Rákkeltő, rengetegen vannak miatta halálos veszélyben Magyarországon, és még csak nem is tudnak róla

Hosszú évtizedeken keresztül rendkívül népszerű építőanyag volt, ma már átok. Nem csupán az iparban, hanem közvetlen környezetünkben, a lakó- és középületekben is jelen van a mai napig a tüdőrák kialakulásának egyik fő okozója, az azbeszt. Közel két évtizede betiltották a használatát Magyarországon, de még így is hosszú ideig velünk lesz, mert az általa okozott betegségek lappangási ideje akár 30 év is lehet.

Habár jövőre már húsz éve lesz annak, hogy betiltották hazánkban az azbeszt használatát, de még így is 150 millió négyzetméter azbesztpala található a házak tetején, illetve 150-200 ezer négyzetméter szórt azbeszt van szigetelőanyagként beépítve, főleg panelházakban.

Olcsó volt, számos jó tulajdonsággal

Számos hasznos tulajdonsága és olcsósága miatt az 1970-es évek elejétől egészen az 1980-as évek közepéig, végéig 

Magyarországon is széles körben használták tűz-, hő- és zaj elleni szigetelésre, az azbeszt-, illetve annak legelterjedtebb technológiai megoldását, az úgynevezett azbesztszórásos szigetelést.

A panelházak mellett több irodaház, sportcsarnok falát, mennyezetét vonták be ezzel az anyaggal hang- és hőszigetelés céljából. 

Főleg két cég, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat és a Komárom megyei Állami Építőipai Vállalat által kivitelezett panelépületekben találtak azbesztet. 

Mivel magukban a lakásokban nem alkalmazták, szakértői vélemények szerint az ott élők egészségét közvetlenül nem fenyegeti veszély. 

Van-e azbeszt a közelünkben?

Azt, hogy a lakóépület, ahol lakunk, tartalmaz-e szórt azbesztet, nehéz megállapítani. Ha a ház 1970 és 1990 között épült, naggobb valószínűséggel kapott azbesztes szigetelést, mint a korábban vagy később épültek.

Még mindig nagy mennyiségű azbeszt van beépítve a panelházakban 
Fotó: MTI/Róka László 

Milyen betegségeket okozhat az azbeszt?

Az ép, sérülésmentes azbeszttartalmú anyagok általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Viszont, ha megsérülnek, vagy a normálistól bármilyen módon eltérnek, vagy az idő múlásával romlik az állaguk, állapotuk, azbeszt kerülhet a levegőbe. A levegőbe jutó azbeszt pedig belélegezve, megszorul a légutakban, és megbetegedést okoz. Az azbesztkristály horoghoz hasonlítható: hegyes, kemény, visszahajló alakú. Amennyiben a tüdő hólyagocskáiban megtapad, ott is marad, és az áldozatot élete végéig kínozza. Ezek a mikroszkopikus méretű sebek folyamatos irritációt okozva egy idő után törvényszerűen daganatos elváltozást indítanak el.

Az azbeszt egészségkárosító hatása későn vált széles körben ismertté, mert a hosszan tartó, sokszor évtizedeken át tartó lappangási idő miatt nehezen lehetett bizonyítani.

A kutatások lassan jutottak el a konkrét eredményekhez, amelyek egyértelműen bebizonyították, hogy a levegőbe kerülő azbesztpor és -származékok belélegzése már kis mennyiségben is maradandó károsodást alakíthat ki. Az azbeszt a szervezetbe kerülve a következő gyógyíthatatlan betegségekért lehet felelős:

• azbesztózis,
• tüdőrák,
• gégerák,
• mesothelioma.

Utóbbi egy agresszív, gyógyíthatatlan ráktípus, amely az azbeszt használata előtt igencsak ritka betegség volt. A WHO adatai szerint manapság a tüdőrák miatt kezeltek csaknem felénél ez az anyag közvetlenül felelős a betegség kialakulásáért.

Az építészetben sokáig használatban volt az azbesztcement tetőpala
Fotó: Shutterstock

Még évtizedekig veszélyt jelenthet

Ugyan a mentesítésre komoly forrásokat fordítottak korábban, a veszély még hosszú évtizedekig velünk lesz - emeli ki a Promotions.hu.

 Európa-szerte valószínűleg több százezer megbetegedést és halálesetet írhatunk még az azbeszt számlájára az előttünk álló évtizedekben, az Egészségügyi Világszervezet szerint csak az Európai Unióban évente 20-30 ezer embert érint a probléma, a betegségek lappangási ideje pedig akár 30 év is lehet.

Az Origo bemutatta annak az 58 éves ausztrál nőnek az esetét, aki azért halt meg rákban, mert még gyerekkorában az édesapját ölelgette, akinek a munkaruháján lerakódott az azbeszt. Játék közben pedig belélegezte az azbeszt részecskéit, amik megtapadtak a mellkasában és a tüdejében.

A Willingtonban élő nőnél eleinte légzési nehézségek jelentkeztek, majd egyre súlyosabbá váló tüneteivel elment egy kivizsgálásra, ahol kiderítették, hogy mesotheliomája van. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a betegség kialakuljon az asszonynál. Eleinte még nem  gondolt arra, hogy édesapja lehetett az, aki miatt elkapta a halálos betegséget, de végül az orvosok beigazolták a gyanakvását.
Az azbeszthasználatot egyébként a legtöbb fejlett ipari ország betiltotta az elmúlt két évtizedben. Hazánkban 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban, sőt az épületek bontásakor a törvények előírják a kötelező azbesztazonosítást,  és a szórtazbeszt-mentesítést ellenőrző levegőtisztasági méréseket. Eltávolítása ugyanakkor elég költséges.