Görömbei András

A magyar népi irodalom

Az 1933-as esztendő a népi mozgalom szerveződésének a külső fenyegetettség révén is új lendületet adott. Illyés Pusztulás című szociográfiai esszéje drámai erővel szólította cselekvésre a fiatal nemzedék tagjait. Hatalmas lendülettel dolgoztak. Véleményük a politika számára is megkerülhetetlenné vált. Javaslataik egy részét a reformokat ígérő kormányprogramban is viszontláthatták. Még egy találkozó is létrejött 1935-ben Gömbös Gyula miniszterelnök és néhány népi író között. Erre a találkozóra az írók nem egyezkedés végett mentek el, hanem azért, hogy elmondhassák a miniszterelnöknek, milyen tragikusnak látják az ország állapotát. Véleményüket a miniszterelnök joggal minősítette nyílt szembenállásnak. Ez a találkozó és az ehhez kapcsolódó néhány cikk volt az Új Szellemi Front, amely miatt az urbánusok oly élesen bírálták a népieket, mintha nem szembeszegültek, hanem egyezkedtek volna Gömbössel.

A laza szerveződésű népi írói mozgalom egyik csúcspontját a Márciusi Frontban érte el. Ennek tizenkét pontba foglalt programját 1937. március 15-én Kovács Imre ötezer főnyi tömeg előtt ismertette a Nemzeti Múzeum lépcsőiről: demokratikus átalakulást, földreformot, a munkásság és parasztság érdekeinek a közösségét, antifasizmust, a Duna menti népek összefogásának a szükségességét hirdette. A Márciusi Front programja az 1848-as eszméket vitte tovább, egy korszerű európai ország létrehozását követelte.

A népi mozgalom szellemi magaslata a Második Szárszói Konferencia volt 1943 augusztusában. Ennek az volt a célja, hogy nagy nyilvánosság előtt tisztázza a népi mozgalom társadalmi és gazdasági alapelveit. Ekkor azonban a történelem különösen feszült pillanatában már élesen polarizálódtak a nézetek. A két pólust Erdei Ferenc és Németh László nézetei jelentették.
Erdei Ferenc álláspontja szerint a magyarság számára nincs más út, mint a szocializmus választása - szemben a fasizmussal. Németh László viszont sem a fasizmust, sem a bolsevizmust nem fogadta el, hanem egy harmadik oldal, egy harmadik út koncepcióját fejtette ki. A szárszói konferencia megítélése mindmáig viták tárgya. Később Kovács Imre úgy látta, hogy a probléma kibontásában Némethnek, az akkori helyzet megítélésében Erdeinek volt igaza. Szárszó a népi mozgalom történetének olyan magaslata, amely jelképévé is vált.

17. ábra

18. ábra