Heller Ágnes

Mi a modernitás?

18. ábra

Ugyanakkor a piaci elosztás, mindenekelőtt a kapitalizmus dinamikája is erősen befolyásolja a modernség másik két tényezőjét, és konfliktusba is léphet velük. Ma a tudományos kutatásnak igen nagy tőkére van szüksége, s ezért a piac befolyása a tudományos és technikai tudás felhalmozásának irányára jelentős. A politika korlátozhatja ugyan a piacot, de engedelmeskednie is kell neki. Főleg ma, a globális világgazdaság korában, a politika megbukik, ha nem veszi figyelembe a gazdasági feltételeket és azok határait.

Végül a tudomány és technika fejlődésének felbecsülhetetlenül nagy hatása van mind az elosztás rendszerére, mind pedig a politikára. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy hogyan változtatta meg a televízió a politizálás természetét vagy akár a mobiltelefon a tőzsdén való spekuláció lehetőségeit.

De, kérdezhetnék, mi vagy ki mozgatja a három tényező kölcsönhatásának alakulását? Vajon egy automatikus rendszerrel van dolgunk? Semmiképpen sem.

Ne felejtsük el, hogy a modernség a szabadságon alapul - a szabadság pedig olyan alap, mely nem alapoz meg semmit. Nemcsak a modernség előkészítése, hanem működése is feltételezi azt a cselekvésben kifejeződő beszédet, amit a modernség dinamikájának neveztem. S most térnék vissza egy megelőlegezett gondolatra: a modernség éltető eleme a modernség dinamikája. Mivel állandóan azt mondjuk, hogy "ez így nem jó, ezt jobban lehetne csinálni, ez így nem igazságos, egy másfajta intézmény igazságosabb lenne, ez így nem igaz, valami más az igazán igaz" - ezért és ezzel tudjuk a modernség hátrom tendenciáját valahogyan mindig egyensúlyban tartani, pontosabban szólva, az állandóan megbillenő egyensúlyt újra visszaállítani. Gyakran kríziseken, sőt kataklizmákon keresztül, de mégis. Ha ez egyszer nem sikerülne, akkor világunk, ez a nagyon is törékeny modern világ, elpusztulna egy apokalipszis rémségei közepette, melyet az emberek okoztak.