Horváth Iván

Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás

II. Gerézdi Rabán sejtése Balassi verskötetéről (1964)

Egyetemi hallgató koromban találkoztam Gerézdi Rabán sejtésével:

"...külön választotta s egy »más könyvben« írta össze - egy-kettő kivételével - istenes verseit, a többit pedig két egyenlő részre osztotta, házasságát ítélve korszakváltó jelentőségű határkőnek. Házassága előtt írt szerelmi és tavaszi-vitézi énekeit, összesen 33-at, meglehetősen laza rendbe illesztette, jórészt figyelmen kívül hagyva a kronológiát; a sorozat végére azonban, rendkívüli megfontoltsággal, a Bocsásd meg Úristen... kezdetű bűnbánati éneket helyezte, hogy utána - a második rész nyitóverseként - rögvest meghazudtolása, a Méznél édesb szép szók... következzék. A házassága utáni költeményekből összeállított második rész ugyanis az egész Júlia-ciklust magában foglalja, vagyis 25 verset, melyekhez Balassi 1589 tavaszán-nyarán további nyolcat szerzett. Így e második könyv szintén 33 költeményből áll, amiből joggal feltételezhető, hogy istenes verseinek a számát is 33-ra szerette volna növelni, s azután ezt vagy a világi versek két könyvének elejére, vagy annak a végére helyezni. Mivel a reneszánsz költők versesköteteiket többnyire valamely - misztikus-szakrális értelmű - számrendszer alapján állították össze, Balassi is egy háromszor 33 költeményből, egy verses prológussal együtt pedig kereken 100 versből álló kötetet óhajtott a jelek szerint kiadni."

Gerézdi sejtését nem fogadta jól a tudományos közvélemény.

4. ábra

Amikor egyetemistaként érveket kerestem a korán meghalt Gerézdi sejtése mellett, elsőként természetesen a Rimay-párhuzam adódott. Balassi költő-tanítványa, Rimay János, mestere halála után megpróbálkozott azzal, hogy közzétegye Balassi lírai életművét. A kötetből példányunk nincs, föltehetőleg meg sem jelent. Fennmaradt viszont Rimay előszava, s ebből képet alkothatunk a tervezett könyv szerkezeti beosztásáról.

A Rimay által sajtó alá rendezett, meg nem valósult Balassi-kiadásban a 2. rész (Vegyes énekek) megfelel az 1. 33-as sorozatnak, a 3. rész (Júlia-énekek) pedig megfelel a 2. 33-as sorozatnak. Gerézdi nem tudta, hogy hová került volna az istenes versek 10 + X darabot számláló (feltehetően szintén 33-asra tervezett) gyűjteménye. Nos, Rimay ezt az elejére tette volna.

Egy további, lényeges érv a Gerézdi-sejtés mellett Balassi "Három himnusz" című sorozata.

A költő tanítványának, Rimay Jánosnak szavait a 3x33-as kötetbeosztás igazsága melletti tanúságtételként lehetett értelmezni. Gerézdi egy verses prológust is keresett a 3x33-as versgyűjtemény élére - nos, Rimay szerint a "Három himnusz a Legszentebb Háromsághoz" állt volna a kötet élén. Megvizsgálva a Három himnusz terjedelmét, kiviláglott, hogy az éppen kilencvenkilenc sor!

5. ábra

Megérteni véltük a költő vallási életének 1587-88 telén lezajlott mély fordulatát (éppen krisztusi korú, 33 esztendős volt ekkor), és úgy képzeltük, ekkor hozta meg nagy elhatározását, amelyet több istenes versében bejelent: hogy tudniillik egész életművét az Isten szolgálatába szándékozik állítani. Azt gondoltuk, hogy ekkor foganhatott meg benne kötetterve. A fennmaradt olajkép Balassit a felirat szerint 33 éves korában ábrázolja. Tetszetős feltevés, hogy avégett készíttetett magáról ábrázolást, hogy az egy, a tervezett kiadványt díszítő fa- vagy rézmetszet alapjául szolgáljon (5. ábra).

E bizonyítékok nyomán az irodalomtörténészek széles körben elfogadták az új kötetelrendezést.