A tél végi havazásnak és a csapadékos márciusnak köszönhetően április elején még az ország nagy részén telített volt a talaj. Azóta hazánk nyugati harmadát leszámítva igen kevés volt az eső, az átlagos mennyiségnek csupán 10-30 százaléka hullott le.
Április közepéig a talaj nedvessége jól tartotta magát, a meleg időben gyorsan fejlődött a növényzet. A szokatlanul meleg és száraz időben azonban felgyorsult a száradás. Májusra az Alföld nagy részén a talaj felső 5-7 cm-es rétege kiszáradt, a hónapban lehulló kisebb eső a csapadékhullást követően kipárolgott a talajból. A szárazság a sekély gyökérzettel rendelkező növényzetet érintette, azaz leginkább a tavaszi vetésű gabonát és takarmánynövényeket, valamint a zöldségféléket. A gyümölcsfák gyökérszintjén - egyes kisebb tájegységet leszámítva - még megfelelő a nedvesség, a napos idő eddig csak használt a gyümölcsösök nagy részének. Tovább tartó szárazság esetén azonban a talaj egyre mélyebb rétegeiből tűnik el a nedvesség.
A Dunántúlon kisebb a csapadékhiány, sőt éppen a Balaton vízgyűjtője az a hely, ahol az átlagosnál valamivel több eső hullott az elmúlt másfél hónapban. Nemzeti kincsünk tehát nincs veszélyben, magas vízállással indul az idei szezon a Balatonon.
Az előrejelzések szerint kedden és szerdán szórványosan fordul elő heves zápor az országban. Ennek eredményeként helyenként jelentős csapadék hullik, míg az ország nagyjából 60 százalékán ismét egy csepp eső sem lesz.