Sok a tévhit a könnyűszerkezetes házakról

A nálunk még alternatív technológiának számító könnyűszerkezetes építkezéssel kapcsolatos tévhitek között egyaránt találunk pozitívat és negatívat. Egyik sem segíti az ágazat hazai térnyerését, ami pedig energetikai szempontból üdvös volna.

Ami a technológia határait illeti: bármelyik könnyűszerkezetes ház alápincézhető, fölfelé azonban nem lehet korlátlanul terjeszkedni. A hazai szabályok szerint egy favázas épület alaphelyzetben nem lehet magasabb, mint 2 szint (nincs ez mindenütt így, az angolszász országokban akár 6 szint is megengedett). A belső, nettó alapterület vélhetően nagyobb, mint egy kőháznál, mivel általában vékonyabbak a falak.

Ha elkészült a könnyűszerkezetes hajlékunk, immár valóban spórolhatunk vele: a tapasztalatok szerint átlagosan 30 százalékkal jobb lesz a hőszigetelése, mint egy hagyományos házé. A karbantartásra ugyanúgy oda kell figyelni, főleg eleinte, maga a szerkezet azonban normál körülmények között nem igényel felújítást. Egy esetleges belső átalakítás értelemszerűen jóval egyszerűbben és tisztábban lebonyolítható, mint egy falazott épületben.

Megjegyzendő, a fentiekben felsorolt előnyök mindegyike csak akkor vehető biztosra, ha a munka minősége nem kétséges. Több tanúsítvány létezik, így például az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. által kiállított Építőipari Műszaki Engedély (ÉME, vagy az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozata által kiadott MAKÉSZ (Magyar Készház) védjegy.

Becslések szerint az érdekelt hazai cégek 70 százaléka egyik tanúsítvánnyal sem bír, ami persze nem jelenti automatikusan, hogy valamennyien silány terméket állítanak elő, de mindenesetre beszédes szám. Szakemberek állítják, a technológia rossz híre jelentősen hátráltatja a fejlődést, pedig az energiatakarékosság manapság a lakossági felhasználók szintjén is roppant fontos lenne.

A 2005-ös adatok szerint Magyarországon 11 százalék körüli a könnyűszerkezetes házak aránya a családi házakon belül. (Az ÉVOSZ úgy tudja, az 1800 ilyen jellegű épületből kevesebb mint 300 lehet készház.) Ez az adat a régióban magasnak számít, de össz-európai viszonylatban koránt sem.

Mint sejthető, a skandináv országokban sokkal több a könnyűszerkezetes épület, hiszen ott a fából építkezés számít tradicionálisnak. Érdekes, hogy Ausztriában is magas, 36 százalékos az arány - nyugati szomszédunk a gyártásban már nagyhatalomnak számít. Angliában és Írországban szintén 20 százalék fölé ugrott az utóbbi időben a piaci részesedés.

Galambos Péter