Felfutóban a parkolóbiznisz Budapesten

Jó üzletnek ígérkezik akár föld feletti, akár az alatti fizetőparkolót építeni Budapesten. Van, aki az irodaháznál is jobb befektetésnek tartja, és ha drágulni fog a parkolás a fővárosban, az is lehet. A városkutató szerint világos stratégia szerint, nem dömpingszerűen kell építeni, és akkor a lakók is jól járhatnak.

A mélygarázsok építését egyébként a főváros is támogatja. Öt projektet már elindítottak: a Március 15. téren és a Műegyetem rakparton 630, az Állatkerti körúton 800, a Felvonulási téren 1450, a Keleti pályaudvarnál pedig 486 férőhelyes garázs készül. Befejezésük időpontjáról a főváros parkolási stratégiájáért felelős, annak százszázalékos tulajdonában álló Parking Kft.-nél egyelőre nem tudtak információt adni. Csupán annyi látszik valószínűnek, hogy 2009 második negyedévében már az összes kivitelezése elkezdődik.

A Parking hamarosan pályázatokat ír ki az öt beruházásra. A cég minden esetben vállalja az előkészítést, az építésre pályázóknak pedig a létesítmények tulajdonosi és üzemeltetési jogának átadását ajánlja, szerződésben meghatározott időre. Arról egyelőre nincs döntés, hogy a díjszabásba beleszólást kér-e az önkormányzat.

A nyugati trend más?

A kft. illetékesei kiemelték, hogy a fejlesztésekkel párhuzamosan a helyszínek parkosítással egybekötött felszíni rekonstrukcióját is elvégzik. A meglévő felszíni parkolóhelyek száma csökken, olyannyira, hogy az Erzsébet híd alatti parkoló teljesen megszűnik, a Felvonulási tér területét pedig visszakapja a Városliget.

Kérdés, nem elhibázott-e a törekvés, hogy mélygarázsokat építsünk a centrumban vagy ahhoz közel. Mára sok nyugat-európai városban felhagytak ezzel a gyakorlattal, mivel befelé vonzza az autósokat, miközben a cél éppen a forgalom minél kijjebb terelése volna.

Kétségkívül meghaladott urbanisztikai trendnek tűnik a mélygarázsépítés a belső kerületekben, de ha nem dömpingjelleggel, hanem egységes rendszerben, világos logika mentén történik, hasznára lehet Budapestnek - mondta az [origo] által megkérdezett Ekés András, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója.

A város élhetőbbé tétele érdekében ugyanis mindenekelőtt a felszíni parkolást kell visszaszorítani, egyebek között az ingyenes engedélyek kiadásának megszüntetésével, valamint szigorú időbeli korlátozással. A kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó, ideiglenes parkolási lehetőséget viszont érdemes volna támogatni - magyarázta Ekés András.

Ne nőjön a férőhelyek száma!

Az így felszabaduló helyeken fasorokat, bicikliutakat lehetne kialakítani, cserébe pedig igenis épülhetnek olyan mélygarázsok, amelyekben hosszú ideig is ott lehet hagyni az autókat, és a kevés felszíni parkolóhelynél jóval olcsóbban igénybe vehetők - vélte a szakember.

Elismerte, hogy nehéz megtalálni az egyensúlyt, a férőhelyek optimális számának megállapítására nem létezik elfogadott számítási modell, de az alapelv - úgymond - az kell hogy legyen, hogy egy-egy új parkolóház megjelenésével hasonló mértékben csökkenjen a felszíni helyek száma. A Parking koncepciója tehát jó, de sikere egészen addig kétséges, amíg a három, a kerületekkel szerződésben álló parkolótársaság díjszabása nem egységes - mondta Ekés András.

A Budapestterkep.hu nyilvántartása szerint egyébként ma Budapesten majdnem 140 mélygarázs és parkolóház működik (beleértve az irodaházak saját, nem nyilvános garázsait is). Ebből a pesti Nagykörúton belül 35, Budán pedig a Margit körút, Alkotás utca, Bocskai út által határolt területen 20 található. Felszíni - fizetős, többnyire őrzött, de nem fedett - parkolóból összesen 58 létezik, a Körúton belül 19, az említett budai övezetben pedig 7.

A belső parkolás problémái persze értelmezhetetlenek a P+R parkolók nélkül. A 17 pesti és 9 budai létesítmény szaporítása azért lenne fontos, mert az utóbbi húsz évben a közösségi közlekedés aránya a Belvárosban 80-ról 60, a városhatár térségében 50-ről 35 százalékra esett vissza az egyéni közlekedéssel szemben.