A kifizetett lakás sincs biztonságban

Előfordulhat-e, hogy az építési hatóság és a bíróság eltérő jogértelmezése miatt visszabontassanak egy társasházat? Mi történik azokkal a családokkal, akik egy utólag visszavont engedélyekkel felépített házban vettek lakást? A probléma most még egyedi, de Budapest egy részén hamarosan tömegessé válhat. Az érintett önkormányzatok ingatlanvagyonuk milliárdos nagyságrendű értékvesztésével is szembekerülhetnek.

A Legfelsőbb Bíróság egy minapi ítélete hidegre teheti a budapesti társasházépítések egy részét, miután a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatnak (BVKSZ) az L2 övezetről szóló paragrafusa nincs összehangban a helyi, kerületi szabályozási tervekkel.

Míg utóbbiakban csupán annyi áll, hogy az úgynevezett L2 övezetben 20, 21, 22, 23 vagy 25 méteres a maximális épületmagasság, a fővárosi keretszabályzat kimondja, hogy ez a zóna "legfeljebb négy-, ötszintes lakóépületekkel beépített, illetőleg beépíthető".

Három emelet a Hungária körúton?

Ez azt jelenti, hogy - mivel a pince is szint - a földszint felett legfeljebb három emeletet lehetne felhúzni (a tetőteret is beleértve). Olyan területekről van szó, mint például Zuglóban a Hungária körút mente, vagy Angyalföld mostanában gyorsan fejlődő részei - amelyeket a BVKSZ is "városias, jellemzően zártsorú" beépítésként jellemez.

A BVKSZ 1998-as hatályba lépése óta senkinek sem tűnt fel az ellentmondás. Egyes kerületek tíz éven át a saját, helyi rendeletüket alkalmazták, figyelmen kívül hagyva a keretszabályzat előírását. Így sok helyütt hat-kilenc emeletes házak is épültek L2 övezetben.

Négy évvel ezelőtt egy zuglói társasház az említett BVKSZ-rendelkezésre hivatkozva támadta meg a szomszédjába tervezett új ház építési engedélyét. Az építkezés el sem kezdődhetett, és a bíróság nemrég jogerősen igazat adott a Kövér Lajos utcai lakóközösségnek - tudtuk meg a beruházótól, aki egyelőre nem kapta kézhez az ítéletet.

Bontás- és illetékfélelem

Másképpen alakult egy mindössze pár méterre, az utca túloldalán megkezdett beruházás sorsa. A mellette élők feltehetően késve indították el a jogi procedúrát, s már nem tudták elérni a munkálatok leállítását. Tavalyelőtt elkészült az összesen 164 lakásos két tömb, megkapta a használatbavételi engedélyt, és azóta egy kivétellel az összes lakása elkelt.

A szomszédok viszont nem adták fel, mostanra elérték, hogy a Fővárosi Bíróság utólag hatályon kívül helyezte a ház építési és használatbavételi engedélyét. A beruházó kifogással élt ez ellen, a határozat végrehajtását ezért felfüggesztették.

Senki sem tudja, mi lesz, ha a bíróság nem változtat az álláspontján. Elvileg vissza kellene bontani a fölső emeleteket, de egy jóhiszeműen, jogerős építési és használatbavételi engedély alapján felépített, illetve átadott lakóházzal Magyarországon ilyesmi tudomásunk szerint még nem fordult elő. (Nyilván a jogbiztonságnak sem tenne jót egy efféle példa.)

További bizarr lehetőség, hogy ha a bontás el is marad, a lakók - használatbavételi engedély híján - esetleg nem lakás-, hanem telektulajdonosok lesznek. Márpedig aki a "telkére" a vásárlástól számított öt éven belül nem épít házat, azon az APEH behajthatja a 10 százalékos illetéket és büntetőkamatait. Az általunk megkérdezett jogászok azonban ezt alaptalan félelemnek nevezték, mondván, a tulajdonjogot nem érinti az ügy.