A kifizetett lakás sincs biztonságban

Előfordulhat-e, hogy az építési hatóság és a bíróság eltérő jogértelmezése miatt visszabontassanak egy társasházat? Mi történik azokkal a családokkal, akik egy utólag visszavont engedélyekkel felépített házban vettek lakást? A probléma most még egyedi, de Budapest egy részén hamarosan tömegessé válhat. Az érintett önkormányzatok ingatlanvagyonuk milliárdos nagyságrendű értékvesztésével is szembekerülhetnek.

Az ítélet következményeit nemcsak a pórul járt lakók érzik meg. Jelentős (30-60 százalékos) csökkenés előtt áll a BVKSZ-előírást eddig negligáló önkormányzatok L2-es telekvagyona, hiszen mostantól kisebb házakat lehet majd felhúzni a telkekre. Egy általunk megkérdezett cégvezető szerint, a telekárakból kiindulva, a helyhatóságok kára milliárdokra rúghat.

Emellett természetesen utólag perelhetők lesznek az önkormányzatok a kiadott engedélyek miatt. Információink szerint jelenleg csak Zuglóban több mint egytucat olyan projekt van folyamatban (tavaly ősszel vagy idén tavasszal kiadott engedély alapján), amelynél mindennek jelentősége lehet, de mint a fenti példa mutatja, a korábban épült házak sincsenek biztonságban. Aligha merész becslés itt is milliárdos nagyságrendet vizionálni.

Nyomdahiba lenne?

A zuglói főépítész, Dienes János érdeklődésünkre úgy fogalmazott, a BVKSZ kérdéses kitétele leginkább "nyomdahibának" tekinthető, a keretszabályzat szerinte valójában nem is akarja megszabni a szintszámot, nincs is erre felhatalmazása. (Kétségtelen, hogy a paragrafushoz mellékelt táblázatban nem szerepel semmilyen szintszám.)

Hozzátette, az is erre utal, hogy a szöveg csak lakóházakról rendelkezik, irodaházat tehát akár húszemeletest is lehet építeni, ha elfogadjuk, hogy a keretszabályzat az irányadó erre nézve. Még beszédesebb, hogy az L3-as, "kisvárosias" övezetre nem említ szintbeli korlátozást a BVKSZ, ami mellesleg azzal járhat, hogy a nagyobb lakóingatlan-fejlesztéseket kiviszik ide az építtetők, ráadásul így a L3 övezetben magasabb házak épülhetnének, mint az L2-ben - hívta fel a figyelmet Dienes János.

A zuglói főépítész szerint a mostani bírósági döntés előtt nem volt egyértelmű, ellentmondás esetén a BVKSZ vagy a helyi szabályozási terv az "erősebb" (formailag egyébként nincs ellentmondás, de egyértelmű, hogy a ma elterjedt belmagasságokkal számolva egy háromemeletes épület nem lehet 20 méter magas).

Valamelyik szabályzat egyenrangúbb

Úgy véli, logikus lenne a részletesebb szabályozást erősebbnek tekinteni, de legalábbis van a birtokában olyan, korábbi bírósági ítélet, amely leszögezi, hogy a kettő egyenrangú, és ebben a kérdésben az Alkotmánybíróságnak kellene kimondania a döntő szót. Mint láttuk, a fent említett ügyekben ítélkező bíróságok másképp határoztak, a bírói gyakorlat tehát korántsem egységes.

Dienes a megoldást az - úgymond - ettől függetlenül is túlhaladott BVKSZ megváltoztatásában látja, de valószínűnek tartja, hogy az átfogó módosításra májusnál előbb nem kerülhet sor. A Fővárosi Közgyűlés azonban főépítészi kezdeményezésre egyes paragrafusokat bármikor átírhat. A zuglói képviselő-testület mindenesetre jelezte már a problémát a fővárosnak.

Az [origo] megkereste a megbízott fővárosi főépítészt, és a tőle hallottak alapján nem sok esély mutatkozik a módosításra. Beleznay Éva kérdésünkre annyit mondott, szerinte jó és egyértelmű a szabályozás, nem lát rá okot, hogy kezdeményezze a megváltoztatását - ezt az álláspontját már a Dienes Jánosnak írt levelében is kifejtette. Megjegyezte, tudomása szerint csak a XIV. és a XIII. kerület járt el "nem megfelelően" az L2-es építési engedélyek kiadásánál. (Tegyük hozzá, ebben a két kerületben épült a legtöbb új lakás az elmúlt évtizedben.)

Dienes János szerint Zuglóban annyi máris érezhető, hogy a beruházók kevésbé érdeklődnek a fejlesztési telkek iránt, és néhány sikertelen tender jelzi, nem fizetnek annyit a meghirdetett telkekért, amennyit az önkormányzat kapni szeretne. Lehetséges ugyanakkor, hogy ez az ingatlanipar pénzpiaci válság által előidézett lassulásának is a jele.