Hoffmann tudja, hogyan élnek a tanárok - parlament percről percre
2012. október 08. 17:00
A hétfői interpellációk és kérdések után titkos szavazással megválaszthatják a képviselők Szabó Marcelt az ombudsman helyettesének. Később ismét előveszik a választási eljárási törvényjavaslatot a képviselők, és ezúttal a módosítókról szavaznak. Az alkotmányügyi bizottság módosítója szerint az alaptörvény részletesen szabályozná a választási feliratkozást. Az alaptörvény rendelkezne például arról is, hogy akinek nincs magyarországi lakóhelye, levélben és elektronikusan, míg aki Magyarországon lakik - a Fidesz eredeti javaslatával szemben - csak személyesen és elektronikusan regisztrálhatna.
A hétfői napirenden szerepel ismét az új hulladéktörvény zárószavazása. A hónapok óta a parlament előtt heverő javaslat elfogadására már a szeptemberi első ülésnapon is tettek egy kísérletet, de az utolsó pillanatban levették a napirendről. Hétfőn emellett elfogadhatják még például a Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámolót, illetve a megyei múzeumokról szóló javaslatot, amely szerint az államtól a megyeszékhelyekhez kerül a megyei múzeumok és könyvtárak fenntartása.
A képviselők előreláthatólag késő este tartják a részletes vitát a bírók nyugdíjkorhatárának változtatásáról. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata szerint az alaptörvényben rögzítenék, hogy 65 évre emelkedjen a bírák nyugdíjkorhatára. A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése kiterjedne az ügyészekre, közjegyzőkre, bírósági végrehajtókra és igazságügyi alkalmazottakra.
A közoktatás jövőjéről beszél napirend előtti felszólalásában az MSZP-s Hiller István. Az LMP-s Jávor Benedek a kormány pénteki bejelentésére kíván reagálni: "Gyilkos megszorítások a semmiért" címmel szólal fel. Valószínűleg ezt a témát érinti hétfőn napirend előtt a Jobbik is: Vona Gábor frakcióvezető rémálommá vált tündérmeséről beszél.
A jobbikos Ferenczi Gábor az emberi erőforrások miniszterét interpellálja arról, hogy "miért ítélik halálra a cukorbetegeket"? Az LMP-s Vágó Gábor arra kíváncsi, hogy vajon az otthonmentő csomag is csak lufi volt-e. A legtöbb kérdéssel Pintér Sándornak kell szembenéznie hétfőn: a jobbikosok a fészekrakós családokról és az önálló határőrség miatt interpellálják, az MSZP-s Harangozó Tamás pedig a polgárőrség támogatását kéri számon a belügyminiszteren.
"Újabb százmilliós mutyik, ezúttal Győrben" - kérdezi majd a jobbikos Magyar Zoltán a vidékfejlesztési minisztert. Az MSZP-s Sós Tamás arra szeretne választ kapni Orbán Viktortól, hogy hol tartanak az útfelújítások 2012 szeptemberében Heves megyében. Dúró Dóra ismét a diákok miatt aggódik, frakciótársa Bertha Szilvia pedig azt szeretné megtudni a nemzetgazdasági minisztertől, hogy mi lesz az E.On-nal és dolgozóival.
Kezdődik az ülés, a képviselők lassan szivárognak a helyükre.
Még mindig sok az üres szék, a képviselők kedélyesen beszélgetnek, egymás vállát lapogatják, vagy a laptopjukba merednek.
Kövér László megnyitja az ülést, egy rövid megemlékezéssel kezdenek: 110 évvel ezelőtt ezen a napon tartotta első ülését ebben az épületben a parlament. "110 esztendővel ezelőtt jött létre az Országgyűlés közössége" - mondja a házelnök, aki arra kér, emlékezzünk mindazokra, akik lehetővé tették, hogy felépüljön ez a csodás épület.
Lengyel Szilvia leteszi parlamenti esküjét, előtte Rubovszky György tájékoztatja a házat a mandátumvizsgálatról, amelyet igazolt a bizottság, majd egy röpke szavazás után a képviselők is. Jöhet az eskü.
Az LMP új képviselője aláírja, amit ilyenkor kell. Fekete zakót és piros felsőt visel. Kövér szólítja a napirend előtti felszólalókat.
Királykék nyakkendőben kíván a közoktatásról szólni Hiller István. A szocialisták volt oktatási minisztere azt mondja: a közoktatás rendszere a működőképesség határára érkezett. Hoffmann jegyzetel valamit, nem néz túl kedvesen Hillerre. "Káosz van. A Klebelsberg Intézet nem csinál semmit, mert nem is tudja, mit kellene csinálnia" - mondja az ellenzéki politikus.
Hiller csak sorolja, Nyitrai Zsolt a száját eltakarva beszél a mobilján. Hiller felemlegeti a pénteken történteket: bejelentették, hogy megy a kukába a pedagógusok életpályamodellje, nem emelik a tanárok fizetését. "Önnek most alapesetben le kellene mondania" - mondja Hiller Hoffmann Rózsának. Az oktatási államtitkár elereszt egy félmosolyt, a teremben hurrogás hallatszik.
Kövér közli, hogy Hiller fél perccel lépte túl a megengedett időt, úgyhogy "méltányolja a türelmét". A sötétlila és a bordó szín keverékét viselő Hoffmann Rózsa szerint drámai hangú felszólalást hallottunk, dráma azonban nincs. Egyébként is mindenről a szocialista kormányok és a gazdasági világválság tehet. A Klebelsberg Intézet pontosan tudja, hogy mi a dolga, úgyhogy Hiller ne mondjon ilyeneket - kéri az oktatási államtitkár a papírja szélét gyűrögetve. Hiller bólogat.
"Eszem ágában sincs lemondani" - mondja Hoffmann, aki szerint csak akkor kéne, ha nem tudna a választói szemébe nézni, vagy a kormány követne el olyan hibát, amivel nem tudna egyet érteni. "A helyemen maradok egészen addig, míg a közoktatás ügyét rendbe nem tesszük" - mondja büszkén Hoffmann.
A KDNP-s Michl József is a pedagógus-életpályamodellt választotta napirend előtti felszólalásának témájául. "A válságban a biztosnak látszó is bizonytalan" - olvassa papírjából a nagy okosságokat a kormánypárti képviselő. A kormánynak meg kell küzdenie a rá maradt gazdasági és erkölcsi válsággal, ami nyilván az előző kormányok hibája, mondja. A tanárok bérének nem emelése nagyon fájdalmas a kormánynak és Hoffmann Rózsának is, védi meg párttársát Michl. "Aki követi a belpolitikát, pontosan tudnia kell, hogy erről nem ő tehet" - mondja.
Pontosan tudom, hogyan élnek a tanárok - mondja megrendült hangon Hoffmann, aki két évvel ezelőttig maga is pedagógusként dolgozott. "Értelmiségi ember nettó 70 ezer forintos fizetésből nem tud dolgozni" - emlékszik vissza az államtitkár, miért döntöttek úgy, hogy emelik a tanárok bérét. Időközben azonban olyan események történtek, amik miatt halasztani kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy letettek volna a tanárok pénzének emeléséről.
Jávor Benedek szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikája alapvetően rossz. "Virtuális bevételekkel és megtakarításokkal számolnak" - mondja az LMP-s képviselő. A kormány hibáinak árát a tanárok, a szegények és a közért dolgozók fizetik meg - teszi hozzá Jávor, aki emlékeztet arra, hogy a tanárok fizetése 2010 óta reálértéken 15 százalékkal csökkent. Szóba kerül még a szegényeket sújtó segélyplafon, ami a betegeket ápolókat is ugyanúgy sújtani fogja, mint azokat, akik ellen irányul a lépés. A mögötte ülő Szabó Tímea hatalmas lila hajpánttal fogta össze a haját a mai ülésre.
Cséfalvay Zoltán válaszában konkrét számokkal támasztja alá, milyen adósságot hagytak itt a szocialisták kormányzásuk után. Az államtitkár elmondja azt is, hogy eddig mennyit tudtak ebből törleszteni. "Bízunk benne, hogy 2014 elején a gazdasági növekedés lehetővé teszi a tanárok bérének emelését" - mondja az államtitkár. Megszűnik a tb-plafon - ezt azonban Jávor Benedek elfelejtette említeni, pedig ez is egy igazságos lépés - mondja az államtitkár. Ezután a LMP munkaerő-piaci stratégiáját ekézi, ami szerinte nagyon rossz és csak leszakadáshoz vezet.
"A megszorítások szemétdombját egyáltalán nem takarították el" - mondja a kormánynak Vona Gábor. A jobbikos politikus egyenesen odáig megy, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kormányhoz hasonlítja a mostanit. Vona szerint nem meglepő, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, ő maga már régóta látja ennek jeleit. "A Fidesz és az MSZP között a valódi különbség csak annyi, hogy önök az IMF nélkül is szeretnek megszorítani" - mondja ki a végső ítéletet a kormány felett az ellenzéki politikus. Vona szerint meg kellett volna fogadni a Jobbik tanácsait, egyébként meg előrehozott választást kellene tartani.
Cséfalvay állja a sarat: nagyjából ugyanazt mondja el Vonának, mint pár perccel ezelőtt Jávor Benedeknek. 16 százalékos egykulcsos adó, félszuperbruttó kivezetése, ami mindenkinek pozitív változást hoz. Furcsa, hogy papírból olvassa a választ, már kívülről tudnia kéne az államtitkárnak ezeket a mondatokat.
Az állampolgárok védelme a hírközlési piacon címmel beszél napirend előtt a fideszes Cser-Palkovics András. A jelenlegi kormány mindent megtett a rezsiköltségek kordában tartása érdekében, megvédte az embereket a bankokkal szemben. Nem tudjuk, ennek mi köze van a címben foglaltakhoz, de majd biztos kiderül. Varga István közben egy fél pillanatra elbóbiskolt, de már összeszedte magát. Cser-Palkovics most a digitális átállásról beszél, meg a sárga csekkek után fizetendő adókról.
Fónagy János államtitkár reagál az elhangzottakra. Elmondja, majd megtapsolják. Vége a napirend előtti felszólalásoknak, Nyakó István jegyző ismerteti a további programot.
A Jobbik-frakció egy óriási transzparenst tart a magasba. Kövér arra kéri Vona Gábort, hogy ne rendezzen az ülésteremben utcaiplakát-kiállítást, próbáljon meg úgy viselkedni, hogy a 110 éves Országgyűléshez méltó legyen, és ne óbégasson, mert kivezetteti a nem létező őrséggel.
Az MSZP-s Simon Gábor a rendszámcserék ügyében interpellálja a nemzetgazdasági minisztert. "Szakmailag indokolatlan a tervezett, területi alapú rendszámcsere" - mondja az ellenzéki képviselő. Egy átrendszámozás közel 16 ezer forintba kerül manapság, és akkor még nem beszéltünk a várakozási időről, a biztosítások átírásáról - sorolja Simon, aki azt is kiszámolta, hogy összesen 53 milliárd forintba fog ez kerülni a gépjármű-tulajdonosoknak.
Az ön kérdései idő előttiek, az abban foglaltak pedig megalapozatlanok - józanítja ki Simont Fónagy János államtitkár, majd a rendszer előnyeiről kezd beszélni. A területi rendszámtáblának fontos szerepe lehet többek között szmogriadó esetén, de az utazó bűnözők kiszűrését is megkönnyíti. Tehát végső soron javulni fog a közbiztonság, a polgárok biztonságérzete.
Simonnak nem tetszik a válasz, el sem fogadja. Azt még azért hozzáteszi, hogy tudja ám, mi célja van a rendszámok cseréjének: az ebből befolyó pénzre is szüksége van a kormánynak.
A cukorbetegek miatt aggódik a jobbikos Ferenczi Gábor. Drága az inzulin, dobozdíjak is vannak, az emberek nagy része a megélhetési problémák miatt nem tud egészségen élni. Tucatnyi végtagot amputálnak Magyarországon a cukorbetegség miatt, egyre több a betegek között a gyerekek. "Javasoljuk a dobozdíj eltörlését" - mondja Ferenczi, aki örülne annak is, ha a cukorbetegek nagyobb kedvezménnyel vehetnék meg a mérőeszközöket. "Miért ítélik halálra a cukorbetegeket"? - teszi fel drámai kérdését az ellenzéki képviselő.
Milyen alapon nyilatkozik a cukorbetegek nevében, ha egyáltalán nem ért a témához - támad rá Ferenczire a válaszra szót kapó Halász János államtitkár. Szerinte az ellenzéki politikus vagy téved, vagy szándékosan ferdít, egyik sem jobb a másiknál. "Fontos, hogy a betegek maguk is sokat tegyenek a gyógyulásuk érdekében" - mondja Halász, aki szerint Ferenczi nagyon sok mindenben nem mondott igazat. Az államtitkár ezután elhadar valamilyen statisztikát, amiből annak kellene kiderülnie, hogy fontos a kormány számára a cukorbetegek helyzete.
Ferenczi magából kikelve kéri ki magának, hogy ne értene a témához. Őt igenis érdekli a kisemberek sorsa, nem úgy, mint Halászt. Az államtitkár kedvesen mosolyog a hallottakon, láthatóan nem hozza lázba, hogy épp ebben a pillanatban titulálták érzéketlennek. A választ a jobbikos képviselő nem fogadta el, a képviselők viszont igen.
Kommunikációs lufi volt csupán az otthonmentő csomag - állítja interpellációjában az LMP-s Vágó Gábor. A tervezett ócsai ötszáz ház is csak csepp a tengerben - mondja Vágó, aki kíváncsi rá, hogy a devizahitelesek megmentésére költött több milliárd forintos reklámkampány után miért nem történt érdemi változás.
Ismét Cséfalvayra hárult a megnyugtató válaszadás feladata. Az eredmények azt mutatják, hogy a végtörlesztés sikeres volt, összesen a lakossági devizahitel-állomány több mint ezer milliárd forinttal csökkent. Az árfolyamgát is hasonlóan sikeres volt: már 71 ezren vették igénybe - mondja az államtitkár. Vágó azt javasolja, cserélje le a beszédíróját az államtitkár, mert hónapról hónapra ugyanazt szajkózza. Nyilván a választ sem fogadja el.
A fideszes Talabér Márta interpellálja az emberi erőforrások miniszterét. Csak azért emlékezünk meg róla, mert csodás színes, virágmintákat idéző felsőrészt visel, fülében karika ragyog.
Jár-e a szénfillér a Vértesi Erőműnek - csodás címmel interpellálná a nemzeti fejlesztési minisztert az MSZP-s Lukács Zoltán, ha itt lenne. Láthatóan ez nem zavarja Lukácsot, aki teljesen belelovallja magát a témába. Lukács nagyjából tízszer mondja ki a szénfillér szót, mindenféle kontextusban előkerül: mi van vele, hova kerül, mi a célja - kérdések özönét zúdítja a kormányra.
Németh Lászlóné nincs a teremben, így Fónagy János államtitkár válaszol, aki azzal kezdi, hogy nagyon korrekten vezette fel a témát Lukács. A kormány mindent megtesz, hogy miharabb megkapjunk valamilyen támogatáshoz szükséges egyedi határozatot. "A tárgyalások jól haladnak" - mondja az államtitkár, nem tudjuk, miről van szó.
Az Avasi lakótelep ügyét hozza elő a jobbikos Egyed Zsolt. A fészekrakók egy része távozott, nagy részük maradt, velük együtt a probléma is. Egyed egy társasház példáján keresztül mutatja be, milyen károkat okoztak a "kirepülő családok": kifizetetlen közüzemi számlák, duplájára nőtt közös költségek. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy mégis ki fog segíteni a lakótelepen élőknek.
Bár az interpelláció megszólítottja Pintér Sándor volt, ennek ellenére Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára válaszol a jobbikos képviselő által felvetettekre. Közmunkaprogram, jogszabályi környezet, rezsiárak féken tartása, lakhatási támogatás - sorolja a semmitmondó közhelyeket Cséfalvay, Egyednek nem fog tetszeni a válasz.
Nem is tetszik, szerinte Cséfalvaynak fogalma sincs róla, milyen egy ilyen lakótelepen élni, mint az avasi. Ez valószínűleg így is van, a választ Egyed nem fogadja el, a parlament azonban igen.
A polgárőrségek állami támogatását hiányolja az MSZP-s Harangozó Gábor. A belügyi államtitkár Kontrát Károly válaszában először is köszönetet mond a polgárőrök önzetlen szolgálatáért. Majd gyorsan le is szögezi, hogy a kormány elkötelezett a polgárőrök támogatásában.
Az előzőhöz hasonló témában kért szót Mirkóczki Ádám, aki az önálló határőrség létrehozását szorgalmazza. A jobbikos képviselő az utóbbi időben elfogott illegális bevándorlók történetével riogatja az üléstermet. "Magyarország egy átjáróház. Érdemes lenne átgondolni a gárda szerepét is" - csempész bele interpellációjába egy kis reklámot.
Kontrát Károly szerint nem az a fontos, hogyan hívják a határőrizetet ellátókat, hanem az, hogy hogyan teljesítik a rájuk bízott feladatot. "A magyar hatóságok elfogják az illegális bevándorlókat" - védi a mundér becsületét az államtitkár. Szóba kerül az arab tavasz is, a szigorú magyar hatósági fellépés azonban eredményesebb, mint korábban.
Mirkóczki nagyon sajnálja, hogy nem merült fel a kormányban az önálló határőrség felállítása, de úgy tűnik, túl fogja tenni magát a traumán. A választ természetesen nem fogadja el, a Ház azonban igen.
Az azonnali kérdések következnek: a sort két MSZP-s képviselő nyitotta volna, ők azonban inkább nem kértek szót, miután a házelnök közölte velük: Orbán Viktor nincs itt, hogy válaszoljon. Hiller István azonban megelégszik az államtitkári válasszal is, és belekezd a Játékszín színház sorsának ecsetelésébe. Hiller lassan és vontatottan beszél, mintha egy drámai jelenetet adna elő. "Ennyit ér a Játékszín? Hárommillió forintért képesek voltak eladni? Hogyan van ez"? - teszi fel vádló kérdéseit az MSZP-s képviselő.
L. Simon László válaszol: a magyar államnak a zászlóshajókat kell fenntartani, mint például az Operaház. Az a színház, amiről Hiller beszél, már rég nem tartozik a kulturális államtitkárság hatáskörébe. Hiller ugyanúgy somolyog, mint mikor Hoffmann Rózsát hallgatta az ülés elején.
Hiller köti az ebet a karóhoz: ha meg akarták volna menteni a színházat, megmentették volna. Az államtitkár szerint Hiller paranoiás. Ennyi.
A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy fogjon fegyvert, a devizahitelesekért "ragadjon legalább egy parittyát" - mondja Z. Kárpát Dániel, akinek az övcsatját nem tudjuk megunni. Ismét előkerült az ócsai lakópark témája és az OTP ellen pert nyert egyik devizahiteles ügye - a jobbikos politikus szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni az alulról jövő civil kezdeményezéseket. "Nem a bankszövetséggel kellene kávézgatni" - tanácsolja.
Cséfalvay Zoltán szerint a hitelfelvevőnek is megvan a felelőssége a kialakult helyzetben. Az államtitkár ma már másodszor mondja el, hogy mekkora eredmény a végtörlesztés meg az árfolyamgát, de mi többet nem írjuk le.
A legfőbb ügyésznek tesz fel azonnali kérdést három LMP-s képviselő a Gripen repülőgépek ügyében. Jávor Benedek szerint a kép egyre tisztább: veszegetési vádak, bizonyos osztrák üzletember, aki részt vett az üzlet tető alá hozásában, egyedül Polt Pétert nem kérdezték még meg a témáról, pedig ideje lenne.
Polt Péter elmondta: nem várható a svédországi vesztegetési szálak felgöngyölítése, a nyomozást lezárták. Magyarország nincs se oka, se joga, hogy más országhoz forduljon az ügyben. Jávor viszontválaszában azt mondja: tudja, hogy van Svédországban a magyar szálakra vonatkozó akta.
Mióta tudja Simor András, hogy Braun Róbert bizalmas tanácsokat adott Mesterházy Attilának - kérdezi Balla György, fideszes képviselő. A jegybank elnökének tanácsadója az elmúlt években összesúgott Mesterházy Attilával, majd elment az MNB elnökéhez, és ellátta tanácsokkal őt. Balla szavait hangos kacaj kíséri, Simor fintorog. "Ha Ön Braun Róbert tanácsaira hallgatott, akkor Ön a szocialisták szekerét tolta."
Simor András azt mondja a vádakra, minden magyar állampolgár számára biztosítva van az egyesülési jog, vannak összeférhetetlenségi szabályok is. Az MNB tagjai simán lehetnek párttagok, erről adatot nyilvántartani nem szabad. Simor azt javasolja Ballának: rögzítse a jegybankról szóló törvényben, hogy a banki alkalmazottak politikai irányultságát hozzák nyilvánosságra. Braun nem mondta, hogy az MSZP-hez húz, ehhez nem kért engedélyt.
Ballának nem tetszik a válasz. Egy laza mozdulattal kettéválasztja az országot: vannak a magyar emberek és vannak a szocialisták. Simor azt mondja: a jegybankban nincs korlátozva a párttagság senki számára, sőt még a kérdést sem lehet ezzel kapcsolatban feltenni. Sok tanácsot meghallgat, de nem biztos, hogy ezeket el is fogadja. "Braun annyi pénzt kapott, amennyit a besorolása indokolttá tett a Magyar Nemzeti Bankban" - mondja Simor.
A vörösiszap-katasztrófa után összegyűlt adományok miatt tesz fel azonnali kérdést az MSZP-s Pál Béla. A másodlagos károsultaknak járó kormányzati segítségről Tállai András államtitkár azt mondja: az ellenzéki felvetés akkor lenne hiteles, ha konkrétan megmondaná, hogy mit ért pontosan másodlagos káron. "Kinek mi nem lett megtérítve"? - próbálja kiugrasztani a nyulat bokorból Tállai.
Gőgös Zoltán felpattan a helyéről és válaszol frakciótársa helyett. Devecseri földcseréről beszél, ami miatt tönkrementek a gazdálkodók. Vagy például a kolontáriak nem akartak új kultúrházat, mégsem érdekelt senkit. "Van egy perce, válaszoljon tisztességesen" - mondja, majd vehemensen elfoglalja helyét.
A rózsaszínbe burkolózott Ertsey Katalin egy levél felolvasásával kezdi. Milyen magyarázat van arra, hogy a kormány tavaly januárban ilyen döntést hozott az azeri baltás gyilkos ügyében? Ez áll ugyanis a levélben, fejezi be.
Navracsics Tibor válaszol: informális megkeresések voltak már Safarov kiadatása ügyében, tárgyalások, egyeztetések történtek az ügyben. Az ellenzéki képviselő nem fogadja el a választ, nem érti, hogy ha a levél azt írja, hogy döntés született, akkor miért mondja, hogy nem született. Mi történt?
Jönnek a kérdések. A sort az MSZP-s Pál Tibor nyitja, aki a társasházak lakói miatt aggódik. A közös tulajdon feletti törvényességi felügyelet nélküli házak nagy gondban vannak. Ledőlő kémények, eltűnő közös költség rémével riogat az ellenzéki képviselő.
A tulajdonosoknak alanyi joguk dönteni a közös tulajdonuk működésének módjáról, más állami hatósági szerv felügyeleti jogköre alkotmányellenes - mondja válaszában Szatmáry Kristóf államtitkár. Máshol kell keresni a megoldásokat - javasolja.
A jobbikos Bertha Szilviát aggodalommal tölti el, hogy mégis miből vásárolja vissza a magyar kormány az E.ON magyarországi érdekeltségét, és mi lesz a dolgozókkal. Bertha szőke hajában egy gigantikus méretű hajcsat díszeleg, nehéz így a mondandójára figyelnünk. Valódi-e a kormány visszavásárlási szándéka? - kérdezi Bertha.
A szándék komoly, a tárgyalások azonban még folyamatban vannak - rázza le a hivatalos szöveggel Szatmáry Kristóf államtitkár a jobbikos politikust. De persze senkit nem fognak elbocsátani.
Újabb milliárdok a jól keresőknek - miből és milyen áron? - címmel kérdez az LMP-s Vágó Gábor. A félszuperbruttó kivezetése nagyon nem tetszik a zöldpárti képviselőknek, és teátrálisan csak annyit kérdez: "Miért?" Vágó fájlalja a pedagógusbérek emelésének elmaradását is, azt kéri Szatmáry Kristóftól, hogy mondja meg ő a tanároknak, hogy ez a pénz arra kellett, hogy a jól keresőket még jobban kistafírozza a kormány.
A félszuperbruttó kivezetése az arányos, egykulcsos adórendszer felé vezető út egyik lépése - mondja az államtitkár, aki szerint pozitív tendenciák indultak el.
Az MSZP-s Nemény András arra kíváncsi, hogy mégis mennyit bukunk a tündérmesék miatt. Az uniós támogatások megcsappantak az ellenzéki politikus szerint. Elhibázott gazdaságpolitikát látunk csak, ezért ideje lenne megállni, kicsit elgondolkodni, mielőtt végleg mindent elbukunk.
Szatmáry Kristóf annak ellenére próbál meg szakmai választ adni, hogy szíve szerint jól odamondana valami csúnyát a MSZP-seknek. A vita szerinte alapvetően nem az Európai Unió és Magyarország között van, sokkal inkább arról van szó, hogy gondban van az EU. Tárgyalások folynak a kohéziós politikáról, nem a mi hibánk lesz, ha kevesebb uniós pénzt kapunk majd. Az államtitkár azért csak nem állja meg, hogy előkaparjon egy 2007-es adatot, a szocialisták tehetnek nagyjából mindenről.
Százmilliós győri mutyikról próbálja lerántani a leplet Magyar Zoltán. A jobbikos politikus szerint a szóban forgó szántóterületnek valami köze van az Audihoz, nem egészen világos, mi is történt pontosan. A lényeg, hogy valaki úgy vett földet, hogy nem volna joga hozzá, meg hogy veszélyeztetve van több ezer magyar ember munkahelye.
Budai Gyula szerint a jobbikos politikus által felvetett kérdések nagy része nem a vidékfejlesztési minisztériumra tartozik, próbáljon választ találni a győri önkormányzatnál. Se a földhivatal, se a minisztérium nem nyomozóhatóság, szóval máshol keresse a választ Magyar.
A Heves megyei utak felújítása miatt kért szót az MSZP-s Sós Tamás. Állandóan csúsznak a munkálatok, például Poroszló és Füzesabony között sincs rendben az utak állapota, beláthatatlan a tervezés. "Jó esetben, ha jövőre elkezdődik, de inkább arra számítok, hogy ebben a kormányzati ciklusban már meg sem valósulnak" - fest borús jövőképet a megye útjairól az ellenzéki politikus.
A 31-es és a 33-as főutakat felújíták az Új Széchenyi-terv keretén belül - mondja Völner Pál államtitkár. Pontos dátumokkal is szolgál az átadásra vonatkozóan, van olyan beruházás is, ami legkorábban csak négy-öt év múlva kezdődhet meg. Burkolathibák, helyreállítási munkák - sorolja Völner. Szavai hallhatóan nem sok mindenkit érdekelnek, a képviselők beszélgetnek.
Vége a kérdéseknek. Tudósításunk véget ért.