Orbán Viktor elmondta, hol tart most a kvótaügy
![Orbán Viktor a Kossuth Rádióban](https://cdn.origo.hu/2023/12/Die6rOEnk4fdO3xsF3UIone5V6YK16sQ-MGEzoWFhrs/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzE0OGI1OGUyNGYwZjQwM2ZhYzk1Y2YxMWE0MDZhMWM5.webp)
A kötelező betelepítési kvótákról szóló népszavazás után két héttel az alaptörvény módosítása lehet a miniszterelnöki interjú középpontjában, ahogy várhatóan Orbán Viktor beszél majd a referendum nemzetközi fogadtatásáról és a migrációs nyomással kapcsolatos kérdésekről is.
Lázár János a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy Kelenföldre kerül majd az új budapesti szuperkórház és egy új gyermekkórház is létesül, ezenkívül pedig felújítanak három klinikát. A fővárosi egészségügyi beruházások mellett minden bizonnyal a miniszterelnök beszél majd a 2024-es budapesti olimpiai pályázathoz készített látványtervekről és a tervezett helyszínekről.
Orbán Viktor már megérkezett a stúdióba, rögtön kezdődik a beszélgetés.
Nyitva az ajtóm minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és elnöke előtt - reagált Orbán Viktor az MSZP-vel való esetleges egyeztetésre.
3,3 millió ember akarata mutatott egy irányba a népszavazáson, ami nagyobb támogatás, mint amit Magyarországon párt valaha is kapott, ezért nem győzködök senkit az együttműködésről.
Érdemes madártávlatból szemlélni az eseményeket, hogy az önbecsülés a helyére kerüljön. A migráció egész Európát kínzó ügy, amire választ kell találni. Egy népvándorlásról van szó. Egyetlen országnak volt akarata, mersze, hogy megkérdezze az emberek véleményét a témáról. Ez az ország Magyarország. Az emberek kifejezték az akaratukat, ennek megfelelően kell lépnie a kormánynak. Ez bizonyítja, hogy Magyarországon magas a demokrácia mércéje.
Az alkotmánymódosítás tartalmi ügyeiről a parlamentben vitázunk. Igyekeztem a legszebb szöveget előállítani. Pontos és méltó szöveg készült, de érdemes róla vitázni, mert minden szövegnél lehet még jobb.
Érdekes technikai kérdés, hogy nemzetközi egyezményeket mennyire érdemes beemelni az alaptörvénybe. A nemzetközi jog egyértelmű: aki az életéért fut, azt be kell engedni. Jugoszlávia szétesésekor is bizonyítottuk, hogy akinek kellett, segítettünk.
Magyarországon létrejött egy új egység, ahol az emberek világosan elmondták, hogy mit akarnak. A kormánynak az a kötelessége, hogy ennek érvényt szerezzen. Az egy bonyolult kérdés, hogy a nemzeti jogok és az EU jogszabályai milyen viszonyban vannak egymással. A magyar álláspont egyértelmű: vannak kérdések, amiket semmilyen külső jogalkotás nem érinthet. Ezek a nemzeti létezésünk alapkérdései. Németország még ennél is határozottabb álláspontot képvisel.
Svédország egyetlen forintot/eurót sem ad Magyarországnak - mondta Orbán Viktor. A közelgő uniós csúcs napirendjéről egyelőre nem vették le a kötelező betelepítési kvóták kérdését. Magyarország csak az önkéntes kvótákat tartja elfogadhatónak. A kormányfő reméli, hogy az Európai Bizottság belátja, hogy a miniszterelnökök döntésével szemben nem lehet napirenden tartani a kérdést.
A migráció miatt kialakult az a helyzet, hogy a népvándorlás ellen védekező országok hirtelen visszaállították a belső határőrizetet. Ezt november közepéig meg kellene szüntetni. Ennek előfeltétele a külső határok megbízható védelme. Magyarország az üdítő kivétel, ahol stabilan védjük a schengeni határt, de például Olaszországba szabadon bejárnak a menekültek.
Felminősítették Magyarországot, ami új helyzetet eredményez. Ez a tény most bekerül a belpolitikai vitákba, mert szeretünk mindenen vitázni. Az ország gazdasági lehetőségei kibővültek, erre reagálni kell. A teljes foglalkoztatásra törekszünk, mert munka- és nem segélyalapú gazdaságot akarunk. Hat év kemény munkájával sikerült elérni, hogy az emberek munkából és ne segélyekből éljenek. 660-670 ezer körül lehetünk abból az egymillió munkahelyből, amit annak idején megígértem.
Hogyan kell jó gazdaságpolitikát csinálni - ez az első fontos kérdés. Mivel Magyarországon nem állami gazdaság van, hanem magángazdaság, ezért a magángazdaság szereplőivel kell megegyezni. A versenyképességi megállapodások része a szakképzés, a bérek szintje. Fontos, hogy ne csak célokat tűzzünk ki, hanem olyan célokat, amiket el is lehet érni. A szakképzési rendszer átalakításába már belevágtunk. Nagyon sok hasznos javaslatot sikerült beépíteni, de messze nem teljes még a rendszer. Érzékeljük és jól beazonosítjuk a problémákat, és igyekszünk őket megoldani.
Nem mellőzhető, hogy az 56-os megemlékezések a migráció kontextusába kerüljenek. 1956 a szabadságról szólt, most pedig más oldalról, de ismét a szabadságunk a kérdés. A lengyel elnök érkezése nagy megtiszteltetés, mert annak idején Lengyelország nélkül nem lehetett volna forradalom 56-ban.