Orbán Viktor a Múzeumkertben emlékezik a forradalomra
2019. március 15. 10:32
Országszerte és a határon túl is számos ünnepi rendezvényt tartanak pénteken az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulója alkalmából. A díszünnepséget - amelyen a Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is beszédet mond - idén ismét a Nemzeti Múzeum kertjében tartják.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen, pénteken. A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység. Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták.
A reformkor maga nem volt nagyszerű, de a reform gondolata igen - mondta Katona Csaba történész. A forradalom kitörése előtt Magyarországon a nemes és a nem nemes nem volt egyenlő a törvény előtt, nem volt közteherviselés, nem volt önálló magyar kormány, sajtószabadság - közölte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 171. évfordulója alkalmából.
Mindez ma egy európai, működő demokráciában evidencia - tette hozzá, megjegyezve, hogy a reformkor legjobbjai ezen alapelveknek igyekeztek érvényt szerezni. Létrejött például az Országgyűlés, ahová már nem követeket küldtek, hanem képviselőket, lett önálló magyar kormány, eltörölték a jobbágyság intézményét, megkezdődött a közteherviselés kialakítása, nemzeti bankként kezdett működni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, létrejött az önálló magyar pénz, a Kossuth-bankó - sorolta a történész.
Mindjárt kezdünk - címmel töltött fel képet a közösségi oldalára Orbán Viktor miniszterelnök.
A történelmi zászlók vonulnak be a Nemzeti Múzeum előtti ünnepségen. Ezzel megkezdődött az állami ünnepség a Múzeumkertben.
A Múzeumkert előtt összegyűlt tömeg a rendezvény kezdetén elénekelte a Himnuszt.
A Múzeumkertben most egy rövid színdarabbal emlékeznek a forradalom kitörésére.
A magyarság számára a szabadság ezer esztendeje ugyanazt jelenti: nem mások, hanem saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni az életünket szülőföldünkön - mondta az Országgyűlés elnöke még csütörtökön Vasváron, ahol az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező városi megemlékezésen mondott ünnepi beszédet. Kövér László hangsúlyozta, hogy a magyar szabadság legfőbb biztosítékát mindig a független, önrendelkező és cselekvőképes magyar állam jelentette, ezért harcolt az évszázadok során Bocskai és Rákóczi, ezért küzdöttek az 1848-49-es forradalomban, amely már nemcsak az állami függetlenségből, de az igazságosság és jogegyenlőség eszményéből is valóságot teremtett.
Az ország nagyon sok részéből érkeztek a múzemkerti megemlékezésre.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyarságnak, akárcsak 1848-ban, ma is összefogva kell megvédenie szabadságát. Szijjártó Péter Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékműve mellett beszélt erről csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen. A múlt felidézése nagy lehetőség annak megmutatására, hogy a magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa - közölte Szijjártó Péter. Az 1848-as forradalom nem kizárólag történelem, hanem a "szívünk, gerincünk". Az akkori forradalmárok a maguk jövőjét, a most élők jelenét építették, amikor a szabadságért harcoltak. Ma a helyzet megint úgy áll, hogy Magyarország szuverenitásáért és a magyar emberek döntési szabadságáért kell újra megküzdeni - jelentette ki.
Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke ünnepi beszédében kijelentette, hogy nagy köszönettel tartozik, hogy meghívták erre a szolidaritási ünnepre. A lengyel-magyar barátság már több mint 1000 éve tart, és később is folytatódott ez a barátság - tette hozzá. A vitézeink számos nagy csatában vettek részt. A lengyel kormányfő közölte, hogy mindig is összetartottunk a múltban, hogy közösen küzdjünk a szabadságért, most pedig a jobb jövőért küzdünk.
A lengyel kormányfő felidézte, hogy 171 évvel ezelőtt nem sikerült végül kiharcolni a szabadságot, de ennek ellenére nem adták fel, zászlóikat elrejtették és megőrizték. Morawiecki elmondta, hogy a mi népeink ezekből a zászlódarabokból álltak össze ismét. Újra együtt harcolunk a jövőnkért - mondta a lengyel kormányfő, és ez a jobb jövő csak a mi szándékainktól függ. Megint az igazság és a szolidaritás oldalán állunk, mint 171 évvel ezelőtt - mondta Morawiecki.
Morawiecki az ünnepségen kijelentette, hogy minden magyart és lengyelt összekapcsol, hogy hisznek egy olyan jövőben, ami a közemberekért lesz és nem a felsőbb hatalmaságokért. Adjon az Isten egy jobb Európát a magyaroknak és a lengyeleknek - zárta beszédét a kormányfő.
Orbán Viktor beszédében kijelentette, ma itt vannak velünk a lengyelek, ahogyan végig velünk voltak 1848-49-ben, majd pedig a teljes 20. században. A miniszterelnök szerint a lengyelek nélkül ma Magyarország nem lenne szabad, és Európa sem lenne szabad nélkülük. Ők adták Szent II. János Pál pápát és a Szolidaritást, így pedig visszaszerezhettük a szabadságunkat - tette hozzá. Mélyen tisztelgünk a lengyel nép előtt ezért - mondta Orbán.
Közös volt a lengyelekkel a 20. századi szenvedéstörténetünk, de most egy látványos közép-európai reneszánszra készülünk - mondta Orbán Viktor. Most egy felívelő történelmi időszakban is barátok lehetünk. Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor Magyarországot is támadják - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy március 15-e a nemzeti egység ígérete. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem - tette hozzá. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, és a saját magyar életükhöz - mondta Orbán.
Orbán Viktor kijelentette, hogy nehéz időkben is élni kell, és voltak idők, amikor nem élhettünk úgy, ahogy akartunk, és az igazság ilyenkor is igazság marad. Van olyan, hogy a kiegyezés időszakában kell élnünk, de Kossuth Lajossal álmodunk. Van olyan, amikor szétszóratásban élünk, de közös hazáról álmodunk - mondta a kormányfő. Alulmaradni, és nem behódolni győzelem - hangsúlyozta a kormányfő. Itt a birodalmak árnyékában a nemzet megtartásáért vívott háborúkat mindig megnyertük - mondta Orbán.
Orbán Viktor kijelentette, a magyarok történetének a vezércsillaga a szabadság. A szabadság gondolata a kereszténységből sarjadt ki - tette hozzá. Ezért ismeri el alaptörvényünk a kereszténység megtartó erejét - hívta fel a figyelmet a kormányfő. Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy hulljon le szemükről a hályog, és ismerjék fel, hogy a keresztény kultúra megvédése nélkül nem lesz szabadság Európában. Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy ismerjék fel, hogy egy liberális birodalomban elveszítik a szabadságukat - mondta Orbán.
Orbán Viktor a közelgő európai parlamenti választásról azt mondta, hogy erős Európát és erős nemzetállamokat, és új erős vezetőket akarnak Európa élén látni. Olyan vezetők kellenek, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda, ahol szükséges. Európa újra az európaiaké lehessen - ez a legfőbb célunk - mondta Orbán. Magyarországon, ha szabadság van, akkor minden van, nekünk a szabadság nem cél, hanem az út. Mi magyarok egyszerű dolgokat akarunk, sajt hazát, jó szomszédot, szerető családot és munkát, aminek haszna van - mondta a kormányfő.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a ránk váró évek be fogják bizonyítani, hogy mi magyarok nem azért jöttünk a világba, hogy elszenvedjük azt, hanem értelmet adjunk neki - zárta beszédét a kormányfő.
Véget ért Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszéde.
Véget ért az állami ünnepség a Múzeumkertben. Hamarosan összefoglalóval jelentkezünk.