Kovács: Megelőzhető a NATO és az EU közti választás

A külügyminiszter szerint a NATO és az EU közeledésével megelőzhetőek olyan helyzetek, amelyek választás elé állítanának egy-egy országot. Kovács László erről a külügyi tárca egyéves működését értékelő sajtótájékoztatón beszélt, ahol beszámolt az EU és a NATO nagyköveti tanácsainak üléseiről is.

Az eltelt egy év Kovács László külügyminiszter szerint az előző kormány hibáinak korrigálásával telt. A szocialista pártelnök szerint elsősorban a magyar-amerikai és a magyar-orosz viszony rendezése, az EU-tárgyalások sikeres lezárása, a státustörvény miatt kiakalult feszültségek megoldása, és a visegrádi együttműködés újraélesztése volt a legfontosabb változás a kormányváltás óta.

Kovács László következetesen a nemzeti érdekekkel szemben állónak nevezte az Orbán-kormány, általa hibásnak tartott intézkedéseit. Az ezeket módosító, az elmúlt egy évre jellemző fejleményeket pedig a nemzeti érdekeknek megfelelőnek nevezte. A nemzeti érdek kifejezés nagyon gyakran hangzott el a sajtótájékoztatón, ám egy újságírói kérdésre válaszolva Kovács László ezt nem nevezte tudatos váltásnak a kommunkációban.

A külügyminiszter beszámolt a NATO nagyköveti tanácsának madridi üléséről. Kiemelte az EU és a NATO munkamegosztását, ami a jelek szerint most afelé mozdul el, hogy az Európán belüli konfliktusokat elsősorban az Unió, míg a távolabbi tájak biztonsági kérdéseit a NATO keretében oldanák meg. Kovács László szerint egy másik és általa is támogatott felosztás szerint a NATO hajtaná végre az elsősorban katonai feladatokkal járó béketeremtő akciókat, míg az EU elsősorban más, köztük gazdasági eszközökkel venne részt a konfliktusok megelőzésében vagy az esetleges konfliktusok után a konszolidációban.

Az [origo] kérdésére Kovács László azt mondta, hogy a NATO és az EU szorosabb együttműködése, a transzatlanti kapcsolatok erősödése megelőzheti, hogy egyes országoknak választaniuk kelljen a két szervezet álláspontja között. A kérdés az iraki háború előtti amerikai kezdeményezésre irányult, amikor több EU-csatlakozás előtti állam, köztük Magyarország támogatásáról biztosította a brit-amerikai elképzeléseket, holott az EU megosztott volt az ügyben.

Az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kialakításával kapcsolatban Kovács László arról számolt be, hogy a közös álláspont igényével mindenki egyetért. A külügyminiszter megjegyezte azonban, hogy ennek az álláspontnak nem úgy kell kialakulnia, hogy több nagy állam véleményéhez csatlakozhatnak a többiek, hanem a 25 tagállamnak együtt kell kidolgoznia a közös álláspontot, még ha ez a gyakorlatban nehezen működik is.

György Bence