Újabb romaügy miatt perelnék az államot

Egy nemzetközi és egy hazai jogvédő szervezet a magyar államot kívánja beperelni a strasbourgi emberi jogi bíróságon egy roma nőt érintő ügy miatt. A jogvédők szerint a nőt többek között az önkormányzati vezetők akadályozták meg abban, hogy megvásároljon egy házat Gyürén. A strasbourgi testület előtt jelenleg is van két romákat érintő ügy, amelyekben várhatóan hamarosan ítélet születik.

Nem ez az első eset, hogy a strasbourgi bíróság a magyarországi romákat érintő ügyekben kap beadványt. A NEKI igazgatója, dr. Furmann Imre az [origo]-nak elmondta: a mostanin kívül eddig összesen négy esetben fordultak az emberi jogi bírósághoz.

Ezek egyike volt az úgynevezett benzidin-ügy: több kapitányságon is az volt a gyakorlat, hogy a rendőrök maró anyaggal kenték be a kihallgatásokon a gyanúsítottak testét. Furmann elmondása szerint az ügy kipattanása után a rendőri vezetés ugyan fellépett ez ellen, de a NEKI által tett bejelentések alapján indított nyomozást megszüntették arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény. A strasbourgi bíróság sem foglalkozott érdemben az üggyel, a testület szerint ugyanis a jogsértés mértéke nem érte el azt a szintet, hogy napirendre vegyék - tette hozzá Furmann.

Egy ügyet maguk a jogvédők vontak vissza, még mielőtt az emberi jogi bíróság foglalkozni kezdett volna vele. A NEKI ebben az esetben olyan roma fiatalok jogi képviseletét látta el, akiket rendőrök bántalmaztak. Strasbourgtól azért kellett visszavonni az ügyet, mert közben Magyarországon helyt adtak a jogvédő iroda panaszának, és új eljárást indítottak. (Az emberi jogi bíróság csak olyan ügyekkel foglalkozik, amelyek már megjárták az adott ország minden jogi fórumát.) Furmann elmondása szerint a rendőröket végül jogerősen elítélték, felfüggesztett szabadságvesztést kaptak büntetésként.

A másik két ügy jelenleg is a strasbourgi testület előtt van. A NEKI ezúttal is olyan romák ügyét vitte a nemzetközi fórumra, akit a sértettek állítása szerint rendőrök vertek meg. Az 1999-ben benyújtott beadványokat a bíróság felvette a tárgyalandó ügyek közé, és a szokásos eljárásnak megfelelően feltette kérdéseit a magyar államnak, amelyet minden ilyen esetben az Igazságügyi Minisztérium képvisel. Ha a testület ezúttal is tartja magát az eddig megszokott menetrendhez, akkor az ügyekben hamarosan döntés születik. Furmann Imre szerint ugyanis általában 3-4 évig tart, amíg az emberi jogi bíróság határozatot hoz.

Pethő András