2003: A népszerűtlenség éve

2003 elején még az MSZP vezette a közvélemény-kutatásokat, de év végére a Fidesz átvette a vezetését. Az összes politikus népszerűsége csökkent, és hónapról-hónapra esett a szavazni készülők száma is. A Tárki szerint ilyen magas soha nem volt a politikusok elutasítottsága az elmúlt 13 évben, mint az idén. Magyarországon mentek el a legkevesebben az EU-csatlakozásról szavazni. A kormány az idén több népszerűtlen intézkedést hozott, a tavalyi juttatásokról szóló döntéseket megszorítások követték. Közben botrányok és feloldatlan viták sorozata kedvetlenítette el az embereket a politikától. Közülük is kiemelkedett a brókerbotrányként elhíresült sikkasztási ügy.

Holló András

Új elnököt választott nyáron az Alkotmánybíróság. Holló András megválasztásával látványosan aktívabbá vált a testület. Holló 1996 óta alkotmánybíró. Liberális véleményével többször került kisebbségbe korábbi döntésekkor, például az év első felében hozott eutanáziáról szóló határozat idején, amikor a többség az eutanázia összes fajtáját alkotmányellenesnek minősítette. Holló elsőként az 1995 óta a bíróság előtt álló rendőrségi törvényt vette elő, és a testület több területen is korlátozta a rendőrök alkotmányellenesen széles jogait. Vezetésével semmisítette meg a kórháztörvényt is a testület, és megállapította, hogy alkotmányellenesen működnek a parlamenti vizsgálóbizottságok. Mádl Ferenc köztársasági elnök december végén két törvényt küldött a testületnek: a gyűlöletbeszédről és a PSZÁF-ről szólót.

A kormány összetétele többször is változott az idén. Először Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter távozott. Kénytelen volt lemondani, miután kiderült, hogy ügyvédi irodája nagy értékű állami megrendeléseket kapott. Jogilag támadhatatlannak, de erkölcsileg megengedhetetlennek nevezte Medgyessy Péter miniszterelnök a helyzetet, és elfogadta minisztere lemondását. Helyére az MSZP balszárnyának egyik szószólója, a korábbi munkaügyi miniszter, Kiss Péter került. Az ő helyét az addigi pénzügyminisztériumi államtitkárként dolgozó Burány Sándor vette át, akinek utódja Veres János parlamenti képviselő lett.

Május új miniszterei

Májusban két új tárca nélküli miniszterrel bővült a kormány: Juhász Endre az Európai Unió ügyeivel foglalkozó miniszter lett, Lévai Katalin pedig esélyegyenlőségi miniszter. Mindkét tisztség új a magyar kormányban. Juhász 1998-tól az uniós csatlakozási egyeztetések főtárgyalója volt, Lévai pedig szociológusként dolgozott. Egyszerre tehették le miniszteri esküjüket három másik új miniszterrel. A miniszterelnök ugyanis leváltotta Jánosi Györgyöt a Gyermek- Ifjúsági- és Sportminisztérium éléről, és helyére tanácsadóját, Gyurcsány Ferencet nevezte ki. Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere szintén távozott, mint mondta, eleve csak egy évre ígérte a miniszterséget. Helyére Hiller István történész, az MSZP egyik alelnöke került, akit Kovács László bizalmasának tartanak. Medgyessy felmentette az SZDSZ környezetvédelmi miniszterét, Kórodi Máriát is, utódja Persányi Miklós, a budapesti állatkert igazgatója lett.

Októberben még egyszer változott a kormány összetétele: lemondott Csehák Judit egészségügyi- szociális- és családügyi miniszter, akinek helyét államtitkára, Kökény Mihály vette át. Medgyessy az idén leváltotta az egyházakért felelős államtitkárt is, Szalay Istvánt Gulyás Kálmán követte.

Mind a négy parlamenti párt tartott tisztújító kongresszust az idén. Az MSZP ellenjelölt nélkül meghosszabbította Kovács László elnöki mandátumát. A külügyminiszter időközben jelezte, hogy 2005-ben már nem indul újra a tisztségért. Politikustársai kiszivárogtatták, hogy köztársasági elnök szeretne lenni. Az elnök-helyettes Szili Katalin maradt, a két új alelnök Hiller István és Szekeres Imre lettek. Az Országos Választmány elnöke nagy meglepetésre a kormányt balról támadó Jánosi György maradt, a szegedi polgármester Botka Lászlóval szemben. Viszont bekerült a választmányba Gyurcsány Ferenc, aki akkor még nem volt miniszter, és Jánosi fő ellenfele a pártban.

A Fidesz új vezérkara

A Fidesz kongresszusán elnökké választották Orbán Viktor volt miniszterelnököt, miután Pokorni Zoltán 2002-es lemondása óta Áder János csak ügyvezetőként állt a Fidesz élén. A két alelnök egyikének Schmitt Pált választották, aki a kongresszus előtt lépett be a Fideszbe, "felajánlom a függetlenségemet" felkiáltással. A másik alelnök Pokorni Zoltán lett. A Fidesz nevében és szervezetileg is átalakult. Fidesz - Magyar Polgári Pártból Fidesz -Magyar Polgári Szövetséggé változtatta a nevét. A párt centralizáltabbá vált, szélesítették az elnök jogkörét a testületi döntést igénylő határozatok rovására. Az alapszervezeteket újjá alakítják, ez a folyamat még nem záródott le. Az alapszervetek határai már nem települések, hanem választókörzetek szerint alakulnak. Az alapszervezeti elnökök országgyűlési képviselő-jelöltek lesznek a következő választáskor, és személyüket jóvá kell hagynia az elnöknek, Orbán Viktornak is. Nem lehet alapszervezeti elnök (és így egyéni képviselőjelölt sem) az a személy, aki 1998-2002 között képviselő volt, ugyanabban a körzetben indult 2002-ben, de akkor nem jutott be egyéniben. A Fideszben tagozatok alakítását hirdették meg (van már többek között női, nyugdíjas, falusi stb. tagozat). A Fidesz a "néppárttá válás" jelszavával tagtoborzásba kezdett. Szeretnék, hogy a polgári körök tagjai vállalják a párttagságot is. Több ismert személyiség Schmittel egy időben, a kongresszuskor belépett a pártba.

Az SZDSZ márciusi küldöttgyűlésén Kuncze Gábor elnököt Bauer Tamás hívta ki. Kuncze győzött, és Bauert a párt Ügyvivő Testületébe se választották be. Ezzel vereséget szenvedett a párt vezetésével szemben kritikus irányzat, mely szerint az SZDSZ túl sokszor és túl sok mindenben enged az MSZP-nek.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén megőrizte posztját. Sokáig úgy tűnt, hogy Lezsák Sándor indul ellene, de az egykori elnök, akinek 1996-os győzelme az MDNP kiválását okozta, végül nem vállalta a jelöltséget. Nyáron ennek ellenére összevesztek az MDF-es vezetők. Lezsák és szövetségesei egyre élesebben kritizálták Dávid Ibolyát és a hozzá hűségeseket. Dávidot a párt népszerűtlensége miatt támadták, és határozottabb, önállóbb, a Fidesztől függetlenebb politizálásra bíztatták. Őszre az MDF-es vezetők kibékültek, és megegyeztek, hogy nem vitatkoznak többet nyilvánosan.