2003: A népszerűtlenség éve

2003 elején még az MSZP vezette a közvélemény-kutatásokat, de év végére a Fidesz átvette a vezetését. Az összes politikus népszerűsége csökkent, és hónapról-hónapra esett a szavazni készülők száma is. A Tárki szerint ilyen magas soha nem volt a politikusok elutasítottsága az elmúlt 13 évben, mint az idén. Magyarországon mentek el a legkevesebben az EU-csatlakozásról szavazni. A kormány az idén több népszerűtlen intézkedést hozott, a tavalyi juttatásokról szóló döntéseket megszorítások követték. Közben botrányok és feloldatlan viták sorozata kedvetlenítette el az embereket a politikától. Közülük is kiemelkedett a brókerbotrányként elhíresült sikkasztási ügy.

Polt Péter

A kormánypárti többség idén több mint tucatszor szavazta le Polt Péter legfőbb ügyészt. A kormánypárti interpellációkon rendre elbukó Poltot azzal vádolták a baloldaliak, hogy az Orbán-kormány működéshez köthető gyanús ügyleteknél rendre megakadályozta a vádemelést. Polt szerint pusztán politikai alapon támadják, és nem ő tehet arról, hogy Keller László közpénzügyi államtitkár az előző kormány ügyeit vizsgálva hiába tett több feljelentést, bűncselekményt eddig egyet sem találtak. Kovács László Polt Pétert egyenesen bűnpártolással vádolta, Polt viszont többször kifejtette, hogy szakmai alapon támadhatatlanok az ügyészség döntései. Polt viszonya a rendőrséggel is megromlott. A legnagyobb vita a K&H-ügy nyomozásakor tört ki Salgó László országos rendőrfőkapitány és Polt között arról, hogy kinek a foglya Rejtő E. Tibor volt bankelnök. Az ellenzék védelmébe vette Polt Pétert, és egy interpellációval bebizonyították, hogy amikor Medgyessy gyanúsnak mondott ügyeiben állította le Polt a nyomozást, akkor a kormánypártok azonnal szakmainak érezték Polt érveit. A baloldal viszont szívesen támadta Poltot azzal, hogy a legfőbb ügyész néhány éve még a Fidesz képviselőjelöltje volt, így egyáltalán nem lehet függetlennek tekinteni.

Vér és Becsület rendezvény

Jogvédő szervezetek szerint a rendszerváltás óta most a legrosszabb a helyzet Budapesten. A rendőrség idén több tüntetést tiltott be közlekedési okokra hivatkozva, mint az elmúlt években összesen. A Vér és Becsület nevű náci csoport mellett a Lelkissimeret'88 két kérelmét, a Tibetet Segítő Társaság felvonulását tiltották be, és csak kormányzati nyomásra engedélyezték a Civilek a Békéért háború-ellenes menetét. A Tibetet Segítő Társaság pedig bírósághoz fordult, és megnyerte a törvényellenesen szigorú budapesti rendőrség elleni pert. Amikor viszont a BRFK-n engedélyeztek tüntetést, akkor rivalizáló csoportok egy helyen vonulhattak fel: így történt a náci-zsidó párhuzamos tüntetésen a Kossuth téren, illetve a botrányba fulladt kendertüntetésen is. A jogvédők szintén tiltakoznak Budapest új rendőrfőkapitányának igazoltatási programja ellen. Idén a rendszerváltást megelőző évekhez hasonlóan indok nélkül motozták meg rendszeresen a rendőrök a furcsán kinéző (rasztás hajú, színesen öltözködő stb.) embereket. A keménysége miatt kinevezett Gergényi Péter főkapitány a szocialista belügyminisztérium és a szabad demokrata főváros teljes támogatását élvezi.

Idén több bírósági ügyből politikai vita robbant ki. Köztük volt a MIÉP-es ifj. Hegedűs Lóránt felmentése, akit zsidózással vádoltak. A miniszterelnök is elítélte azt a bírót, aki primitív személyiségre hivatkozva ítélt kevesebb kárpótlást két, ártatlanul fogva tartott cigánynak. A legfelsőbb bíróság elnöke felháborodottan utasította vissza, hogy politikusok értékeljék az ítéleteket. Lomnici Zoltán viszont elítélte azt a bírót, aki egy ítéletben arra utalt, hogy elővigyázatos ember nem üzletel cigányokkal. Szintén botrányt okozott, amikor Grespik László MIÉP aktivista ügyvéd azt kérdezte egy tárgyaláson a bírótól, hogy zsidó-e.

Az év botránya

A K&H-ügy az év egyik legnagyobb botránya volt. Kiderült, hogy a bank Equities nevű brókercégénél Kulcsár Attila képesítés nélküli bróker milliárdokat sikkasztott. Az is kiderült, hogy állami pénzek is eltűntek, ráadásul Kulcsár mindkét oldal politikusaival találkozgatott. Kulcsár Ausztriába szökött, ahol elfogták, de még nem adták ki Magyarországnak. Itthon az ügy kapcsán előzetes letartóztatásba helyezték Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt elnökét és Bitvai Mikóst, az Állami Autópálya Kezelő Rt. volt vezetőjét, mert cége pénzével is játszottak a sikkasztók. A botrány alkalmat adott a kormánynak arra, hogy megpróbálja elmozdítani a baloldal szerint évek óta rossz munkát végző Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, mert nem vette észre időben a sikkasztást.

Az ügy kipattanása pedig Szászhoz köthető: egy ismeretlen biciklista megverte őt, Szász szerint azért, mert a Pannonplast ügyben vizsgálódott. A brókerbotrány a Pannonplast-ügyön keresztül vált ismertté. A szövevényes csalás-sorozatokba egzotikus országok önkéntes magyar diplomatái épp úgy belekeveredtek, mint Áder János fideszes frakcióvezető, vagy Tóth András titkosszolgálati államtitkár. A brókerbotrány miatt bukott Bácskai János, a Szervezett Bűnözés Elleni Főigazgatóságot vezető rendőr is, aki ellen a közelmúltban emeltek vádat Kulcsárral folytatott kapcsolata miatt.

Botrány tört ki egy időközi polgármester-választás miatt Demecseren. A várost vezető fideszes polgármester halála miatt tartott időközi szavazáson az SZDSZ-MSZP közös jelöltje nyert az elhunyt polgármester fideszes támogatású özvegyével szemben. A bíróság azonban megállapította, hogy csalással győzött a kormánypárti jelölt: ingyenebéd, autós szállítás szerepelt a vádpontok között. A szavazást megismételték, de ekkor már csak Kiss Gyula, a kormányoldal jelöltje indult, mert fideszes ellenfele egy névtelen fenyegetéstől megrémülve visszalépett. Kiss Gyula másodszor szabályosan, ellenjelölt nélkül szerezte meg a polgármesteri széket.

Ragáts Imre

Egész évben bizonytalan volt, hogy ki lesz a Magyar Televízió elnöke. A hatalmas adóssággal és óriási állami támogatásokkal működő intézmény élére rendkívül nehezen, több sikertelen forduló után választották meg Ragáts Imrét, a tévé volt gazdasági igazgatóját. Ragátsról azonban kínos dolgok derültek ki nehezen kialkudott megválasztása után. Kiderült, hogy rendkívül alacsony áron előre eladta a tévé három éves reklámidejét, illetve nevelt lánya cégétől piaci áron felül vett filmsorozatot. Ragáts elnézést kért, és a társadalmi kurátorok az első hibát még elnézték neki. A második botrány után azonban le kellett mondania. Ahogy az év elején, úgy most sincs elnöke az MTV-nek. A tévéelnök választása körüli nehézségek arra is figyelmeztették a politikusokat, hogy a mostani rendszer teljesen alkalmatlan a működésre. A pártdelegáltakból álló egyik, és a kisorsolt társadalmi szervezetek embereiből álló másik kuratórium rendkívül nehézkesen dönt. Ráadásul a pártos kiskuratórium csak elvben tükrözi a parlamenti erőviszonyokat, hiszen az összes ellenzéki tagját az MDF jelölte.

A Magyar Rádió elnökéről a Népszava jelentetett meg dokumentumokat, melyek szerint Kondor Katalin évekig kémelhárítóként dolgozott a rendszerváltás előtti titkosszolgálatnál. A jobboldalhoz kötődő rádióelnök elismerte, hogy a dokumentumok valódiak, de kijelentette, hogy nem is tudott létezésükről, és soha nem tett jelentéseket. A beszervezési aktán túl valóban nem jelentek meg jelentések Kondorról. A bal- illetve jobboldali szakértők homlokegyenest ellenkező következtetéseket vontak le a hozzáférhető Kondor-aktákról.

Több korrupciós botrányba is keveredtek minisztériumi hivatalnokok az idén. Az Oktatási Minisztérium munkatársait egy közbeszerzésre pályázó cég nyaraltatta. A tárcánál csak informatikai biztosból kettőt küldtek el az idén, de bukott egy államtitkár-helyettes is. A szintén SZDSZ-es infomratikai minisztériumnál egy közigazgatási államtitkárnak kellett mennie, mert saját cége kapott állami megrendelést. Gyurcsány Ferenc sportminisztert a balatonőszödi kormányüdülő gyanús lízingelése miatt támadták nem csak ellenzékiek, hanem szocialista politikusok is. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úgy vett 100 millió forintért házat, hogy a tavalyi vagyonbevallása szerint csak hétmillió forintja volt. Doszpot Péter szocialista képviselő úgy pályázott egy állásra, hogy nem volt hozzá megfelelő végzettsége.

Farkas Flóriánt két ciklus után leszavazták

Hónapokig húzódtak az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) belső vitái. Februárban botrányba fulladt a testület alakuló ülése. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombusdman akkor megismételte régi véleményét, miszerint a kisebbségi választásról és önkormányzatokról szóló törvény használhatatlanul rossz. A kormány ugyan óvatos ígéretet tett a refomra, de ennek érdekében nem történt semmi. A botrányba és káoszba fulladt első OCÖ alakuló ülést egy bírósági határozat értelmében meg kellett ismételni. A szabályos második szavazáson Farkas Flórián eddigi elnök helyett Horváth Aladárt választották az önkormányzat élére. Míg Farkas a Fidesz országgyűlési képviselője, Horváth a szocialistákkal tart fenn jó kapcsolatot. Év közben azonban az OCÖ új elnököt választott Kolompár Orbán személyében. Kolompár megválasztását Horváth nem ismerte el, és az OCÖ vezetéséről szóló vita ismét bíróság elé került. A testületet most Kolompár vezeti, Horváth pedig tanácsadói státust kapott Medgyessy Péter miniszterelnöktől.

Az idei év botrányai közé tartozik a paksi atomerőműben történt baleset is. Egy eszköz beleesett egy másikba, amit nem lehet kiszedni onnan a veszélyes sugárzás miatt. Ezért leállt a teljes kettes blokk, jelentős kimaradást okozva a magyar energia-ellátásban. Az ellenzék a kormányt titkolózással és a felelősségre vonás elkenésével vádolta, továbbá különböző korrupciós vádak is elhangzottak az erőmű vezetésével szemben.

Kismamaper néven híresült el egy állam elleni kereset, melyben a bíróság megállapította, hogy 2000 óta hibás gyakorlat szerint nem fizettek ki kétszázötvenezer kismamának havi hatezer forint támogatást, úgyneveztt kismamapótlékot. A kormány ígéretet tett, hogy három évre visszamenőlegesen mindenkinek kamatostul kifizetik az elmaradt támogatást.

Tüntetők Söjtörön

Az idén befejeződött nagy beruházások közül a legjelentősebb az új Duna-híd átadása volt Szekszárd közelében. A hidat háromszor adták át: egyszer a közlekedési minisztérium nevében Csillag István miniszter, egyszer Orbán Viktor, a beruházást elkezdő miniszterelnök, és egyszer Medgyessy Péter, a beruházást befejező miniszterelnök.

Kétszeresn is botrányos volt az idei Deák Ferenc-év csúcspontjának szánt söjtöri kormányülés. Egyrészt MIÉP-es tüntetők belefojtották a szót a miniszterelnökbe, másrészt kiderült, hogy a kormány egy elegáns budapesti étteremből vitette az ebédjét, jóval drágábban, mintha a környékbeli konyhákból válogattak volna. Az ebédet még kínosabbá tette, hogy Kovács László első reakciója az volt, hogy letagadta a budai Mágnáskertből származó menüt.