2003: A népszerűtlenség éve

2003 elején még az MSZP vezette a közvélemény-kutatásokat, de év végére a Fidesz átvette a vezetését. Az összes politikus népszerűsége csökkent, és hónapról-hónapra esett a szavazni készülők száma is. A Tárki szerint ilyen magas soha nem volt a politikusok elutasítottsága az elmúlt 13 évben, mint az idén. Magyarországon mentek el a legkevesebben az EU-csatlakozásról szavazni. A kormány az idén több népszerűtlen intézkedést hozott, a tavalyi juttatásokról szóló döntéseket megszorítások követték. Közben botrányok és feloldatlan viták sorozata kedvetlenítette el az embereket a politikától. Közülük is kiemelkedett a brókerbotrányként elhíresült sikkasztási ügy.

Az Országgyűlés ülésterme

Elhunyt a parlament korelnöke, a fideszes Varga László. Helyét egy szintén kereszténydemokrata politikus, Rubovszky György foglalta el. Rubovszky az előző ciklusban is fideszes képviselő volt. Amikor Csehák Judit kilépett a kormányból, akkor képviselői mandátumát is feladta. Utódja a szocialista frakcióban Havas Szófia lett, aki szintén orvos. Balogh Gyula volt kisgazda, 2002 óta fideszes képviselő kilépett frakciójából, és átült a függetlenek közé. Először az idén párttá szerveződött Jobbikkal tárgyalt, végül saját pártot alapított.

Minden évben a költségvetési törvény kelti a legnagyobb figyelmet. Idén már az őszi parlamenti ülés előtt összevesztek a költségvetésen a koalíciós pártok. Az SZDSZ ugyanis bejelentette, hogy ragaszkodik az adókulcsok még tavaly megígért csökkentéséhez, míg a Pénzügyminisztérium ezt kivitelezhetetlennek tartotta. Néhány hetes egyeztetés után a koalíciós pártok megegyeztek, hogy lesz adócsökkentés, csak kevesebb, mint tavaly gondolták, illetve az élet egyéb területein nőnek majd a közterhek, hogy a hatalmas hiánnyal küszködő költségvetés ne essen szét. A kormány ugyanis eladósodott, a tavalyi fizetésemelések után megszorítások következnek. Az államot tovább szegényítette a forint elleni spekulációból, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium vitájából adódó év végi hirtelen forintgyengülés. Csak az utóbbi több száz milliárddal rövidítette meg a jövő évi költségvetést akkor, amikor a büdzsé már túl volt a részletes parlamenti vitán is.

Az MSZP-sek is összevesztek, hogy a "jóléti rendszerváltás"-nak nevezett programmal mi legyen. A párt balszárnya szerint akár növekedhetne a költségvetési hiány, de a juttatásokra épülő politikáról nem szabad lemondani. A miniszterelnök ugyan óvatosan fogalmazott, de ragaszkodott a szigorú költségvetéshez. A Fidesz szerint a költségvetésnek semmilyen koncepciója sincs, és az egészet vissza kellett volna vonni a forint év végi gyengülése után, és a két ünnep között új költségvetést kellett volna készíteni.

Az egyik legtöbbet vitatott megszorítás az idén a lakáshitelek két lépcsős szigorítása volt. Először nyáron csökkentették az állami támogatással felvehető lakáshitel mértékét, majd az év végén tovább csökkent a felvehető hitel: míg az év első felében akár 30 milliót is fel lehetett venni, addig jövőre már 5 millió a plafon. Ráadásul az év végi szigorítással nőttek kamatok is. Az ellenzék a második szigorítás visszavonását követelte. Érveik között szerepelt, hogy a kormány több tagja is felvett a szigorítások előtt lakáshitelt: Magyar Bálint oktatási miniszter, Kökény Mihály egészségügyi miniszter és Csabai Lászlóné lakásügyi kormánybiztos is az általuk megszavazott szigorítás előtt élt a régi lehetőségekkel.

A kormány privatiálná a kórházakat

Idén az egyik legtöbbet vitatott törvény a kórháztörvény volt. A kormány által beterjesztett törvény lehetővé tette volna az egészségügyi intézmények privatizációját. Az ellenzék ezt a nemzeti vagyon kiárusításának tartotta, az egészségügyi szakszervezetek pedig sztrájkkal fenyegetőztek. A kormánypárti többség megszavazta a törvényt, de Mádl Ferenc köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek. Szili Katalin szocialista házelnök erről az utolsó tavaszi ülésnapon értesült, így aznap vita nélkül gyorsan újra szavaztatott a törvényről, amit a baloldal ismét elfogadott. Mádl Ferenc azonban az Alkotmánybírósághoz fordult az eljárás miatt. Az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette a törvényt. Egyelőre nem tudni, hogy mikor és milyen formában próbálja majd a parlamenti többség elfogadtatni a törvényt, ami ellen a Munkáspárt aláírásgyűjtő akcióba kezdett, melyhez csatlakozott a Fidesz és a MIÉP is.

Az Alkotmánybírósághoz küldte Mádl a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt is. A törvényt a kormánnyal egész évben vitában álló Szász Károly eltávolításáért hozták, mert a jogszabály a szervezet vezetési struktúráját alakítaná át. Nemzetközi nyomásra a kormány kihagyta a törvényből, hogy a pénzügyminiszter közvetlenül is beleszólhasson a PSZÁF működésébe.

Mádl az Alkotmánybírósághoz küldte a gyűlöletbeszédről szóló törvényt is. Ezzel a közösség elleni izgatást az eddigieknél szigorúbban büntetnék. Az ellenzék a szólásszabadság korlátozását látta a tervezetben, de sokáig az SZDSZ sem akarta elfogadni. A szabad demokraták többsége azonban mégis engedett az MSZP-nek, arra hivatkozva, hogy a zsidózással vádolt ifj. Hegedűs Lóránt felmentése jelezte, mégis szigorúbb büntetőtörvénykönyvre van szükség.

Mádl több törvényt nem írt alá

A Fidesz fordult az Alkotmánybírósághoz a közoktatási törvény módosítása miatt. Az eredeti minisztériumi tervhez képest jelentősen felpuhított formában elfogadott törvény liberálisabb iskolai rendszert vezetne be. Csökkentették a gyerekek terheit, 2005-től pedig már kétszintű lesz az érettségi. Az ellenzék elsősorban a diákok adatvédelmével foglalkozó részt kifogásolta, mely szerint a tanárok az osztályzatokon kívül csak a diákok írásos beleegyezésével közölhetnek adatokat a szülőkkel.

A parlament több, az elesettek érdekében tervezett törvény vitáját kezdte meg. Ezek közé tartoznak az esélyegyenlőségről, a családon belüli erőszak szigorúbb büntetéséről szólók. Bevezették a nép ügyvédje nevű intézményt, mely ingyenes jogi segítséget jelent a rászorulóknak. Idén vált hatályossá az új bűnmegelőzési törvény, mely gyorsabb nyomozást, új pártfogói rendszert, a pótmagánvád és az óvadék intézményét vezette be, és az ügyészséget egyértelműen a rendőrség fölé helyezte a bűnüldözők hierarchiájában. Kiírták idén az első pályázatot magánbörtön építésére, és a kormány az alternatív büntetésformák terjesztését kezdte szorgalmazni. Megkezdték működésüket a tábla-bíróságok, melyek létrehozásáról még a Horn-kormány idején döntött a parlament.

A pártok jövő évtől szervezettebb formában költhetik pénzüket a velük szimpatizáló kutatásokra, programokra. A pártalapítványokról szóló törvényt mindegyik párt megszavazta, és már nevet is választottak jövőre induló alapítványaiknak: az MSZP Táncsics Mihály, a Fidesz Polgári Magyarországért, az SZDSZ Szabó Miklós, az MDF pedig Antall József néven jegyzi be a holdudvar támogatására szánt intézményét.

Idén eldőlt, hogy utoljára 2005 elején tartanak sorozást, és ezzel 2005 közepétől végleg megszűnik a hadkötelezettség Magyarországon.

Nem beszéltek egymással a brókerbizottság tagjai

Az Országgyűlés tíz parlamenti bizottságot alakított az idén. Ellenzéki kezdeményezéssel öt vizsgálóbizottság alakult. Az APEH-ből származó adatok pénzügyminisztériumi másolását kivizsgáló bizottság gyakorlatilag eredmény nélkül vizsgálódott eddig. Az adatvédelmi ombudsman viszont jogszerűtlennek tartotta az eljárást, így a vitatott módon elmentett adatokat idő közben megsemmisítették. Üvöltözésbe fulladó álviták, vagy napirend nélküli néhány perces ülések jellemezték a brókerbizottság munkáját, amely a K&H Bank brókercégénél elkövetett sikkasztást, és az ezzel összefüggő politikai kapcsolatokat próbálta volna felderíteni. A paksi üzemzavar hátterét vizsgáló bizottság szintén nem fejezte még be a munkáját, ahogy az SZDSZ által még az előző ciklusban kezdeményezett, de csak az idén megalakított bankkonszolidációkat vizsgáló bizottság sem. Az MDF által kezdeményezett óvoda- és iskolabezárások okait kutató bizottság sem készített még jelentést, a kutatást a képviselők jövőre is folytatják. Az egyetlen sikeresen lezárult vizsgálatot az a bizottság tudhatja magáénak, amelyik egy amerikai katonai repülőgép engedély nélküli repülését vizsgálta. A vizsgálat gyors lezárását megkönnyítette, hogy az USA elismerte a légtérsértést, elnézést kért, így a képviselők különösebb nyomozás nélkül mindent megtudhattak.

Eseti bizottságból négy alakult az idén. Elsőként a Parlagfűmentes Magyarországért nevű, mely jövőre folytatja működését. A nemzeti lovas programot előkészítő bizottság sem fejezte még be a munkáját, ahogy az Állami Számvevőszék alelnökeit jelölő bizottság sem tudott még jelölni. A holocaust roma áldozatainak kárpótlásával foglalkozó bizottság csak jövőre kezdi meg a munkát.