A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Idén többször is előfordult, hogy a képviselők képtelenek voltak fontos ügyekben dönteni, mert a kormány és az ellenzék nem tudott kompromisszumot kötni egymással.

Napokig úgy tűnt, hogy a parlament nem tudja az alkotmányt módosítani, hogy megszűnjön a kötelező sorkatonai szolgálat. A honvédelmi miniszter rendelete ugyan biztosította volna, hogy több mint 120 év után először az idén ősszel ne kelljen senkinek sem bevonulnia, de ez nem jelentett volna végleges megoldást. A Fidesz nem értett egyet az alkotmány-módosítás tervezett szövegével, de az utolsó pillanatban megváltoztatta az álláspontját, és így végleg kikerült az alkotmányból a sorkötelezettség.

Nincs rendes választási törvénye az országnak, mert a külképviseleti szavazás rendje szabályozatlan. Az EP-választás idejére az MSZP szerette volna bevezetni az elektronikus szavazást a külföldön szavazóknak, ezt azonban a Fidesz a várható magas költségek miatt ellenezte. Az MSZP azzal érvelt, hogy egyszer kellene csak milliárdokért kiépíteni a rendszert, és utána örökre jó lenne. Az EP-választás idejére ezért a pártok a követségekre épp úgy küldhettek szavazatszámlálókat, mint a hazai választókörzetekbe. A sok utaztatás azonban szintén rengeteg pénzbe került volna, ezért először az SZDSZ és az MDF, majd a két nagyobb párt is visszavonta delegáltjait. Az év végi kettős népszavazás előtt sem sikerült szabályozni a kérdést, ezért egy ideiglenes megoldás mellett döntöttek: a külföldön szavazók egy borítékba helyezik voksukat és személyazonosságuk igazolását is. Ez azért nem megfelelő, mert bár a törvény tiltja, elvileg meg lehet nézni, hogy ki hogyan szavazott. A választási törvényt jövőre újra megpróbálják elfogadni.

Az év elején Medgyessy Péter miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök volt képtelen megegyezni az ORTT elnökének személyében. A két közjogi méltóságnak közösen kellett meghoznia a döntést, és csak a sokadik egyeztetés után, a határidőből kicsúszva állapodtak meg a szervezet irodájának főigazgatójában, Kovács Györgyben. A pártoknak is új ORTT tagokat kellett delegálniuk, de a Fideszén kívül mindegyik pártdelegált mandátumát meghosszabbították.

Törvényt sért a parlament, mert a pártok nem tudtak az idén megállapodni három új alkotmánybíró személyében. Jelenleg ha csak egy alkotmánybíró nem tud jelen lenni egy ülésen, akkor döntésképtelen a szervezet. A három új bíróból egyet-egyet jelölhet a kormányoldal és az ellenzék, de kellene még egy kompromisszumos jelölt is. Az ő kijelölését februárra halasztották.

Nagy Richárd elesett Irakban

Egész évben tartott a vita az Irakban szolgáló magyar katonákról. A Fidesz tavasszal közölte, hogy vissza kellene hívni őket, mert az amerikai fogolykínzásról megjelent bizonyítékok erkölcsileg vállalhatatlanná tették a katonák ottlétét. Több támadás is érte a magyar alakulatot az idén Irakban, és egy robbanáskor életét vesztette Nagy Richárd, a bevetés egyetlen magyar áldozata. Az MDF is a katonák visszahívását követelte, azonban a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az év végéig tartó felhatalmazást kitöltsék a magyar katonák. Sőt, novemberben Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy három hónappal hosszabbítsák meg a kontingens mandátumát. Ebbe az ellenzék nem ment bele, így december végén kivonult a 300 magyar katona Irakból. Ugyanakkor a kormány bejelentette, hogy jövő nyáron 150 katonát visszaküldenek Bagdadba, egy NATO kiképző központba. Ehhez már nem szükséges kétharmados parlamenti felhatalmazás, mert az újabb csapatok már NATO felkérésre mennek, és ehhez elég a kormány döntése is.

Idén két testület vezetését is szorosabb kormányellenőrzés alá vettek. Áprilisban fogadták el a PSZÁF vezetését megváltoztató törvényt. Mádl Ferenc az alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, amelyet az Európai Unió is elítélt, a túl erős pénzügyminisztériumi kontroll miatt. Végül a parlament átalakította a törvényt, és ezzel sikerült leváltania a kormánypárti képviselőknek Szász Károlyt, a felügyelet elnökét. Az év végén a Monetáris Tanács összetételét változtatta meg a parlament, szintén a kormány befolyását erősítve a szervezetben. Mádl ezt a törvényt visszaküldte a parlamentnek, de egy kis változtatás után a képviselők újra elfogadták azt.

Idén véglegessé vált, hogy 2005-ben a középiskolás diákoknak már kétszintű érettségit tehetnek, és ezzel megszűnik a felvételi a felsőoktatásban. Idén az Oktatási Minisztérium többször átírta az új felsőoktatási törvény tervezetét. A véglegesnek tűnő változat szerint megszűnik az egyetemek és főiskolák közötti különbség, helyette három lépcsős lesz a felsőoktatás: a három éves alapképzés után csak a legjobbak végezhetnek el újabb két évet, majd ezt követően lehet jelentkezni doktori képzésre. A törvényt várhatóan jövőre megszavazza a parlament.

Ülés

Az év második felében a kormány bejelentette, hogy jövőre megkönnyítik az államilag garantált lakáshitelek felvételét, de a bankoknak különadót kell majd fizetniük. Az eddigi három helyett jövőre csak kétkulcsos lesz a személyi jövedelemadó.

Két időközi választást tartottak az idén. Szécsényben Surján László, Sopronban Szájer József fideszes képviselők mandátumát kellett betölteni, mindketten az EP tagjai lettek. Az első forduló egyik városban sem volt érvényes az alacsony részvétel miatt. A második fordulóban Szécsényben hatalmas fölénnyel, több mint 69 százalékkal a Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Andor, Orbán Viktor volt kollégiumi szobatársa győzött. A kormánykoalíció jelöltje csak 24,4 százalékot szerzett. Sopronban érvénytelen volt a második forduló is, a kormánypártok ugyanis nem indítottak senkit. Az SZDSZ jelöltje rögtön az első forduló után visszalépett, a szocialista Kránitz László pedig azért visszakozott, mert választási csalást követett el, amikor utalványokat osztott egy nyugdíjas klubban. Kránitz jelölése egyébként sem volt zökkenőmentes, hiszen ő területi listáról 2002-ben már bejutott a parlamentbe. Ő volt az első országgyűlési képviselőjelölt Magyarországon, aki úgy indult, hogy már képviselő volt. Ha győzött volna, akkor lemondott volna listás mandátumáról, hogy helyébe az MSZP mást jelölhessen. Mivel nem volt baloldali jelölt, túl kevesen szavaztak a második fordulóban, a Fidesz jelöltje így hiába kapott 88,9 százalékot, jövőre új választást kell kiírni.