Az aláírásgyűjtési kampányt idén a Fidesz kezdte, a Nemzeti Petíció nevű öt pontos követeléssel. A Fidesz a költségvetést akarta kiigazítani követeléseivel: a lakáshitel-rendszer visszaállítását, a gázár maximum inflációs mértékű emelését, a gazdák támogatását, a gyógyszerárak emelésének kordában tartását és a privatizáció leállítását támogatták azok, akik aláírták. A petíciót egymillió-kétszázezer ember írta alá, de a parlament nem foglalkozott érdemben a javaslatokkal.
Ősszel a Fidesz bejelentette, hogy népszavazási aláírásgyűjtésbe kezd a privatizáció leállításáért, de egyelőre nem kezdődött meg a tényleges gyűjtés, bár a kérdést már benyújtották az Országos Választási Bizottsághoz.
Két kérdésben népszavazást tartottak az idén. Az egyik a kórház-privatizációról szóló törvény megsemmisítéséről kérdezte a szavazókat, a másik pedig a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. Mindkét kérdésben a népszavazás érvénytelennek bizonyult, mert egyik ügyben sem szavazott egyféleképpen a lakosság negyede. A kórház-privatizációs kérdés ügyében a Munkáspárt, a kettős állampolgárság ügyében a Magyarok Világszövetsége gyűjtött aláírásokat. Mindkét kérdés megjárta az Alkotmánybíróságot is, ezért hiába 2003-ban tették fel a kérdéseket, csak idén lett belőlük népszavazás. A Fidesz mindkét kérdésben igenre, a kormánypártok nemre, az MDF kórházügyben nemre a másik kérdésben igenre bíztatta szimpatizánsait.
Az év elején gazdatüntetések miatt lehetett csak lépésben haladni az ország útjain. Mikor több napos demonstrációk után a fővárosba vezető utak közül többet is lezártak a gazdák, akkor a kormány engedett, és több milliárdos támogatási keretet nyitott meg a mezőgazdasági termelőknek. A pénz azonban őszre elfogyott, de akkor már csak kisebb tüntetések szerveződtek, és a kormány nem adott többet. Sikerült viszont a kormánynak és a gazdáknak közös ellenséget találniuk a bevásárlóközpontok tej alapú italaiban, amelyeknek forgalmazása megmagyarázta számukra a tejválság okát.
Az év hónapokig tartó tüntetése a Baumag károsultaké volt. Az ingatlanszövetkezet vezetése sok kisbefektető spórolt pénzét elvesztette, a rendőrségi nyomozás gyanúja szerint elsikkasztotta. A károsultaknak azonban nem járhatott állami kártérítés, hiába tüntettek sátorral hónapokon át a Parlament előtt.