Az [origo] megkeresett K. ügye miatt több tanúvédelemmel foglalkozó szakembert. A fiatalember történetének rövid ismertetése után azt kérdeztük, mit lehet tenni szerintük az ügyben, rosszak-e törvények, a hatóságok hanyagsága vagy a vádlottak agyafúrtsága vezethetett ahhoz, hogy lebukott a védett tanú.
Borai Ákos, a tanúvédelmi program és a különösen védett tanú intézményének kidolgozója, a Belügyminisztérium jogi főosztályának korábbi vezetője azt mondta, hogy nem jelenthet sohasem százszázalékos védelmet a különösen védett tanúi státus, mindig van kockázata a tanúskodásnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar jogi szabályozásban - ami szerinte európai viszonylatban az egyik legkorszerűbb - van mód arra, hogy eltüntessenek valakit. Erre a tanúvédelmi program szolgál. Ugyanakkor az, hogy valaki védett tanú volt, nem jelenti, hogy automatikusan bekerül a tanúvédelmi programba - mondta.
Csics Péter, az ORFK tanúvédelmi szolgálatának vezetője azt mondta, hogy szerinte annak alapján, amit az [origo]-tól hallott az esetről, a férfinak minden esélye megvan arra, hogy bekerüljön a tanúvédelmi programba. Ezt azonban - mivel a gyilkossági ügy, amiben tanúskodott, jogerősen lezárult - neki kell kérnie.
Az [origo] által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakemberek elmondták azt is, hogy tapasztalataik szerint a bírók és ügyészek sok esetben nem ismerik a tanúvédelmi program gyakorlati részleteit, és a hatóságokat sokszor nem is érdekli, mi lesz a tanúkkal.