Négy párt az Országgyűlésben, kormánypárti előny

Az MSZP nyerte az első fordulót, valamivel több mint 1 százalékkal a Fidesz előtt. Az SZDSZ biztosan bejutott, az MDF éppen átcsusszant. 66 körzet sorsa az első fordulóban eldőlt, a maradék 110 körzet többségében az MSZP várja előnyösebb pozícióból a második fordulót. Az Orbán Viktor által kitűzött cél a 75 második körös egyéni mandátum megszerzésére vonatkozóan nem reális. Ha minden a számukra legkedvezőbben alakul, akkor is legfeljebb 70 mandátumhoz juthatnak, de a realitás ennél kevesebb.

A Fidesz-MDF viszony sokkal kevésbé egyértelmű. Ennek több oka van. Egyrészt a kampányban elhangzó üzenetek után az MDF szavazók fegyelmezett átszavazása a második körben a Fideszre kevésbé valószínű, mint az SZDSZ-MSZP viszony esetében, hiszen Dávid Ibolyától nem sok jót hallhattak a Fideszre vonatkozóan. Másrészt nem nagyon adódnak olyan körzetek, ahol a Fidesznek érdemes lenne visszalépnie az MDF-es jelölt javára. Egy kivétel van: az MDF messze legjobban szerepelt jelöltje a nagykállói Juhász Zoltán, aki 23 százalékot ért el és megkönnyíti a fideszes jelölt Tóth András döntését egy esetleges visszalépésről, hogy ő megyei listán mindenképpen mandátumot szerez.

Nehezítheti a két párt alkudozását, hogy az MDF 40 harmadik helyéből 14 olyan körzetre esik, ahol a Fidesz nagy valószínűséggel az MDF jelölt visszaléptetése nélkül is nyer, ráadásul e körzetek között szerepelnek olyanok, ahol az MDF vezető politikusai (Dávid Ibolya, Herényi Károly) indultak és 10 százalék feletti eredményt értek el, de itt nincs rájuk szüksége a Fidesznek, így nem tudnak gesztusokat tenni nekik.

Bonyolítja viszont a képet, hogy a Fidesznek mindenképpen meg kell egyeznie az MDF-fel, mert a 39 bizonytalannak tűnő körzetből 18-ban nincs esélye a győzelemre, ha az MDF-es jelölt talpon marad és ebben az esetben szóba sem kerülhet a kormányváltás.

Így az összkép az, hogy a Fidesz összesen 1 körzetben tudna visszalépést ajánlani az MDF-nek, míg az MDF-nek 39 körzetben kellene visszalépnie (amelyből néhányra a Fidesznek nincs égető szüksége, körülbelül a felére viszont nagyon).

Részvételi adatok

Tehát még ha feltennénk is, hogy egy visszalépett MDF-es jelölt szavazói fegyelmezetten szavaznak a Fidesz jelöltjére (amit sok esetben nehéz elképzelni, vegyük példának azt a Vas megyei körzetet, ahol az MDF-et otthagyó Hende Csaba a Fidesz jelöltje), akkor is megnehezíti az alkut, hogy a Fidesz legfeljebb egy körzetben tudhatna ésszerűen ajánlani visszalépést az MDF-nek, ami kevésnek tűnik, hacsak nem teljesítik Dávid Ibolya többször bejelentett igényét a miniszterelnöki posztra, amit azonban szintén nehéz elképzelni.

Mindezt összevéve úgy tűnik, hogy a második körben az MDF-fel kötött megállapodás és az MDF-szavazók fegyelmezett átszavazása sem lenne elegendő a Fidesznek az Orbán Viktor által célul kitűzött 75 második körös mandátum megszerzésére. Ha minden szándékaik szerint alakul, akkor is 70 a lehetséges maximuma az eséllyel megszerezhető körzeteknek.

Az Orbán Viktor által említett példa a 2002-ből nem irányadó az idei választásra nézve. Akkor valóban 75 mandátumot szerzett a második körben a Fidesz, de kevesebb körzet dőlt el az első fordulóban, mint most. Akkor 131 körzet maradt nyitva, most csak 110, tehát míg akkor a második körben a megmaradt körzetek 57 százalékát jelentette a 75 mandátum, addig most 68 százalékát kellene megnyerni a megmaradt körzeteknek. További nehezítő körülmény, hogy négy évvel ezelőtt már eleve szövetségben indult a Fidesz és az MDF, így az MDF szavazók megnyerése akkor sokkal könnyebb volt és rontja az idei képletet a MIÉP gyengébb szereplése is: akkor 25 körzetben álltak még a második körben, most már csak 4-ben. Így az MDF visszalépésével is csak 62-66, szélsőséges esetben 70 mandátum elérhető a Fidesz számára. Az MDF jelöltjeinek visszalépése nélkül ugyanakkor a 110-ből 50-54 hely megszerzése lehet reális.