Tíz év múlva örülni is lehet a vizitdíjnak

Több beteget visszatarthatnak az orvostól a rendelőben, kórházban fizetendő díjak, de ránevelhetik az embereket, hogy tudatosabban figyeljenek egészségükre - mondják az  [origo] által megkérdezett szakemberek. Így öt-tíz éven belül akár pozitív következményei is lehetnek a kormány mostani, első egészségügyi reformlépéseinek. Az uniós tagállamok többségében van vizitdíj, Szlovákiában viszont épp most szüntették meg, igaz, főként politikai okokból.

Az Európai Uniós tagállamok közel kétharmadában vezettek be lakossági önrészfizetést - angolul co-payment - vizitdíj vagy kórházi napi térítés formájában. A régi, 15 uniós tagállam közül Nagy-Britannia, Hollandia és Spanyolország kivételével mindenhol van vizitdíj. Az újonnan csatlakozók közül pedig csak a csehekenél, a lengyeleknél, a livánoknál és Máltán nincsen co-payment.

A régi uniós tagoknál a vizitdíjnak hagyománya van, a volt szocialista országok közül pedig egyre többen vezetik be - mondta az [origo]-nak Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet igazgatója. A vizitdíjjal kapcsolatos tapasztalatokról Kincses elmondta: a túlzott félelem sehol nem vált valóra, összeségében azonban megállapítható, hogy a betegforgalom mindehol csökkent, ahol bevezették a co-payment valamilyen formáját. A legnegatívabb hatást Szlovákiában okozta a vizitdíj, amit idén azért vontak vissza, mert a kormány túl gyorsan akarta keresztül verni a társadalmi reformokat - tette hozzá a szakember.

Mindez pedig azért érdekes, mert a magyar tervek kidolgozásában részt vett a szlovák egészségügyi reform egyik szülőatyja, Peter Pazitny is. A Robert Fico vezette szlovák kormány - a koalíciót adó legnagyobb párt választási ígéreteit teljesítve - szeptember elsejétől szüntette meg a húszkoronás - 143 forintos - vizitdíjat, és a kórházi ágy egynapi használatáért fizetendő, ötven koronás - 358 forint - ágydíjat. A betegeknek azonban továbbra is fizetniük kell a 20 koronás receptdíjat, valamint az is pénzbe kerül, ha az orvos sürgősséggel látja el őket.

Ausztriában és Németországban hasonló rendszer működik: nem az orvosi vizitért kell fizetni, hanem - tb-kártya hiányában - az egészségbiztosítónak, mégpedig azért, hogy igazolást adjon ki a betegnek arról, hogy fizeti a járulékot. Az igazolás birtokában ingyen jár az orvosi kezelés. Németországban az igazolás negyedévenként 10 euró (2700 forint), míg Ausztriában évenként kerül ugyanennyibe.

Franciaországban a betegek az orvosi kezelés 30 százalékát + 1 eurót fizetnek vizitdíjként. A magyar rendszerhez hasonlóan itt is van felső plafon, aminél nagyobb összeget egy évben nem lehet fizetni. A viszonylag magas összeget a francia rendszer azzal kompenzálja, hogy lehetőség van kiegészítő biztosításra, ami fedezi a vizitdíjat.

A skandináv országok vizitdíjai is hasonlítanak egymáshoz. Finnországban, ha azonos betegség miatt jár orvoshoz a beteg, akkor az első három kezelésért kell összesen 11 eurót (3047 forint) fizetnie, a következő kezelések ingyenesek.

A Benelux-államokban Franciaországhoz hasonlóan a kezelés százalékában határozzák meg a vizitdíjat. Luxemburgban ez 20 százalék, Belgiumban 10-25 százalék. Luxemburgban azonban, ha a beteg adott hónapban többször is orvoshoz megy, a következő kezelésekért már csak az ellátás 5 százalékát kell vizitdíjként kifizetnie.

Szlovéniában a vizitdíjak, illetve a gyógyszerár támogatások összege is a kezelt betegség súlyosságától függ. Ha a betegnél rákot diagnosztizálnak, akkor lényegesen alacsonyabb vizitdíjat fizet, mint egy megfázásos betegségnél.

Tiefenthaler Eszter - Szabó András