Akadozó automatával debütált a vizitdíj

Az egészségügyi reform egyik legtöbbet támadott eleme lép életbe csütörtökön: minden vizsgálat után 300 forintos vizitdíjat kell fizetni. A fizetés alól közel 4 millió ember kap mentességet. A pénzt háromféle módon lehet befizetni: készpénzben, automatával és mobiltelefonon. Az [origo] által megkérdezett kórházigazgató két hónapig számít üvöltöző, problémázó betegekre.

A vizitdíj összege alap esetben 300 forint. Emelt összegű, vagyis 600 forintos vizitdíjat akkor kell fizetni, ha a beteg nem a háziorvosához megy, ha beutaló nélkül megy szakrendelésre, illetve, ha az ügyeleti ellátást ok nélkül veszi igénybe.

A díjfizetés alól mentesülők körét többször is bővítette a kormány, a számuk nagyjából négymillióra duzzadt. Nem kell fizetniük a 18 év alatti gyerekeknek (korábban 6 évben határozták meg a korhatárt), a hajléktalanoknak, a terhesgondozásban részt vevőknek, valamint a katasztrófa, járványügyi, népegészségügyi és sürgősségi ellátásban részesülőknek.

Mentesülnek azok is, akik tartós orvosi kezelésre szorulnak: a daganatos, a dializált, a vérzékeny, a szervátültetett, az AIDS-es betegek, a cukorbetegek, valamint a pszichotikus betegségben szenvedők. Azoknak sem kell fizetni, akik a kezelés során nem találkoznak az orvossal, vagyis akik kötözésre, injekciókúrára, gyógytornára vagy fiziológiás terápiára járnak. Minden egészségügyi intézmény pedig maga dönt arról, hogy ad-e mentességet a saját dolgozóinak.

A szociálisan rászorulók kedvezményeket kapnak, vagyis havonta 300 forinttal emelik például a kismamák esetében a gyes, 200 forinttal a munkanélküliek esetében a segély összegét. A vizitdíj fizetése az alap-, a szakrendelői ellátásban 20 alkalomig kötelező, az ezen felül fizetett összeget a település jegyzőjétől igényelhetik vissza a betegek. A kórházi napidíjat (aminek összege ugyancsak 300 forint) szintén 20 alkalomig kell fizetni. Az emelt összegű vizitdíjat nem lehet visszaigényelni.

Visszaszorítja-e a hálapénzt?

A vizitdíj az egészségügyi reform egyik legvitatottabb része. Bevezetését a kormány azzal indokolta, hogy a minimális önrész fizetése is képes visszaszorítani a hálapénzt. Ráadásul csökkenti a Magyarországon uniós viszonylatban magas orvos-beteg találkozások számát. A befizetett összeg (évente ez összesen 20 milliárd forint körül várható) a kórházaknál és az orvosoknál marad, ettől pedig a kormány azt reméli, hogy hozzájárulhat az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez.

A vizitdíj bevezetését ellenezte a Fidesz, a Magyar Orvosi Kamara, sőt még Horn Gyula volt szocialista kormányfő is felszólalt ellene. A Fidesz fő kifogása az volt, hogy a vizitdíj igazságtalan, mert jövedelem alapján tesz különbséget a betegek között. A Fidesz szerint ráadásul a vizitdíj nem csökkenti, hanem tovább növeli az egészségügyi kiadásokat. Az ellenzéki párt szerint ugyanis a fizetési kötelezettség miatt többen nem fordulnak időben orvoshoz, csak amikor már szövődmények lépnek fel.

Több szakértő pedig annak ellenére, hogy a bevezetéssel egyetértett, vitatta a kormány érveit. Az [origo]-nak többek között Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász és Békési László, a Telki kórház igazgatója állította, hogy a vizitdíj nem szünteti meg a hálapénzt. A szakértők ezt azzal indokolták, hogy azoknak azok az orvosoknak (szülész, sebész), akik a paraszolvencia nagy részét kapják, nem kell közvetlenül vizitdíjat fizetni. Sinkó Eszter így arra számít, hogy a gazdagok a megnövekedett sorokat a jövőben is meg tudják kerülni azzal, hogy paraszolvenciát fizetnek.

Szabó András