Tökös tanárok nyűgözték le Sólyomot

Belevaló tanárok és úri cigányok lakják a helyiek szerint az alig ezer fős Cserhátsurányt, a település kincsének azonban a helyi iskola számít, amely mindent megtesz a diákok érdekében: egy tanulónak is indítanak külön nyelvórát, a suli sportolói rendszerint országos döntőkben végzik, a roma diákokat pedig középiskolába juttatják tovább. Az iskola a köztársarsági elnök szerint is példakép lehetne a diákokért harcoló falvak számára, bár a helyieket legalább annyira meglepte Sólyom László mosolya, mint az iskola menybemenetele.

A kistelepülések iskolái sorra szűnnek meg a gyerekhiány miatt, de a Nógrád megyei Cserhátsurány nem csupán a környező falvak diákjait vonzza, hanem már Balassagyarmatról is elszipkázza a hatéveseket. Nem mindig volt ez így. Néhány éve, hónapok alatt csaknem 40 gyereket vittek el a szülők a helyi iskolából, majdnem le kellett húzni a rolót. "A probléma láttán nem felemeltük a kezünket, hanem munkába fogtunk. Tökös kis gárda ez" - elevenítette fel a nehéz időket Sztancsik József, a Tessedik Sámuel iskola igazgatója.

A fejlesztések végül olyan jól sikerültek, hogy Sólyom László köztársági elnök szombaton a 960 lakosú faluban tartotta meg a tanévnyitó ünnepséget. Az államfő azt mondta: a korábban bezárásra ítélt iskola jelenleg vonzza a környékbeli diákokat, átlagon felüli oktatást kínál. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az intézményben végzettek 65 százaléka tanul tovább a felsőoktatásban. Sólyom László kiemelte azt is, hogy miközben több iskolában elkülönítve oktatják a romákat, addig a Cserhátsurány és a szomszédos Herencsény által közösen működtetett iskola diákjainak 30 százalékát kitevő cigány gyerekek minden évben nyújtanak valamilyen kiemelkedő teljesítményt.

A falu szélén három fehér kockatömbből és hatalmas zöld övezetből álló iskola dolgozóit szintén mellbe vágta az elnöki vizit. "Szombatig nem is gondoltuk, hogy ilyen jó a suli" - mondta a helybéli takarékpénztárban ücsörgő asszony, akit az is meglepett, hogy Sólyom László tud mosolyogni. "Azt hittük mogorva fickó, nem gondoltuk, hogy jó fej" - fűzte tovább a gondolatot egy buszmegállóban várakozó 20 éves suhanc, akinek különösen tetszett, ahogy az államfő elvegyült a helyiek között. "Semmivel sem különb, mint a többi iskola" - magyarázta egy tanárnő, aki szerint legfeljebb a gyerekek teljesítményén érzik, hogy jól mennek a dolgok.

A testnevelés tanárból két éve igazgatóvá előlépő Sztancsik szerint a siker titka, hogy több olyan programot vezettek be, amivel a városi iskolák elcsábítják a gyerekeket. Cserhátsurányban ráerősítettek a nyelvoktatásra, ráadásul háromféle művészeti képzés (modern tánc, színjátszás, kerámiakészítés) közül választhatnak a szülők. Sikeres a sportoktatás is, a diákok duatlonból, atlétikából, birkózásból, gyaloglásból kerültek be már diákolimpiai döntőbe - büszkélkedett Sztancsik, aki meglehetősen népszerű a faluban. Az [origo] riportét kalauzoló igazgatóhoz folyamatosan rohantak a tanulók, hogy elújságolják, mi történt velük. Egy helybéli az "Üdvözlöm igazgató úr, jó volt a tévében" mondat kíséretében emelt kalapot, a kocsmáros pedig a reformer direktor duatlonos teljesítményéről nyilatkozott elismerően.

Az igazgató, az [origo] munkatársának azt mondta: minden tanulóra külön próbálnak figyelni, ez azt jelenti, hogy a bekerüléskor minden diákkal tesztet töltetnek ki. Ha itt kiderül valami hiányosság, akkor azt az iskola - Sztancsik szerint - igyekszik orvosolni. Ha egy diáknak beszédhibája van, akkor például logopédus foglalkozik vele. Egy 40 év körüli édesanya az iskola körültekintő módszereit azzal támasztotta alá, hogy tavaly az ő lánya volt az egyedüli az osztályból, aki németül akart tanulni, a többiek az angolt választották. Az asszony szerint az iskola nem problémázott, egy főnek is biztosította a nyelvoktatást.

Hangsúlyosan kezelik, hogy az eltérő adottságú gyerekek egy szintre kerüljenek, különösen igaz ez a roma gyerekekre, akik 102 fős diáksereg harmadát teszik ki. "Minden évben van olyan roma diákunk, akikre büszkék lehetünk" - magyarázta az igazgató-helyettes, Bóta Bernadett. Két éve 9 pályázóból 7 tanuló, tavaly pedig 3 pályázóból 2 diák nyert azon az oktatási tárca által kiírt útravaló ösztöndíj programon, amely hátrányos helyzetű tanulókat támogatja. A pályázat segítségével került például a balassagyarmati középiskolába az a jelenleg 16 éves fiú, akinek az édesanyja többször volt kórházban, az édesapja kezét pedig egy munkagép tette tönkre. "Csaba talán soha nem volt gyerek, még a hivatali ügyeket is ő intézte mindig" - mondta Bóta a fiúról, akit szerinte nem a tehetsége, inkább a szorgalma emelt ki.

A mindössze 10-15 fős osztálylétszámokkal dolgozó iskola részben a roma oktatásnak köszönheti a fennmaradást, a roma diákok után ugyanis több normatívát kapnak. A tárca támogatja a nemzetiségi képzést is, ami azt jelenti, hogy irodalom és történelemórán a roma kultúrával is megismerkednek a diákok. Talán az oktatás is szerepet játszhat abban, hogy a romákról Cserhátsurányszerte jó véleménnyel vannak. "Még a templomban is rendszeresen olvasnak fel" - hozott példát a cigányok közéleti szerepvállalására egy helybéli nő. "Úri cigányok ezek" - helyeselt az asszonnyal beszélgető férfi.

Sztancsik jövőre az iskola bevételeit szakképzési programmal próbálja növelni. Ennek lényege, hogy az iskola a környék hátrányos helyzetű, munkanélküli fiataljainak speciális szakképzésű kurzusokat indítanak. A gyakorlati képzést a tervek szerint olyan helyi vállalatok biztosítanák, akik munkásokat keresnek. A munkanélküli fiatalok olyan képzést kapnának, amire biztosan szükség van. Az érintett vállalatok az adójuk egy százalékát pedig az iskolának ajánlanák fel - ecsetelte fejlesztési terveit Sztancsik.

Fotó: Szabó Pál