A lemaradókra és az elitre figyel a kormány közoktatási terve

Érettségi hat tárgyból, kötelező önkénteskedés a diákoknak, ingyenes tankönyvek - többek között ilyen intézkedések szerepelnek a kormány közoktatási koncepciójában. A kormány a koncepció szerint élesen elválasztaná a többi iskolától az elitképzésre kijelölt intézményeket, és speciális osztályokat hozna létre a lemaradó diákoknak.

Tankönyv ingyen

Lényeges változás a tervben, hogy az oktatási államtitkárság azt tervezi, hogy minden tankönyvet ingyenessé tesz az általános iskolákban, a tankönyvek az iskolák tulajdonát képezik majd.

Behatárolt mozgástér az iskoláknak

A készülő Nemzeti Alaptanterv és kerettantervek a javaslat alapján az eddigieknél sokkal jobban meghatározzák majd, hogy mit kell az iskolákban tanítani, az iskolák csak a tananyag tíz százalékát választhatják majd meg szabadon. Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) - amelynek előkészítéséről már korábban is beszélt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár - a koncepció szerint a "minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat" határoz majd meg (a készülő NAT-ról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat). A NAT mellett készülő kerettantervek a koncepció szerint "rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, (...), és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetőleg ajánlott időkeretet".

A kerettantervek közül az iskoláknak a terv szerint kötelezően kell választaniuk majd egyet. Eddig a kerettantervek csak ajánlásokat fogalmaztak meg, az iskolák lényegében szabadon dönthettek arról, hogy azt beépítik-e a saját oktatási koncepciójukba. A kerettantervtől csak az oktatásért felelős miniszter külön engedélyével lehet eltérni.

Csökkenő tankötelezettség

A tervezet alapján a tankötelezettséget a jelenlegi 18-ról 17 éves korra csökkenne - azt nem részletezi a szöveg, hogy mi a célja ennek a változtatásnak, és mit várnak tőle. A tankötelezettség 1996 óta 16 éves korig tartott, 2006 óta pedig 18 éves korig. Az emeléstől a szakképzetlen, iskolázatlan rétegek létszámának csökkenését várták, de a problémás fiatalok kötelezően iskolába küldése számos súlyos problémát hozott magával, elsősorban a szakiskolákban. Erre a problémára többek között az Oktatási Kerekeasztal 2009-ben elkészült Zöld könyve hívta fel a figyelmet, amelyet itt olvashat.

A veszélyes gyerekeket kiemelhetik az iskolából

"A közoktatást igénybe vevő tanulók és szüleik számára egyértelművé teszi a törvény, hogy a nevelés-oktatás folyamatásban elvárt normák és szabályok megsértése azonnali és határozott szankciókkal jár" - olvasható a koncepcióban. A törvény eszerint újraszabályozza az iskolákban a "normasértések mértékéhez igazodó és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat".

A rosszul viselkedő gyerekek elleni fegyelmi ügyeiben a nevelőtestület joga a döntés. A "rendkívüli vagy ismétlődő" fegyelmi vétséget elkövető gyerekeket a koncepció szerint el lehetne tiltani az adott iskolában a tanáv folytatásától. "Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a gyermeknek, és ha szükséges - mert társai épségét, tanulmányait veszélyezteti - a tanulót ki kell emelni a normál intézményrendszerből" - olvasható a szövegben, amelyből ugyanakkor nem derül ki, hogy mi lesz a rendszerből kiemelt gyerekek további sorsa.

Nem részletezett ígéret a pedagógusoknak

A pedagógusokról szóló részeknél a tervezet többször utal arra, hogy törvény készül a pedagóguséletpálya-modellről, amely a tervek szerint kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá teszi majd a tanárok jövőjét, és - a pedagógusképzés átalakításával együtt - célja az is, hogy visszaadja a szakma méltóságát. A tervezet úgy számol, hogy a költségvetésből több pénz, évi mintegy plusz ötvenmilliárd forint - jut majd a közoktatásra.

Az iskolákat is értékelik

A koncepció szerint a törvény egyik legfontosabb új eleme az országos szakmai ellenőrzés bevezetése lesz. Ennek lényege, hogy külső, független szakértői csoportok - amelyeket a megyei kormányhivatalok működtetnek majd - vizsgálják, hogy mi folyik az iskolákban. A szakértők megnézik az iskola pedagógiai tervét, az órarendet, véletlenszerűen bemennek órákra, és 2-4 napot töltenek az iskolákban. Ezután "levonják a következtetést az intézmény pedagógiai munkájáról". A szövegben nem szerepel utalás arra, hogy a rosszul teljesítő intézmények valamilyen szankcióval néznének szembe, csak annyit ír, hogy "az ellenőrzés megállapításait az intézmény igazgatója és fenntartója saját hatáskörben felhasználhatja".