A lemaradókra és az elitre figyel a kormány közoktatási terve

Érettségi hat tárgyból, kötelező önkénteskedés a diákoknak, ingyenes tankönyvek - többek között ilyen intézkedések szerepelnek a kormány közoktatási koncepciójában. A kormány a koncepció szerint élesen elválasztaná a többi iskolától az elitképzésre kijelölt intézményeket, és speciális osztályokat hozna létre a lemaradó diákoknak.

Elitképző iskolák és tehetséggondozás

A középiskolákban újra lehet majd úgy felvételiztetni, hogy az iskolák határozzák meg a követelményeket, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára pedig kiemeltté válik a tehetséggondozás. Ezek az iskolák, ha megfelelnek több követelménynek, tulajdonképpen elitképzésre kapnak lehetőséget a tervezet szerint.

Ezek diákjaitól "többletteljesítmény várható el", ezért a kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan 1,5 órával magasabb lehet, mint más iskolákban. Ezekben az iskolákban kettő helyett három idegen nyelv tanulása is kötelező lesz a tervezet szerint, és meg kell teremteni egy negyedik idegen nyelv választható tanulásának feltételeit is.

A tervezet ezen kívül még számos kritériumot felsorol, amelyet a hat- és nyolcosztályos gimnéziumoknak teljesíteniük kell. Ha ezeket öt év átlagában nem teljesítik, akkor négy évfolyammal működhetnek tovább. Ilyen kritériumok például: országos tehetséggondozó programokban való részvétel; legalább másfélszeres túljelentkezés minden évben; a kompetenciaméréseken a diákok eredménye legalább 10 százalékkal jobb, mint az országos átlag; a felsőbb osztályokba járó diákok legalább ötöde országos tanulmányi versenyen indul, és évente legalább egyikük az országos döntőbe jut; minden végzős diák legalább két emelt szintű érettségit tesz, és azokon 10 százalékkal jobban teljesít az országos átlagnál; minden tanárnak van egyetemi végzettsége.

Több érettségi tárgy

A terv szerint az eddigi öt helyett - legkorábban 2013-tól - hat tárgyból kell majd érettségizniük a gyerekeknek. Ebből öt kötelezően előírt, egy pedig kötelezően választandó lesz. A terv ismét kötelezővé tenné, hogy egy természettudományos tárgyból is érettségizzenek a diákok - ezt számos szakmai szervezet kérte korábban, a természettudományos oktatás színvonalának emelése érdekében. A kötelező vizsgatárgyak a terv szerint a következők lesznek: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, egy természettudományos tantárgy (biológia, fizika vagy kémia). Ezek mellé kötelezően kell választani még egy tantárgyat.

A koncepcióban szerepel az oktatási államtitkárság korábban is ismertetett terve a kétszintű érettségi követelményrendszerének átalakításáról, az iskoláknak körülbelül két évük lesz arra, hogy az új rendszerhez alkalmazkodjanak és felkészítsék a diákokat az új típusú vizsgákra. A felsőoktatásba történő felvételhez két emelt szintű érettségit tenne kötelezővé a koncepció (az érettségire vonatkozó tervekről itt és itt olvashat részleteket).

Nincs érettségi jótékonyság nélkül

A diákok anélkül nem érettségizhetnek a terv szerint, hogy legalább hatvanórás "szociális tevékenységet" ne végeztek volna, vagyis a terv kötelezővé tenné a társadalmi célú tevékenység valamilyen formáját a gyerekeknek. A tervezet szigorúan rendelkezik a rosszul viselkedő gyerekekről: ha a gyerek rendkívüli fegyelmi vétséget követ el, akkor akár tanév közben is eltilthatják az iskolába járástól, vagy áthelyezhetik.

Ezt a javaslatot Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke egy pénteki konferencián bírálta. Pokorni arra utalt, hogy az ilyen tevékenységnek önkéntesen kellene működnie a gyerekeknél, ezért nem lenne helyes kötelezővé tenni. (A fideszes politikus és Hoffmann Rózsa államtitkár között több kérdésben is feszültség van, legutóbb a nyilvánosság előtt zajlott az új felsőoktatási törvényről szóló vitájuk, amelyet Pokorni többször élesen bírált.)