Nem hallotta meg Orbán intelmeit Hoffmann

Fennakadt a kormányon Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására. Az oktatási államtitkár négy rosszul működő intézményt olvasztana be másikba, bár Orbán Viktor szerint nem szabad a jobbak eredményeit a csődtömegekével lerontani. Nem ez az első eset, hogy az államtitkár más úton indul el, mint a miniszterelnök, de a leszúrást most megúszta.

Négy vidéki főiskola - a Nyíregyházi és a Szolnoki Főiskola, illetve a bajai Eötvös József és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola -, valamint a Semmelweis Egyetem (SE) Testnevelési és Sporttudományi Kara is megszűnne, és más intézményekbe olvadna a szerint a szerdán a kormány elé került javaslat szerint, amelyet az állami felsőoktatási intézményhálózat átalakításának irányairól készített az oktatási államtitkárság.

Az [origo] birtokába jutott - Balog Zoltán erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár által is jóváhagyott - előterjesztés pikantériája, hogy annak ellenére tesz javaslatot a főiskolák, illetve egyes intézményi karok beolvasztására, hogy a miniszterelnök három hete egyértelművé tette, hogy ellenzi az egyetemek és főiskolák oktatási államtitkárság által erőltetett integrációját. A Magyar Rektori Konferencia debreceni ülése idején tartott szűk körű tanácskozáson - amelyen Hoffmann Rózsa is részt vett - a miniszterelnök azzal érvelt a folyamat ellen, hogy a "veszteséghegyekkel érkező csődtömegek" a befogadó intézmény eredményeit is lerontják. A leszállóágban lévő, veszteséges intézményeknek szerinte önállóan kellene kilábalniuk a krízishelyzetből, ha pedig ez nem megy, akkor le kell vonniuk a következtetést, és be kell zárniuk. "Ahova nem jelentkeznek diákok, oda nem szabad állami pénzt helyezni" - magyarázta Orbán Viktor előzőleg a rektorok előtt is a szerkezeti átalakítások szerinte kívánatos stratégiáját.

A szerdai kormányülésen információink szerint ezúttal nem volt olyan éles szóváltás az oktatási államtitkár és a miniszterelnök között, mint 2011 áprilisában, a felsőoktatási törvény koncepciójának tárgyalásakor (Orbán Viktor akkor két órán át zúdította Hoffmann Rózsára a koncepcióval és az államtitkár értetlenségével kapcsolatos kifogásait), igaz, forrásaink szerint ennek nagyrészt az volt az oka, hogy az államtitkár nem is volt jelen. A jelentést azonban nem hagyta jóvá a kormány, a téma várhatóan hetek múlva, a még készülő felsőoktatási keretszám-rendelettel együtt kerülhet újra terítékre. Az ülés egyik résztvevője az [origo]-nak ugyanakkor megerősítette, hogy "a kormány egészen biztosan nem akar veszteséges-életképtelen intézményeket mesterségesen életben tartani", vagyis nem támogatja jelenlegi formájában az államtitkár előterjesztését, illetve általánosságban az intézményi integrációt.

Csak áthelyeznék a problémát

A hétfői keltezésű előterjesztés egyébként néhány intézmény esetén többféle alternatívát is javasolt a kormánynak az összevonásra. A Szolnoki Főiskolát például "A" változatként a Budapesti Gazdasági Főiskolába, "B"-ként pedig a Kecskeméti Főiskolához csapta volna. A bajai főiskolát a Pécsi, a Nyíregyházi Főiskolát pedig a Debreceni Egyetembe olvasztaná a tervezet, míg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola a gödöllői Szent István Egyetembe olvadna be, a Semmelweis Egyetem Sporttudományi Kara (volt TF) pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem karaként működne tovább.

Utóbbi változtatást a sporttudományi kar "intézményirányítási anomáliáival" (a kar korábbi dékánját államvizsgákkal kapcsolatos szabálytalanságok gyanúja miatt augusztus elején felfüggesztette az SE rektora, majd a hónap végén Tóth Miklós meg is vált megbízatásától), a "menedzsmenthiányosságok megnyugtató rendezésével", valamint a közszolgálati egyetem hasonló képzési infrastruktúra-igényeivel indokolja az előterjesztés. A Szolnoki Főiskola beolvasztását ezzel szemben az intézmény csődközeli helyzete, gyenge forrásszerzési képessége, radikálisan csökkenő hallgatói létszáma és gyenge beiskolázási bázisa magyarázza a dokumentum szerint, míg a bajai főiskolára elsősorban "gyenge intézményi promóciója, kapacitásainak kihasználatlansága és gyenge forrásvonzó képessége" miatt tennének lakatot.

Még nem dőlt el, hogy megszűnés, integráció vagy önállósodás vár-e az intézményre

Az előterjesztésben egyenesen csődhelyzetben lévőként említett Nyíregyházi Főiskolát főként a hallgatói létszám tíz év alatti megfeleződése, a kihasználatlan kapacitások, illetve a Debreceni Egyetemmel fennálló párhuzamosságok (25 közel azonos képzés) felszámolása érdekében javasolja az utóbbi intézménybe olvasztani az államtitkárság, míg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola önállósága a jelentkezők alacsony száma, a hallgatók idegennyelv-tudásának hiánya és a magas üzemeltetési költségek miatt nem tartható fent szerinte. A jelenlegi formájukban megszüntetendő főiskolák a tervezet szerint az őket befogadó intézmények eredeti portfólióját kiegészítő karokként működnének tovább, míg néhány egyetem, például a Szent István vagy a Miskolci Egyetem egyes jelenlegi karai más egyetemekhez vagy főiskolákhoz kerülnének az ésszerűsítés érdekében.

Vészhelyzet jön, ha nincs változás

A felsőoktatás aktuális helyzetéről meglehetősen sötét képet festő jelentés a jelenlegi rendszer fenntarthatatlanságával indokolja a változtatásokat, aggályként fogalmazva meg, hogy az intézmények nagyfokú eladósodottságuk miatt lassan elveszítik versenyképességüket.

A dokumentum szerint a 26 állami fenntartású intézményből szeptemberben 20 állt költségvetési felügyelet alatt, összesen csaknem 9 milliárd forintnyi adósságállománnyal. Számos intézményt terhel emellett korábbi PPP-konstrukcióból eredő fizetési kötelezettség, szűkülő gazdasági mozgásterük miatt pedig a pályázatokhoz szükséges önrészt is egyre kevesebben tudják előteremteni, ami miatt a leírás szerint a fejlesztési források elapadásának veszélye fenyeget.

Az oktatás színvonalának csökkenését is okozó folyamat megfékezésére a jelentés az intézményrendszer és a felhígult képzéskínálat ésszerűsítését, a képzési helyek számának csökkentését, a telephelyek rendszerének felülvizsgálatát, valamint az egyetemek és főiskolák világosabb feladatmegosztását sürgeti, a miniszterelnök által javasolt piaci szemléletről azonban egy szót sem ejt.

Orbán Viktor egyébként már az említett tavalyi, a felsőoktatási koncepció körüli vitában közölte az államtitkárral, hogy azt sem tartaná az ördögtől valónak, ha jóval kevesebb állami intézmény maradna, a többi fennmaradását vagy bezárását pedig eldönthetné a piac.

A kormány dönt majd az átalakításról

Az oktatási államtitkárság több mint egy nappal cikkünk megjelenése után közölte: a kormány dönt a felsőoktatás szerkezeti átalakításáról. Az államtitkárság úgy reagált a cikkben megjelent állításokra, hogy nem igaz, hogy "Hoffmann Rózsa legújabb terve a felsőoktatás átalakítására fennakadt a kormányon", az igazság az, hogy nem új tervről van szó. Felidézték, hogy egy tavalyi kormányhatározat feladatul szabta az oktatásért felelős miniszternek, hogy készítsen tervezetet a felsőoktatási intézményhálózat átalakítására, és azt terjessze a kormány elé 2012. december 1-ig.

A közlemény szerint nem igaz, hogy az oktatási államtitkárság Orbán Viktor miniszterelnök ellenében erőltetné az integrációt. Október közepén Debrecenben, a Magyar Rektori Konferencia ülésén a miniszterelnök kifejezetten kérte, hogy az előterjesztés kerüljön a kormány elé - ahogyan azt a fent említett kormányhatározat kötelező jelleggel elő is írta az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A Miniszterelnökség az anyagot megkapta, annak alapján alakította ki a véleményét. Az előterjesztés két verziót vázol fel: az egyik közülük az integráció. A kormány dönti majd el, hogy melyik változatot támogatja - fogalmaztak a közleményben.