Magyarország valóban átalakította az eddigi törvényi szabályozást a határátkelést illetően, és annak a tárgyi feltételein is változtatott – mondta Gulyás Gergely. A Fidesz képviselője szerint erre azért volt szükség, mert az elmúlt hetekben olyan helyzet alakult ki, hogy
a határokat csak így lehet hatékonyan megvédeni.
Gulyás Gergely elmondta, az uniós tagjelölti országoknak is be kell tartaniuk azokat a szabályokat, amiket az EU-ban mindenki megtesz.
Nincs joga a menekültnek megválasztani azt az országot ahová menni szeretne, és ezt a jogot nem is szabad megadni – véli a fideszes politikus. A zöldhatáron való átjutás egyszerre sérti a magyar állam szuverenitását, a schengeni övezet szuverenitását, és egyben kezelhetetlen helyzetet okoz Ausztriában és Németországban egyaránt. Gulyás Gergely szerint Európának nem szabadna bevándorlókat befogadni, miközben a demográfia kérdése fel sem merül a viták során.
Ha Európa Magyarországhoz hasonlóan olyan üzenetet küld a világnak, hogy nem jöhet mindenki, akkor
csak a valódi üldözöttek fognak érkezni
– mondta a törvényhozási bizottság elnöke. Gulyás szerint a legfőbb kérdés, hogyan térhetnek haza a háború elől menekülők, akik a helyzet stabilizálódásával részt vehetnek országuk felépítésében. A problémát a gyökerénél kell kezelni, így a közel-keleti menekülttáborokban kell megfelelő körülményeket kialakítani.
Thomas Stübgen, a CDU országgyűlési politikusa szerint Magyarország azt a szerepet vállalta magára, amit Németországnak kellett volna, így például a dublini és a schengeni szabályok betartását. A német politikus az Európai Bizottságot tartja a mostani helyzet egyik fő felelősének, mert úgy véli, hogy az unió legfőbb végrehajtó testülete nem beszélt egyenesen.
A politikus Görögországban avatkozna be, mivel a szerb-magyar határra érkezők túlnyomó többsége ebből az uniós országból érkezik.
Angela Merkel szírek befogadásáról szóló kijelentésének célja Thomas Stübgen szerint az volt, hogy elvegye a nyomást Budapestről, de ez rosszul sült el – ismerte el a német képviselő. A Dublin III felfüggesztése a német kormány és a belügyminisztérium egyeztetését követően született meg, így sok kormánypárti képviselő nem tudott erről – jelentette ki Stübgen.
A Dublin III-as rendelet
A Dublin III-ként emlegetett jogszabályt az Európai Parlament és az uniós tagállamokat megjelenítő tanács 2013. június 26-án hirdetette ki. Ez a rendelet tartalmazza azokat a feltételeket és eljárási szabályokat, amelyek alapján egy "harmadik országbeli" – vagyis unión kívüli – állampolgár menekültkérelmének megvizsgálásáért melyik tagállam felelős. Főszabály szerint ezt a felelősséget az a tagállam viseli, amelyen át a menedékkérőaz Európai Unió területére lépett.Magyarország és Németország nem egyeztetett ebben a kérdésben,
a cél az volt, hogy vegyük le a nyomást Budapestről, de ezek az emberek továbbmentek Dániába, majd Svédországba, ami csak tovább növelte a problémát – fejtette ki a CDU politikusa.
A kvótarendszerről a Fidesz képviselője azt mondta, először Európa határait kell megvédeni, és ezt követően akár a kvótákról is beszélni lehet. Ha 160 ezer menekült szétosztásáról lenne szó, akkor abban meg lehetne állapodni, de mivel ennek jelenleg nincs felső határa, így nem lehet előrelépés. Úgy látja,
a baloldal politikai aranytartaléknak tekinti a bevándorlást.
Stübgen kijelentette, Magyarország köteles megvédeni a határait. Nagyon sok hibát vétett a német fél a kommunikációban, de az egyes résztvevők inkább csak reagáltak, és nem egyeztetettek egymással a felek – mondta a politikus. Gulyás minderre azt közölte, hogy ő maga is a sajtóból értesült a Dublin III felfüggesztéséről.
Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarország Brüsszelnek jelezte, hogy szeptember 15-től kész erővel is megvédeni a határait. Természetesen van egy véleményünk arról, hogy egyes országok miként vélekednek a bevándorlásról, de ezt sohasem kommentáltuk.
Ezzel szemben Magyarországnak joga van ahhoz, hogy saját hatáskörben döntösön arról, hogy kiket fogad be és kiket nem – fejtette ki Gulyás. Szólt arról is, hogy
az iszlámhoz tartozó személyek sok esetben párhuzamos társadalmakat alakítanak ki,
nem is akarnak integrálódni a befogadó országokhoz.