Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Nem mondok le” – mondta Kerényi János fideszes országgyűlési képviselő a parlamentben, amikor családjának offshore érdekeltségeiről kérdezték. Szerinte az, hogy családtagjai cégeiben érdekeltek tulajdonosként offshore-paradicsomokban bejegyzett más cégek is, nem jelenti azt, hogy az eredeti cégek ne itthon adóznának. Ahogy – mondta – ő is itthon adózik: „elég sok adót befizettem már”.
„Nincs jelenleg olyan törvény Magyarországon, amely tiltaná az offshore-t” – magyarázta a politikus, aki szerint különbséget kell tenni jó és rossz offshore között. Úgy vélte,
az elítélendő, ha valaki a törvénytelenül megszerzett pénzeit utalja egy offshore cégnek,
az viszont érthető, ha egy külföldi befektető az anonimitása megtartása miatt offshore cégen keresztül hozza Magyarországra a pénzét.
Kerényi János szerint utóbbiak a jó offshore kategóriába tartoznak, miután ezek a vállalatok működtetik a magyar gazdaságot. „Nem tudjuk, hogy hány offshore hátterű cég van Magyarországon” – fogalmazott, majd
példaként a magyar gazdaság húzóágazatainak számító autóipart és az elektronikai ipart említette.
„Mi történne, ha teljesen megszüntetnénk ezeket a vállalatokat?” – fogalmazott, konkrét példát azonban nem kívánt mondani.
A képviselő azt is elárulta az Origónak, hogy
Orbán Viktorral nem beszélt erről az ügyről, de szerinte „nincs is ügy”, miután nem követett el bűncselekményt.
„Nem vertem meg senkit, nem csaltam adót, nem loptam. Nem értem ezt a hisztériát” – mondta, majd hozzátette: „A közéleti személyiségeknek illik távol tartani magukat az offshore cégektől, ezt én meg is tettem. Semmilyen kapcsolatom az érintett cégekkel, az etikai elvárásoknak pedig megfelelek.”
Nem Kerényi azonban az egyetlen kormánypárti politikus, akinek a neve előkerült az utóbbi időszak legnagyobb offshore-botrányában. Az ügy előzménye, hogy a Süddeutsche Zeitung német lapnak
több százezer offshore cég titkos adatát szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától,
amely névtelen offshore vállalatokat ad el az ügyfeleinek a világ számos részén. A kiszivárogtatott iratokat nemzetközi együttműködésben dolgozták fel újságírók.
Előzőleg került nyilvánosságra, hogy Horváth Zsolt, a Fidesz 16 éven át a parlamentben ülő országgyűlési képviselőjéről is kiderült, hogy 2013 októberében – tehát még parlamenti képviselőként – lett az egyik igazgatója egy Seychelle-szigeteki cégnek. Két éve a politikától visszavonult, de párttag maradt.
A Fidesz elhatárolódott Horváth Zsolttól. Mint arról az Origo is beszámolt, a kormánypárt azt közölte: jó ideje nincs kapcsolata Horváth Zsolttal, a kormányban pedig nincs helyük offshore-lovagoknak. Mivel semmilyen tisztséget nem tölt be a pártban,
így mint minden más állampolgár, egyedül ő maga felel tetteiért, a Fidesznek semmi köze a magánügyeihez”.
Nemcsak a Fideszben, hanem az MSZP-ben is akadt érintettje az offshore-botránynak. Boldvai László, az MSZP egykori pártpénztárnoka nem akarta terhelni ügyével a pártot, ezért felfüggesztette párttagságát, de állítása szerint jogsértő dolgot nem tett.
Mint arról az Origo is beszámolt, a szocialista párt egyik befolyásos politikusának, korábbi parlamenti képviselőjének és egykori pénztárnokának felesége, Konti Csilla tulajdonába került egy Szamoa szigetén bejegyzett, működése során jelentős összegeket megmozgató offshore cég 2012 novemberében.
