A kimerültségtől levegőt is alig kapott az a kiskutya, akit egy állatvédő talált meg. Enni és inni sem kaphatott napok óta, ráadásul egy másfél kilós vasdarab, egy úgynevezett kolonc volt a nyakában, amitől járni sem tudott rendesen. Mégis, amikor meglátta megmentőjét, minden erejét összeszedve elfutott.
"Azzal hívtak telefonon, hogy
egy rémült kutyát láttak a kukoricásban bolyongani"
- mondja Nagy Csilla állatvédő, aki megtalálta.
Azonnal elindult a kutyához, először azonban nem látta sehol, ezért bement a kukoricásba.
Akkor ott megmozdult, és elkezdett azzal a nagy kolonccal menekülni előlem. De nem is kergettem, inkább egy cselt próbáltam alkalmazni, valahogy egy olyan helyre elterelni, ahol sarokba tudom szorítani."
- meséli.
A kutya nagyon félt, és állandóan elszaladt.
„Akkora adrenalin volt szegényben, hogy nem számított, hogy rajta van az a nagy súly. "
Végül sikerült egy betontömb felé terelni, ahol Csilla meg tudta fogni a kutyát.
Valószínűleg el is fáradt, és érezhette is, hogy nem akarom bántani, a nyakába akasztottam egy pórázt, de akkor is kapkodott. Sokkos állapotban volt: reszketett, morgott, visított"
- mondja.
A pórázzal és egy törülközővel tette be a szállítóbokszba a kutyát. Ezután a Buksi Állatvédő Egyesülethez vitte Balmazújvárosra, ahol a gondozók segítettek levenni a kutyáról a fémet, amit ekkor mértek meg, és derült ki, hogy
másfél kiló súlyt cipelt a nyakában.
„A kutya meg olyan 3 kiló körül van. Biztos, hogy napok óta ott lehetett. Akik értesítettek, azok sem akkor látták, hanem már előtte."
A kutya testileg megviselt állapotban volt: szőre csomós, ápolatlan volt.
Az állatvédő hazavitte otthonába néhány napra. A kutya ekkor még egyáltalán nem hagyta, hogy hozzáérjenek:
„Békén hagytam, hogy hadd lássa, hogy nem történik vele semmi rossz, nem bántja senki. Adtam neki enni-inni, és többször bementem oda, ahol elhelyeztem."
A civil állatvédő azt mondja, szerinte biztosan bántották a kutyát, mert nagyon fél az emberektől. Mivel a balmazújvárosi menhelyen nagyon sok kutya van, a Csutka Rozi Menedékébe, a Zseton Állatvédő Egyesülethez került. A menhely vezetője, Szatmári Andrea azt mondja:
Nagyon sok kutyát rehabilitáltam már, nagyon sok volt, akit bántalmaztak, meglőttek, megvertek, a gerincét eltörték, de ennyire tönkretett fiatal kiskutyát még nem láttam. Első perctől kezdve bántották. Úgy gondolom, hogy csak a szaporításra használták, nyomorult kis élete volt valószínűleg. Feltételezem, hogy azért is tették rá ezt a koloncot.
Bár erre csak gyanakszanak, az azonban biztos, hogy ez a fajta nagyon népszerű, ezért arra is lehet következtetni, hogy szaporításra használták a másfél éves bichont. Azt is gondolják a kutya állapotáról, illetve a ráaggatott fémkoloncról, hogy azt akarták elérni a kutyát tartók, hogy ne tudjon elmenekülni. A kutya egyébként 3 kiló, tehát
a tömör, vastag fémszerkezet a testsúlyának az egyharmada volt.
A Cliónak keresztelt kutya most karanténban van, még egész testében remeg. A menhely vezetőjét már valamennyire elfogadta, de még mindig komoly rehabilitációra van szüksége. Azután megkezdik az oltási programját, chipet kap, és ivartalanítani is fogják.
Mi még nem keresünk neki gazdát"
- mondja a menhely vezetője.
Ennek ellenére rengetegen érdeklődtek a kutya állapotáról, és még többen szerették volna már most örökbe fogadni.
Döbbenetes, hogy egy fehér kutyára, aki nem is keres gazdát, van 100 jelentkező két nap alatt, egy édes-tündéri fekete kutyára meg egy sincs egy hónap vagy egy év alatt.
A menhely vezetője azt is mondja, hogy fontos a chip, hiszen ha egy otthonról elkóborolt állatról van szó, akkor könnyebben megtalálják a gazdáját egy chipes kutyának. Ráadásul ha Clio chipes kutya lett volna, akkor az állatvédők pontosan tudnák, kit jelentsenek fel állatkínzásért.