Óbudai korrupciós botrány: mi várhat Gyurcsány polgármesterére, Kiss Lászlóra?

A korrupció gyanújának árnyéka lengi be folyamatosan a hazai ellenzéki közéletet – mondta el az Origónak adott interjúban a Századvég tudományos igazgatója az óbudai korrupciós botránnyal összefüggésben. Ifj. Lomnici Zoltán szerint azon túl, hogy a hivatalos személyek iránti bizalom mindig jelentősen sérül az ilyen ügyek miatt, még nem láthatók előre a gazdasági következmények, így pl. az önkormányzatot ért kár, hiszen a sajtóhírek szerint az önkormányzat által megrendelt szolgáltatások árát felülszámlázták, olyan szolgáltatásokról állítottak ki számlát, amelyet el sem végeztek, vagy azokat nem a számla kiállítója, hanem az önkormányzati dolgozók végeztek el. Frissítés: péntek kora délután érkezett a hír, hogy letartóztatták Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét.

Őrizetbe vették Kiss Lászlót, Gyurcsány Ferenc óbudai polgármesterét a hatóságok szerdán. Meddig maradhat őrizetben? Azután mi következik?

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény vonatkozó szakaszainak értelmében az őrizet a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságának átmeneti elvonása, amit a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelhet el megalapozott gyanú esetén. Az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb hetvenkét óráig tarthat, és erről a terhelt által megjelölt nagykorú személyt nyolc órán belül tájékoztatni kell, kivéve, ha a tájékoztatás megtagadása szükséges a büntetőeljárás eredményessége vagy más személyek védelme érdekében.

Az ügyészség indítványozhatja a bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés pl. letartóztatás, bűnügyi felügyelet elrendelését (sajtóértesülések szerint ez megtörtént, a Központi Nyomozó Ügyészség által, és valószínűleg pénteken döntenek, hogy letartóztatják-e).

Kiss László polgármester
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ha a kényszerintézkedés feltételei fennállnak, abban az esetben azt kell megvizsgálni, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelésével a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok elérhetők-e, ha igen, akkor a bűnügyi felügyeletet kell elrendelni, de ha különösen a bűncselekmény jellegére, a nyomozás állására és érdekeire, a terhelt személyi és családi körülményeire, a terhelt és a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személy viszonyára, a terhelt büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél bűnügyi felügyelettel nem biztosítható, akkor letartóztatást kell elrendelni.

A bűnügyi felügyelet és a letartóztatás is a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el. A bűnügyi felügyelet és a letartóztatás elrendeléséről az ügyészség indítványa alapján a bíróság (nyomozási bíró) nem nyilvános ülésen dönt. A döntést az őrizet 72 órás időtartama alatt kell meghozni; ez azért fontos, mert 72 óra elteltével a terheltet szabadon kell engedni. 

A kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok a bűncselekmény szervezett jellege, a nyomozás érdekei, a terheltek egymás közötti kapcsolata miatt leginkább letartóztatással érhetők el.

Miért lehet erre szükség?

A Be. 276. § (2) bekezdése szerint a letartóztatás elrendelésére elsősorban a szökés, elrejtőzés veszélye, a bizonyítás meghiúsításának, a terheltek esetleges összebeszélésének és a bizonyítékok elrejtésének megakadályozása miatt kerülhet sor, de esetlegesen feltehető az is, a cselekmény hosszabb időn át tartó feltételezett elkövetése okán, hogy a terhelt a már megkezdett vagy előkészített bűncselekményt folytatná.

Amennyiben a bíróság mégis úgy ítélné meg, hogy elegendő kényszerintézkedés a bűnügyi felügyelet, akkor a bíróság előírja pl., hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül ne hagyja el, meghatározott időközönként és módon a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervénél jelentkezzen, de adott esetben a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat, pl. a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként meghatározhat olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés lehetőségének a megakadályozása. 

Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss László óbudai polgármester
Fotó: Metropol

A Be. 281-282. § értelmében a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartására elrendelheti a bíróság, hogy a gyanúsított a mozgását nyomon követő technikai eszközt viseljen, illetve óvadékot is meghatározhat.

Az ügy előzménye az az Anonymus által 2021-ben közzétett videó, melyen P. Gábor – az egyik gyanúsított – látható a rejtett kamerával készült felvételen, amint egy autóban egy ismeretlen emberrel kenőpénzt számol a fiktív számlák utáni visszaosztott összegekből. Ez a tevékenység milyen bűncselekményt valósíthat meg?

A sajtóból ismert információk alapján felmerülhet a (hivatali) vesztegetés, a (hivatali) vesztegetés elfogadása, a befolyás vásárlása, a befolyással üzérkedés és a pénzmosás gyanúja, illetve, ha figyelembe vesszük a fiktív számlákkal kapcsolatos cselekményeket is, akkor a költségvetési csalás bűntette és a hamis magánokirat felhasználásának vétségének elvi lehetősége. A felsorolt cselekmények mindegyikét szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény.

Kiss őrizetbe vételét megelőzően nem sokkal Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét letartóztatták a hatóságok júniusban az üggyel összefüggésben. Czeglédy milyen jogkövetkezményekre számíthat, ha kiderül, hogy bűnös?

2024. június 18-án öt embert gyanúsítottak meg a nyomozó ügyészek vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének elkövetésével az óbudai korrupciós botrány kapcsán. A megalapozott gyanú szerint egy férfi – 2 reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként – cégei felhasználásával 

több mint 100 millió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében, illetve a hivatali vesztegetés elfogadását az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított – akik a strómancégek ügyvezetői voltak – bűnsegédként követhették el. 

Kiss László még évekkel ezelőtt a Parlamentben. Fotó: Wikipédia

Sajtóhírek szerint vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás. 

A Btk. 299. § (1), (2) bekezdés szerint 2-8 év szabadságvesztéssel büntethető az, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, ha az elkövető

a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,

b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy

c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

Összességében mennyire tekinthető súlyosnak ez a korrupciós ügy?

Az ügy súlyosságához és jelentőségéhez nem férhet kétség, az összefonódások és a felmerült bűncselekmények látens jellege miatt ugyanakkor nagyon nehéz a korrupciós szálak maradéktalan felgöngyölítése. 

Azon túl, hogy a hivatalos személyek iránti bizalom mindig jelentősen sérül az ilyen ügyek miatt, még nem láthatók előre a gazdasági következmények, így pl. az önkormányzatot ért kár, hiszen a sajtóhírek szerint az önkormányzat által megrendelt szolgáltatások árát felülszámlázták, olyan szolgáltatásokról állítottak ki számlát, amelyet el sem végeztek, vagy azokat nem a számla kiállítója, hanem az önkormányzati dolgozók végezték el.

Ha utóbbi állítások igaznak bizonyulnak, és azokat a nyomozás adatai igazolják, felvetődhet a hűtlen kezelés bűntettének elkövetése is. Fontos körülmény a szervezettség. A gyanú szerint bűnszövetségben követték el a bűncselekményt, ami azon túl, hogy a felmerült bűncselekmények esetén súlyosabb megítélést alapoz meg, ún. minősítő körülmény, és rendkívüli mértékben fokozza a cselekmény társadalomra veszélyességét. A Btk. 80. § és a bírói gyakorlat alapján az ilyen jellegű cselekmények elkövetőivel szemben aligha mellőzhető a középmértéket elérő, vagy azt meghaladó tartamú végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazása.

Czeglédy Gergő alpolgármester és Kiss László óbudai polgármester óriási bajban vannak
Fotó: obuda.hu

Ha a korrupciós bűncselekmény mellett más bűncselekmény megállapítására is sor kerül, a büntetést a Btk. 81. § értelmében a halmazati szabályok figyelembevételével kell kiszabni, a büntetési tétel akár a felével is emelkedhet. A bűnszövetségben való elkövetés nyomatékosan értékelendő akkor, amikor a bíróság a bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedés tárgyában határoz. A súlyosabb kényszerintézkedést, azaz a letartóztatást alapozhatja meg.

Volt már hasonló ügy a baloldalon?

Az elmúlt években azt látjuk, hogy egymás után dőlnek ki a csontvázak a baloldali városirányítás és kerületek szekrényeiből. Több beruházási vagy finanszírozási ügy kapcsán merült fel annak alapos gyanúja, hogy egyes politikusok, gazdasági szereplők olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedetet követhettek el, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat – azaz 

a korrupció gyanújának árnyéka lengi be folyamatosan a hazai ellenzéki közéletet.

A főpolgármester nevéhez köthető 99 Mozgalom kapcsán napvilágra került, hogy az annak pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021–2022-ben összesen 19 alkalommal fizetett be készpénzben 506 millió forintnak megfelelő összeget euróban, illetve angol fontban az ellenzéki szervezet számlájára, ami kétségessé tette azt az állítást, hogy a mintegy félmilliárd forint kis összegű személyi adományokból gyűlt össze. A pénz pontos forrása a mai napig nem ismert.

Kiss László, Gyurcsány-párti polgármester
Fotó: óbudaihírek.com

A Lánchíd felújítását is botrány övezte az elmúlt években, itt egy baloldali számlagyár juthatott 1,4 milliárd forinthoz úgy, hogy közben a híd felújítása – hasonlóan a Blaha Lujza téri beruházáshoz – egyre drágább lett a baloldali városvezetés idején. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást indított, és vizsgálatba kezdett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is.

A Városháza esetleges eladása körüli botrány is emlékezetes, amely még 2021-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy a városvezetés titokban értékesíteni akarhatta a budapesti Városházát. Az ügyben kiszivárgó hangfelvételek tették nyilvánvalóvá, hogy az érintett ingatlanok eladását egy behatárolható kör jutalékos rendszerben intézte, és nyomozás is indult.

Idén márciusban járta be a sajtót a hír, hogy már négy szocialista érintettje van a zuglói parkolási botrányként elhíresült bűnügynek, az érintett politikusok között van Horváth Csaba, a június 9-én saját újraválasztását elbukó zuglói polgármester; továbbá Tóth Csaba, a zuglói szocialisták erős embere, 2022-ig országgyűlési képviselő; Molnár Zsolt mostani parlamenti képviselő és Baja Ferenc volt miniszter is. 

A Gyurcsány-párti polgármestert több mindennel gyanúsítják             Fotó: 3.kerulet.ittlakunk.hu / Kiss László

A sajtó birtokába jutott vallomásrészletek tanúsága alapján egyes ellenzéki, baloldali politikusokhoz összesen több mint háromszáz millió forint feketepénz kerülhetett.

Mit mutatnak ezek az esetek a baloldal állapotáról, viszonyairól?

Az egyes baloldali önkormányzatok körül egyre súlyosbodó korrupciós krízisek hosszú távon azért igazán károsak, mert ez a pártkorrupció alááshatja az általános közbizalmat, és ezáltal veszélyeztetheti a demokrácia életképességét is. 

A baloldal felelőtlensége árt egész Magyarországnak, és sok választó már azt is kétségbe vonhatja, hogy a pártok egyébként egy versengő, demokratikus politikai keretben igazán értékes politikai és társadalmi funkciókat tölthetnek be a polgárok és a kormányzat közötti kapocsként, a választók képviseletében, tájékoztatásában, a magas szintű politikai döntéshozatalban. 

Magyar Péter pártjának előretörése is jól mutatja azt, hogy a populista demagógia könnyen táptalajt nyerhet, és új radikális erők könnyen szerezhetik meg – legalábbis egy időre mindenképpen – a választópolgárok jelentős részének támogatását.

A 2022-ben az aktív választópolgárok döntő többsége által egyenesen kormányzásra képtelennek ítélt régi baloldal már a maradék erkölcsi és politikai tőkéjét is felélni látszik a rendszeresen jelentkező korrupciós ügyek nyomán.

Míg a korrupt pártok súlyosan árthatnak a hazai demokratikus folyamatoknak, addig a korrupció által sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem torzított politikai erők szerepe és felelőssége, hogy gátat szabjanak az új radikális baloldal, Magyar Péter pártja térnyerésének, és meg tudják őrizni a magyar választók többségének bizalmát a demokratikus intézményekben. 

A baloldal mára súlyos morális és szervezeti válságba jutott, és a korrupciós gyanút is fölvető ügyek – akár büntetőjogi – tisztázása a magyar emberek közös érdeke.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK