Majd emlékezni jó lesz

Rimánkodik az éghez sok bolond,hogy bújjanak beléjük hars erények.De ők alattomosak és szerények,suttyomban élnek, harangjuk kolomp. Én ilyen gyermek nem vagyok. Fogambanszaporodik az idegen anyag,mint a halál is szívemben. Hanyagtársadalmunkra szabatos szavam van. Mert hordtam téglát kínnal s jól tudom,a kín teszi, hogy lett belőle börtön,melyben időm oly egykedvűen töltöm,mint fáradt utas pihen féluton. De majd fölállok s zúgom nemsokára -adjátok meg a munka örömét,adjatok kedvet, nékem nem eléga munkabér, a munkaerő ára! Közeledik az én időm. Ha márennyi a kín, világot vált valóra -én nem csalódom - minden szervem óra,mely csillagokhoz igazítva jár. Majd a kiontott vértócsa fakó leszs mosolyra fakaszt mind, ami ma bánt,majd játszunk békés állatok gyanántés emlékezni s meghalni is jó lesz. 1935. október 24.<< előző    következő >>