Eversheds: honlapokkal kapcsolatban felmerülő jogi problémák (1. rész)

Manapság szinte minden komolyabb vállalkozás rendelkezik saját honlappal, ám nem mindenki számára ismert, hogy a honlapok üzemeltetése során milyen jogszabályoknak kell megfelelni és ezek megsértése esetén milyen következményekkel kell számolni – hívta fel a figyelmet a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Sándor Judit kétrészes írásának első részét olvashatja.

Az utóbbi időben sokat lehet olvasni arról, hogy e-kereskedelmi szempontból milyen előírásoknak kell megfelelni (megfelelő tájékoztatások elhelyezése, ÁSZF, 14 napos elállási, felmondási jog biztosítása stb.…), azonban talán nem ennyire nyilvánvaló, hogy milyen kötelezettségek vannak ezeken túl – fejtette ki a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

A cookie-k használatáról tájékoztatni kell a felhasználókat (ezt dr. Sándor Judit az Origón korábban megjelent írásában részletesen kifejtette, a cikk itt olvasható), de legalább ennyire fontos, hogy azok az oldalak, amelyek kezelnek személyes adatot, rendelkezzenek adatkezelési tájékoztatóval.

Személyes adatok kezelése esetén (bizonyos kivételekkel) a Nemzeti Információs és Adatvédelmi Hatóság (NAIH) által vezetett Adatvédelmi Nyilvántartásba is be kell jelentkezni. A hírlevél küldésnek sajátos szabályai vannak, és erősen ajánlott a honlapon eredeti, jogtiszta tartalmakat felhasználni.

Honnan tudható, minek kell megfelelni?

Joggal teszi fel ugyanakkor a jóhiszemű honlap üzemeltető a kérdést, hogy „ez mind szép és jó, de honnan kellene tudnom, hogy minek kell megfelelnem? Egyáltalán mi lesz akkor, ha mégsem teszek eleget a jogszabályi követelményeknek, hiszen mindenki így csinálja, miért pont engem találna meg a hatóság, egyáltalán melyik hatóság és mennyibe fog ez nekem kerülni?”

Egyszóval felmerül a kérdés, érdemes-e mégis az elektronikus megjelenéssel kapcsolatos szabályozásnak megfelelni? A választ mindenkinek magának kell megtalálnia, de azért adható pár támpont - emelte ki a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Az internetes megjelenéssel kapcsolatos szabályozás a honlap üzemeltetők számára jogokat és kötelezettségeket egyaránt tartalmaz, azonban nem árt tudni azt sem, hogy az előírások mellett az esetek többségében van valamilyen hatóság vagy felügyeleti szerv is, amely ezeket az előírásokat betartatja és vagy szúrópróbaszerűen ellenőriz, vagy bejelentésre eljár.

Jogsértések és bírságok

Jogsértések esetében a hatóságok ceruzája is könnyen fog vastagon, de egyéb komoly következményekkel is számolni kell. Jogsértés esetén ugyanis a következő bírságokkal kell számolni.

Adatvédelem (hiányos, nem megfelelő, esetleg teljesen hiányzó adatkezelési tájékoztató, felhasználók beleegyezése nélkül gyűjtött adatbázisok, adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezés hiánya stb…): a NAIH 100 ezer forinttól 2015. október 1-től már 20 millió forintig bírságolhat.

dr. Sándor Judit, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Ha az adatkezelő a jogellenesen kezelt adattal kárt okoz köteles azt megtéríteni, ha az adatkezeléssel az érintett személységi jogait is megsérti az adatkezelőnek sérelemdíjat is kell fizetnie. Figyelem, bizonyos adatvédelemmel kapcsolatos szélsőséges jogsértéseknek büntetőjogi következményei is lehetnek.

Fogyasztóvédelem: A fogyasztókkal szembeni visszaélések (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat) esetén Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) által kiszabott a bírság 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjed, de a fogyasztóvédelmi törvény által külön meghatározott jogsértők súlyos jogsértése esetében akár a 2 milliárd forintot is elérheti. A kiszabott bírságok jellemzően 100 ezer és 5 millió forint között mozognak.

Versenyjog (megtévesztés): A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hatálya alá tartozó esetekben a jogsértő vállalkozás éves nettó árbevételének 10 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat. A versenyjogi jogsértéseknél jellemző, hogy amennyiben a GVH büntet, akkor komoly, több millió forintos bírsággal kell számolni – hangsúlyozta dr. Sándor Judit.

Hírközlés (kéretlen hírlevelek, spam-ek, stb…): A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) a kéretlen elektronikus hírlevelekkel kapcsolatos eljárásokban 50 ezertől 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan – a szerk.)