Mit is jelent a Békéltető Testület?

A Békéltető Testület egy olyan független testület, amely a gazdasági kamarák mellett működik. Tagjait a gazdasági kamarák és egyes, kifejezetten a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek egyenlő arányban rendelik ki, ami pártatlanságát hivatott biztosítani. Eljárásának szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza, ezeket a D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti.

Hatáskörébe kizárólag a fogyasztói jogviták tartoznak – fejtette ki dr. Bálint Boglárka. Tehát azok az esetek, amikor egy megvásárolt termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatosan a fogyasztónak kifogása van és azt eredménytelenül kísérelte meg rendezni a vállalkozással.

Ilyen jellegű ügyek például egy lábbeli vagy mosógép hibás teljesítésével összefüggő jogviták. Avagy éppen közüzemi számlázással, utazási szerződéssel vagy parkolással kapcsolatos jogviták.

A Békéltető Testület eljárása

A Testület eljárása a fogyasztó kérelmével indul, az eljárás megindításának ugyanakkor feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül ezelőtt megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A fogyasztó kérelmében fel kell tüntetni a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, valamint a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékokat.

A bizonyítékokat, például számlákat, szerződéseket, levelezéseket csatolni is szükséges a kérelemhez. A kérelemben a fogyasztónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni, ám ez nem vezetett eredményre. Ezen túlmenően tartalmaznia kell az ügy eldöntésére irányuló kifejezett fogyasztói indítványt is.

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti Békéltető Testület illetékes, belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában a vállalkozás székhelye szerinti Testület jogosult eljárni.

A jogszabály rendelkezései értelmében azonban a fogyasztónak lehetősége van arra is, hogy az általános szabályok szerint illetékes Testület helyett a kérelmében megjelölt Békéltető Testület járjon el.

Ennek akkor lehet jelentősége, hogyha például az adott vállalkozás meghatározó szerepet tölt be az adott megyében és a fogyasztó még inkább biztosítani akarja az ügy pártatlan megítélését.

A kérelem vizsgálata

A fogyasztó kérelmét a Békéltető Testület megvizsgálja és ha az megfelel az alaki és tartalmi feltételeknek, akkor kitűzi a meghallgatás időpontját. A meghallgatás előtt a Békéltető Testület lehetőséget ad a fogyasztónak és a vállalkozásnak is, hogy a meghallgatáson eljáró háromtagú tanács egy-egy tagjának személyére javaslatot tegyenek.

A harmadik tagot a két, felek által kijelölt tag választja. Egyszerűbb megítélésű ügyekben lehetőség van arra is, hogy a háromtagú tanács helyett egy eljáró tag kerüljön kijelölésre. Mielőtt meghallgatják, a vállalkozásnak is van lehetősége reagálni a kérelemben foglaltakra és nyilatkozni arról, hogy a Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el.

A meghallgatás során a Testület alapvetően arra törekszik, hogy egyezséget hozzon létre a felek között, ezzel gyorsan, hatékonyan és költségkímélőn megoldja a felek közötti jogvitát. A meghallgatás során a fogyasztót és a vállalkozást azonos jogok illetik meg, mindkét félnek lehetősége van kifejteni az üggyel kapcsolatos álláspontját, észrevételeit, indítványt tehetnek, betekinthetnek az iratokba, stb.

A Békéltető Testület határozatai

Szerencsés esetben a meghallgatás során a felek között létrejön egy olyan egyezség, ami megfelel a jogszabályoknak is. Ebben az esetben a Testület az egyezséget határozatával jóváhagyja. A határozatban foglaltak mindkét fél számára kötelezően betartandók, gyakorlatilag egy bírósági határozat érvényével bír.

Ez azt is jelenti, hogy a létrejött és határozatba foglalt egyezség be nem tartása esetén a határozatot végrehajtási záradékkal lehet ellátni. A végrehajtást alapvetően nem a Békéltető Testülettől, hanem az illetékes bíróságtól lehet kérni.

Egyezség hiányában Békéltető Testület határozatot vagy ajánlást hoz attól függően, hogy a jogvitával érintett vállalkozás az eljárás során miként nyilatkozott arról a kérdésről, hogy Testület döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el. Amennyiben a vállalkozás tett úgynevezett alávetési nyilatkozatot, akkor a Békéltető Testület határozatot hoz az ügyben, aminek joghatásai azonosak az egyezséget jóváhagyó határozatéval.

Forrás: Shutterstock

Abban az esetben viszont, hogyha a vállalkozás ilyen nyilatkozatot nem tett, úgy a Békéltető Testület csak ajánlást tud hozni. A gazdálkodó szervezet ugyanakkor nem köteles eleget tenni az ajánlásban foglaltaknak.

Ilyen esetekben viszont a fogyasztó írásban értesítheti a Testületet, aki továbbítja az értesítést a Testületet működtető kamarának, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Ezek a szervek – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosultak, az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

Összegzés

A fentiek alapján tehát jól látható, hogy a Békéltető Testületek egy alternatív vitarendezési fórumot biztosítanak a fogyasztók számára. További előnye, hogy egy bírósági eljáráshoz képest gyors, illetve ingyenes.

A fogyasztók számára pedig további előnyként határozható meg az is, hogy az eljárás során jogaikról, az adott jogvitára irányadó jogszabályokról is részletes felvilágosítást kaphatnak, ami jó muníció lehet annak eldöntése során, bírósági peres eljárásban érvényesítse-e igényét – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/