A vezető állású munkavállalók és a speciális jogállásuk

A beosztottak teljesítménye a menedzser felelőssége

A vezető állású munkavállalók jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében a munkavállalók egy speciális csoportját jelentik, akikre a hagyományostól eltérő foglalkoztatási szabályok vonatkoznak. Az eltérő szabályokat az indokolja, hogy egy-egy vállalkozás életében ezen munkavállalók kiemelten fontos szerepet töltenek be, felelősségük is lényegesen nagyobb, így a jogi szabályozásnak is másképpen kell kezelniük őket.

Ki minősül vezető állású munkavállalónak? A D.A.S. JogSzerviz szakértője elmondta: a Munka törvénykönyve alapvetően három olyan munkavállalói kört fogalmaz meg, akiket vezető állású munkavállalóknak kell tekinteni.

Az első csoportba a munkáltató vezetője tartozik. Ő az úgynevezett első számú vezető. Az első számú vezető gyakorolja a munkáltatói jogkört. Alapvetően ő alakítja ki a munkaszervezetet. Jó példa az elsőszámú vezetőre egy kft. ügyvezetője, aki munkaszerződés alapján látja el feladatát.

A második csoportba az elsőszámú vezető közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállalók tartoznak. A két feltételnek (tehát az alá-fölérendeltségi viszonynak és a helyettesítésre való jogosultságnak) egyszerre kell fennállnia.

A helyettesítésre való jogosultság szempontjából nem egy adott munkakör elnevezésének van jelentősége, hanem annak, hogy feladat-és hatáskörei alapján ténylegesen jogosult-e az adott munkavállaló helyettesíteni az első számú vezetőt.

A harmadik csoportba pedig azok a munkavállalók tartoznak, akiknek munkaszerződése a vezetőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltsön be.

Továbbá, hogy alapbére érje el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét. A két feltételnek (munkakör és alapbér) ebben az esetben is egyszerre kell fennállnia.

Ebbe a csoportba tartozhatnak azon munkavállalók, akik szakértelmüknél fogva szinte pótolhatatlanok a munkáltató számára. Avagy éppen munkakörük olyan jellegű, hogy az átlagosnál lényegesen több bizalmas információ birtokában vannak.

Milyen eltérő szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra? A fentiek alapján láthatjuk, hogy a vezető állású munkavállalók egy cégen belül a munkavállalók egy viszonylag szűk csoportját adják. Napi munkavégzésük és felelősségük is jelentősen eltér a munkajog hagyományos szabályaitól.

A vezető állású munkavállaló munkarendje kötetlen. Ez azt jelenti, hogy a vezető maga osztja be munkaidejét, rugalmasan, önállóan, feladatai mértékéhez viszonyítva.

Ebből logikusan következik, hogy esetükben a Munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra, munkaidőkeretre, napi és heti pihenőnapra, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak. Sőt még a kollektív szerződés rendelkezései se terjednek ki rájuk.

Lényeges eltérés van továbbá a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetében. Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a munkavállalókat megillető felmondási tilalmakkal és korlátozásokkal.

Vezető állású munkavállalók esetében a gyermek gondozása céljából, a gyermek három éves koráig igénybe vett fizetés nélküli szabadság sajnos nem nyújt védelmet. A vezetővel ugyanis ekkor is jogszerűen közölhető munkáltatói felmondás és a felmondási idő is elkezdődik.

Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

Ezen kívül a vezető állású munkavállalók esetében a felmondási korlátozások sem érvényesülnek, tehát a jogszerűen közölt felmondás alapján a felmondási idő akkor is elkezdődik, hogyha például a munkavállaló a felmondás közlésekor betegség miatt keresőképtelen állományban volt.

A felmondással összefüggésben fontos továbbá, hogy a munkáltató nem köteles felmondását indokolni. Ez alól csak az jelent kivételt, hogyha a vezető rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül vagy ha határozott idejű a munkaviszonya.

Fontos kiemelni továbbá, hogy míg a munkavállalókat gondatlan károkozásuk esetén „csak" négyhavi távolléti díjuknak megfelelő összegig lehet kártérítésre kötelezni, addig a vezető állású munkavállalók gondatlan károkozás esetén korlátlanul felelősek.

A fentieken túlmenően a vezető állású munkavállalókra szigorú összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak, például nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, vagy éppen köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató gazdasági társaságnak.

A vezető állású munkavállalókra tehát speciális, bizonyos szempontból rugalmasabb, ám szigorúbb szabályok vonatkoznak. Sok esetben ugyanakkor fény derülhet arra is, hogy akit vezető állású munkavállalónak hiszünk, az nem is felel meg a jogszabályi feltételeknek.

A munkáltatók feladata tehát az, hogy megfelelően felmérjék saját munkaszervezetükben azokat a munkavállalókat, akik vezető állásúnak minősülhetnek – mondta el végezetül dr. Bálint Boglárka.

https://das.hu/