Munkakör és munkaköri leírás

A D.A.S. JogSzerviz szakértője két olyan munkajogi fogalmat tekint át, amelyről már mindenki hallott, ám azok funkciója, jelentősége körül sok a bizonytalanság.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve egyértelműen kimondja, hogy „a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében." A munkaszerződésnek tehát az egyik szükséges tartalmi eleme a munkakör – mutatott rá dr. Bálint Boglárka.

A munkakörben való megállapodás azoknak a feladatoknak a meghatározását jelenti, melyeket a munkavállaló munkajogviszonya alapján végezni köteles. A munkakör meghatározása történhet foglalkozásra utalással (főleg az egyszerűbb, a közismert feladatokat ellátó szakmák esetében) vagy a munkakör munkáltatónál használatos elnevezésével.

A munkakör jelentősége a munkaviszonyban és a munkahelyen kívül

A munkakör, annak meghatározása nem csak egy „szükséges rossz" adminisztratív feladat, annak igen jelentős szerepe van a felek közötti jogviszony egyes elemeiben.

A munkakör alapvetően behatárolja a munkáltató utasítási jogát, hiszen a munkavállalót főszabály szerint a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően, így munkakörének megfelelően kell foglalkoztatni. Ez alól kivétel, hogy a munkavállaló korlátozott mértékben (évente 44 munkanap erejéig) másik munkakörben is alkalmazható.

A munkakör ezen túlmenően behatárolhatja a munkavállaló felelősségének szabályait is, hiszen például egy pénztáros munkakörben foglalkoztatott munkavállaló felelőssége sokkal szigorúbb, mint például egy recepciós vagy asszisztensi feladatokat ellátó munkavállalóé.

Mindezeken túlmenően a munkakörnek egészségügyi szempontból is van jelentősége. A munkaköri alkalmassági vizsgálat ugyanis éppen azt szolgálja, hogy az adott munkavállaló a megjelölt konkrét munkakörben el tudja-e látni úgy a feladatait, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei is teljesülnek.

A munkakör jelentőséghez jut továbbá a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartásánál is.

A munkavállaló ugyanis munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

A munkahelyen kívül tanúsított magatartások tehát eltérően kerülnek értékelésre például egy igazgató és egy betanított munkás esetében. A fentieken túlmenően a munkakör jelentőséghez juthat az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének értékelésénél is.

Ezen elv értelmében az összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalók azonos bérezését a munkáltatónak biztosítania kell. Az pedig, hogy kik azok a munkavállalók, akik összehasonlítható helyzetben vannak, nagymértékben függ az általuk végzett munkától is.

Végezetül pedig a munkaviszony megszűnése esetében a munkavállalónak a munkakörét a munkáltató által előírt rend alapján kell átadnia. Ennek elmaradása esetén akár a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítására is sor kerülhet.

A munkaköri leírás

A fent említett esetekben ugyanakkor önmagában a munkakör megnevezése számtalan esetben nem nyújt segítséget számunkra. A munkaköri leírás a legtöbb esetben elkülönül a munkaszerződéstől, az pedig nem a felek megállapodása, hanem a munkáltató egyoldalú feladat meghatározása.

Maga a munkaköri leírás mondja meg azt, hogy a munkavállalónak milyen feladatokat kell ellátnia napi munkavégzése során. A munkáltatónak a munkavállaló által ellátandó feladatok részletes leírásáról a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül kell tájékoztatnia a munkavállalót.

Forrás: Shutterstock

Mindez azt is jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan változtathat a munkavállaló által ellátandó feladatok körén mindaddig, amíg a munkaszerződésben rögzített munkakör határait nem lépi át. Ezen vitás kérdések megítélése még sokszor a bíróság számára sem egyszerű.

Összefoglalás

A munkakört a munkaszerződésben meg kell jelölnie a munkáltatónak és a munkavállalónak. A konkrét ellátandó feladatok köréről a munkaköri leírás ad eligazítást. A munkakör sok szempontból behatárolja a felek közti jogviszonyt, sőt, még a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására is hatással van.

Mindezek alapján minden munkavállalónak érdemes már az állásinterjún pontosan tisztázni, hogy milyen munkakörben kívánják foglalkoztatni és pontosan milyen feladatai lesznek leendő munkahelyén.

A versenytilalmi megállapodás tehát a munkaviszony megszűnése utáni időszakra korlátozza a munkavállaló magatartását. Ennek kompenzálására azonban a munkáltatónak megfelelő ellenértéket kell fizetnie.

A vitás kérdések eldöntése ebben az esetben is a bíróságok feladata, akik az adott jogvitában az összes körülmény megfelelő mérlegelésével hozzák meg döntésüket.

https://das.hu/