A munkáltató is kérhet óvadékot a munkavállalótól

Jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén akár a munkáltató is kérhet óvadékot, ha úgy tetszik kauciót a munkavállalótól, amit munkavállalói biztosítéknak nevezünk – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Bálint Boglárka szerint, amikor egy lakást veszünk bérbe, akkor szinte már megszokott, hogy az első havi lakbéren felül kifizetünk egy bizonyos összeget „kaucióként", jogi szakszóval óvadékként.

Az már többnyire a felek megállapodásán múlik, hogy ennek az összegnek a bérlet megszűnésekor mi lesz a sorsa, az visszajár-e a bérlőnek, esetleg annak összegét beszámítják a felek az utolsó havi lakbérbe, illetve rezsiszámlákba.

Az óvadék célja azonban elsődlegesen az, hogy amennyiben a kibérelt lakásban kárt okoz a bérlő, úgy annak helyreállításához legyen megfelelő fedezet a bérbeadó kezében.

Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében bizonyos feltételek teljesülése esetén akár a munkáltató is kérhet hasonló jellegű óvadékot a munkavállalótól, amit munkavállalói biztosítéknak nevezünk.

A munkavállalói biztosíték egy olyan pénzösszeg, amit a munkavállaló ad a munkáltatónak abból a célból, hogy a munkáltatónak okozott kárt ebből térítse meg.

A munkavállaló tehát előre, egy jövőben esetlegesen általa okozott károkozás esetére nyújt biztosítékot a munkáltató számára. Fontos azonban, hogy a munkavállalói biztosítékra szigorú szabályok vonatkoznak, az nem mindig, minden munkavállalótól követelhető és felhasználásának is megvannak a maga szabályai.

A munkavállalói biztosítékra vonatkozó szabályok

Az egyik talán legfontosabb szabály, hogy csak a felek, vagyis a munkáltató és munkavállaló közti írásbeli megállapodás alapján lehet biztosítékot kérni a munkavállalótól. A munkavállalói biztosíték nyújtása tehát mindig a felek egybehangzó és szabad akaratnyilatkozatán alapszik.

Magát a megállapodást tartalmazhatja a munkaszerződés, vagy akár külön szerződés is. Érvényesen a munkaáltató egyoldalúan nem írhat elő ilyen jellegű kötelezettséget a munkavállaló számára. A megállapodás akár a munkaviszony létesítésekor, akár később, annak fennállása alatt létrejöhet.

Fontos továbbá, hogy a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve meghatározza azt is, hogy milyen jellegű munkakör esetében kérhető a munkavállalótól biztosíték nyújtása.

Munkavállalói biztosítékban akkor állapodhatnak meg a felek, hogyha a munkavállaló munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy az előzőekben említettek teljesítését közvetlenül ellenőrzi.

Forrás: Shutterstock

A fentiek alapján tehát jogszerűen köthető munkavállalói biztosíték nyújtására irányuló megállapodás például egy pénztárossal, ugyanakkor egy kizárólag adminisztrációs feladatokat ellátó irodai dolgozóval nem feltétlenül.

További fontos szabály, hogy a biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt pedig a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.

A munkavállalói biztosíték a felek által, megállapodásukban rögzített időpontban esedékes. A munkáltató ugyanakkor a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni.

A biztosíték összegét tehát a munkáltatói vagyonhoz képest elkülönítetten kell kezelni, az nem használható fel semmilyen más célra, kizárólag a munkáltatói kártérítési igény kielégítésére.

A biztosítékot a munkáltató kizárólag a kártérítési igényének kielégítésére, a munkabérből való levonás szabályai szerint használhatja fel. Ennek értelmében a biztosítékból való levonásra a munkavállaló hozzájárulása, a munkáltató jogerős fizetési felszólítása, vagy valamilyen jogerős és végrehajtható határozat alapján van lehetőség.

Amennyiben a munkavállaló részéről a munkaviszony fennállása alatt nem történik olyan károkozás, amely miatt a fenti feltételek mellett a biztosíték összege felhasználásra kerül, úgy az – vagy annak megmaradt része – visszajár a munkavállaló számára.

Sőt, a munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha a munkavállaló munkaköre megváltozik és így a biztosítékadás feltételei már nem állnak fenn, vagy munkaviszonya megszűnik.

Összefoglalás

A munkavállalói biztosíték napjainkban nem elterjedt, szinte elvétve alkalmazzák a munkavállalók és a munkáltatók.

A jogszabály azonban megteremtette annak alapját, hogy bizonyos, szűken meghatározott munkakörök esetén lehetőségük legyen a feleknek megállapodniuk abban, hogy munkavállaló biztosítékot nyújt a munkáltató számára.

Az új Munka Törvénykönyve már 2012-ben bevezette a munkavállalói biztosíték jogintézményét, az elmúlt tíz évben azonban nem terjedt el széles körben, így várhatóan a jövőben is igen szűk körben fogják alkalmazni azt a munkaviszony alanyai.

https://das.hu/