III. Véletlen gráfok
A matematikán belĂĽl a gráfelmĂ©let egy hatalmas Ă©s szerteágazĂł terĂĽlet, melybĹ‘l ez alkalommal csak a vĂ©letlen gráfokrĂłl fogok szĂłlni. Sok esetben az összekötĂ©sek vĂ©letlenĂĽl jönnek lĂ©tre. PĂ©ldául amikor egy folyĂ©kony anyag megfagy, akkor a molekulák között vĂ©letlen kapcsolatok jönnek lĂ©tre. De mĂ©g jobb pĂ©lda az internet. Hogy kĂ©t internetezĹ‘ pont között lĂ©trejött-e kapcsolat, az elĂ©ggĂ© vĂ©letlen. ErdĹ‘s Pál Ă©s RĂ©nyi AlfrĂ©d az 1960-as Ă©vekben, amikor mĂ©g számĂtĂłgĂ©p is alig volt, nemhogy internet, kidolgozták a vĂ©letlen gráfok elmĂ©letĂ©t.
Csináljunk most egy ilyen vĂ©letlen gráfot a számĂtĂłgĂ©ppel (7. ábra). Legyen n=32 pontunk, Ă©s kezdetben ne legyen egyetlen Ă©l se közöttĂĽk. AzĂ©rt választottuk a 32-t, mert az a 2 ötödik hatványa, azaz a 32 kettes alapĂş logaritmusa 5, s ennek szerepe lesz a továbbiakban. Az elmĂ©let kritikus Ă©rtĂ©ke lesz, ami itt:
Most vegyĂĽnk kĂ©t pont között egy Ă©let vĂ©letlenĂĽl, az összes lehetsĂ©ges Ă©lbĹ‘l egyforma valĂłszĂnűsĂ©ggel. Most vegyĂĽnk mĂ©g egyet a maradĂ©k, mĂ©g ki nem választott Ă©lek közĂĽl, ismĂ©t egyforma valĂłszĂnűsĂ©ggel Ă©s Ăgy tovább. Mindig egyforma valĂłszĂnűsĂ©ggel vegyĂĽnk egyet a mĂ©g nem választott Ă©lek közĂĽl. ĂŤgy persze minden egyes gráfhoz eljuthatunk, Ă©s ugyanazzal a valĂłszĂnűsĂ©ggel, de ha a gráf bizonyos tulajdonságát, formáját nĂ©zzĂĽk, akkor már Ă©szre fogjuk venni, hogy bizonyos formák gyakoribbak, mint más formák.