Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

X. Áldás vagy átok a genetika?

El kell fogadnunk, hogy olyan kérdések, mint például hogy a szülői ivarsejtek egyesülését követően mikortól lehet önálló személyről beszélni, vagy önálló személy-e az új egyed, ha az ivaros szaporodást megkerülve nukleáris genomja csak az egyik szülőtől származik - nos, e kérdések elemzése nem nélkülözheti a genetikát. Vannak, akik ezt a kérdéskört, a repro-genetikát különálló területnek tekintik. A válaszok keresése a filozófiai szférájába vezeti a kutatókat, s egyelőre tudományos érvényű konklúziókra még csak remény sem látszik.

Van egy másik kérdés, ami a filozófusokat elemzésre késztetheti, egy még alig megfogalmazott dilemma, amivel azonban már most is rendszeresen találkozik a gyakorló genetikus. Nevezetesen: mi tekinthető normálisnak az emberi alkat, funkció, psziché vonatkozásában? Nincs általános érvényű határvonal a betegségek vonatkozásában, ami segíthetné a genetikai tanácsadót vagy a családtervezőt a prediktív teszt eredményének megítélésében. A kérdést egy egyelőre még alig realizálható lehetőség kibontakozása fogja tovább élezni: a genetikai enhancement, a normális tulajdonságok, képességek biotechnológiai eszközökkel való fokozása, aminek megvan az elvi lehetősége. A kérdés úgy fogalmazódik meg, hogy mi a normális az ember élettartama, intelligenciája esetében? Az-e a normális, ami a populációs átlag (s így beszélhetünk átlag alatti, illetve átlag feletti tartományról), vagy az, ami a "legjobb", amit például egy maximalista szülő a születendő gyermekének nyújtani akarhat (az előbbi példákra utalva: a gyermek a lehető legtovább éljen, a lehető legokosabb legyen stb.), amit a "specialistától" meg akar rendelni? Ahhoz, hogy az emberiség kialakítsa a viszonyát ezekhez az új lehetőségékhez, olyan fogódzókra van szükség, melyeket részben a filozófiának kell nyújtania.

Animáció: Áldás vagy átok a genetika?

A biotechnológiai vívmányok orvos-egészségügyi térhódításának már most jelentős hatása van a társadalmak gazdasági életére. (Az állat- és növénygenomika globális gazdasági vonatkozásairól itt most nem eshet szó, e nagy horderejű téma külön elemzést igényel.) A jelentősen megnövekedett felhasználói igény óriási piacot kínál a biotechnológiai ipar számára (laboratóriumi műszerek, vegyszerek, diagnosztikus kittek, chipek). A megváltozott diagnosztikus protokollok átalakítják a hagyományos sémákat, számos tradicionális vizsgálatot molekuláris tesztek váltanak fel, ami új költségvetési szerkezetet kíván. Megváltozik a járóbeteg/fekvőbeteg arány (hiszen a megcélzott egyének egészségesek). Igen jelentős gazdasági hatás várható attól, hogy egyre több olyan betegség lesz megelőzhető magzati diagnózis révén, amelyek jelenleg még nagy terheket jelentenek a társadalomnak. Bizonyára igen nagy volumenű gazdasági hatása lesz annak is, hogy a génterápia számos, okilag ma még kezelhetetlen betegséget túlélhetővé, gyógyíthatóvá tesz.