Reszkess Amerika, avagy a brit hiphop és R&B reneszánsza

A brit hiphop és R&B végre előjött a nagy testvér, Amerika árnyékából, és alaposan átrajzolta a szigetország popzenei térképét. A Streets, Craig David vagy Jamelia már a műfaj kereteit kinőve a brit pop igazi sztárjai közé tartoznak, és még mindig egy sereg tehetség vár a partvonal mellett. Ahogy a múlt héten a gitárzenekarok újra felfedezését dokumentáltuk, most a brit urban előadókon a sor.

Dizzee Rascal

Egy évvel a Streets sikere után robbant be a köztudatba Dylan Mills, aki a Dizzee Rascal művésznevet választotta. Míg a Streets a brit nagyvárosi fiatalok millióinak életét dokumentálja lemezein, addig Dizzee London egyik legveszélyesebb negyedéből jön, ahol az emberéletet olcsón, viszont a túléléshez szükséges kemény drogokat igen drágán mérik. Dizzee-nek is megvan mindene, ami a hitelességhez kell: csonka család, fiatalkori bűnözés, problémák a suliban. Egyik tanárának köszönhetően mégis belekóstolhat a zenébe, és nemsokára már számítógéppel gyárt alapokat magának, melyek egyrészt a UK garage hatását viselik magukon, másrészt pedig az amerikai példaképektől lesi el a rappelés fortélyait. A Roll Deep Crew nevű kollektíva tagjaként szerez nevet a londoni színtéren, és 18 éves korában már meg is jelenik első lemeze, a Boy In Da Corner.

Rajta ijesztően minimalista alapok, Dizzee egészen sajátos stílusú, sokak számára már irritáló tónusú szövegelésével súlyosbítva. Az alig érthető dialektusban elhadart szövegek is sokkolóak, először kerül a slágerlistákra a kelet-londoni pokol. A lemez 2003 legnagyobb durranásainak egyike, megkapja a Mercury-díjat, a kritikusok kivétel nélkül ajnározzák. Felbukkan egy Basement Jaxx-slágerben is, majd nem sokkal később ki is adja a folytatást. A tavaly ősszel megjelenő Showtime egy fokkal könnyebben emészthető az első lemeznél, és már otthonosan be is sétál a brit top 10-be. Dizzee sikerrel turnézik Amerikában, közreműködik a tavaly karácsonyi jótékony célú Band Aid kislemezen - nemcsak, hogy ő a grime kulcsfigurája, de a brit hiphop legnagyobb reménysége is. És még mindig csak húszéves.

Craig David

A cikkben szereplő előadók közül egyértelműen Craig David a nagyágyú, aki már külföldön is a listák élcsoportjában tanyázik lemezeivel. Karrierjét viszont sokakhoz hasonlóan ő is a UK garage-nek köszönheti, pontosabban a műfaj sztárjának, az Artful Dodgernek. Öt évvel ezelőtt, 19 évesen debütált a Born To Do It című lemezével, melyet a duó egyik felével, Mark Hill-lel együttműködve készített. Az uralkodó stílus azonban a garage helyett az R&B volt, és Craig David páratlan énekhangja remekül passzolt a szerelmes balladákhoz. Két évvel később a Slicker Than Your Average-en már Stinggel énekel duettet, és egyértelműen a brit pop legnagyobb sztárjai közé került.

Harmadik lemeze, a The Story Goes idén nyáron jelent meg, és bár nem szólt akkorát, mint az előző kettő, mégis bebizonyította, hogy még mindig nincs senki, aki annyira értene ahhoz, hogy bársonyos hangon énekeljen érzelmes R&B-dalokat a főként hölgyeket tartalmazó hallgatóság fülébe. Jelenleg valóban Craig David az egyik legjobb hanggal bíró énekes a műfajban, és az amerikai kollégákkal szemben sem kell szégyenkeznie. Tény, hogy messze nem olyan forradalmi jelentőségű a zenéje, mint a Streetsé vagy Dizzee Rascalé, mégis ő volt az első az új évezred szigetországi urban robbanásában, aki sikerrel tört be a mainstreambe.