A kontinens Liverpooljai

Nashville, Memphis, Seattle, Liverpool - mi a közös bennük? Hogy a zene tette fel őket a világtérképre, legalábbis a legtöbb embernek ez jut róluk az eszébe. Vannak ilyen városok a kontinentális Európában is, még ha nem is ilyen közismertek, de három érdekes példa arra, hogyan formálhatja egy város képét a popzene.

Hamburg

A Hanza-város a három közül a legnagyobb, túlzás nélkül nevezhető világvárosnak, és azt is tudni kell, hogy Hamburgé Európa egyik legnagyobb tengeri kikötője. Ez azonban még önmagában nem elég, hiszen nagy kikötője van Rotterdamnak, Antwerpennek vagy Southamptonnak is, de ez nem jelent automatikusan kulturális pezsgést is. Hamburg viszont rendkívül nyitottnak bizonyult a messzi országok kultúrájára is, és nem volt kivétel ez alól a rock and roll sem. Fellépett a városban Bill Haley, Little Richard, Jerry Lee Lewis, Ray Charles és Fats Domino is, így nem véletlen, hogy kezdő angol zenekarok számára is rendkívül sokat jelentett, ha szerződést kaphattak a város szórakozónegyede, St. Pauli valamelyik klubjában.

Gamma Ray

A város fénykorában négyszáznál is több hasonló klub zsúfolódott össze a negyed főutcája, a Reeperbahn környékén. Közülük az Indra, a Star-Club vagy a Kaiserkeller ma már persze főként arról híres, hogy ezekben játszott a hatvanas évek elején a Beatles, mielőtt világhódító útjára indult volna, de játszott itt a beatzenekarok közül a Searchers és a Wayne Fontana & The Mindbenders is. A hatvanas évek végére azonban a város csillaga leáldozni látszott, ám a következő évtizedben Hamburg megkapta a "rockváros" elnevezést, köszönhetően az onnét érkező zenészeknek (közülük Udo Lindenberg volt a legnagyobb sztár), és némileg kontrasztot képviselt a diszkós Münchenhez képest, ahol Giorgio Moroder vezetésével gyártották a tánczenét. A nyolcvanas években a város már a német heavy metal együttesek - így a Helloween, a Running Wild vagy az előbbiből kialakuló Gamma Ray - otthonaként vált ismertté, míg a Palais Schaumburg és az X-Mal Deutschland a Neue Deutsche Welléhez is hozzákapcsolta Hamburgot.

Blumfeld

A Hanza-város igazi nagy dobása viszont a kilencvenes években volt, amikor is az innét induló, német nyelvterületen komoly népszerűséget elérő alternatív rockzenekarok révén a "hamburgi iskola" elnevezés is megszületett. A név az Adorno és Habermas fémjelezte filozófiai és társadalomelméleti irányzatra, a frankfurti iskolára utalt, és legfontosabb szerepe a német nyelv visszahozatala volt a popzenébe. Ez ugyanis a nyolcvanas évek második felében jóval kevésbé volt magától értetődő, mint ma, és a Blumfeld, a Sterne, a Tocotronic és más hamburgi zenekarok szövegcentrikus, német nyelvű dalaikkal hamar kinőtték az indie/alternatív skatulyát, és a kilencvenes évek közepén a legnépszerűbb német zenekarok közé tartoztak. A mozgalomhoz kapcsolódó hamburgi lemezkiadóknak köszönhetően számos zenekar számára a város lett a cél, noha a jelenség rövidesen egész Németországban megjelent. A hamburgi iskola zenekarainak azóta már lejárt az idejük, de a zászlót mindig magasba tartja valaki más, és ennek köszönhetően ma a teljes gitárszíntér szinte ezeket a hagyományokat folytatja - és ebben számos új hamburgi kis kiadó is szerepet játszik.

De a hamburgiak nemcsak gitárral írtak történelmet: a kilencvenes évek közepén megjelenő sikeres német hiphopelőadók többsége is a városból jött, és természetesen ők is az anyanyelvükön rappelnek. A stuttgarti Fantastischen Viert leszámítva az összes Neue Schule hiphop sztáregyüttes (Fettes Brot, Fünf Sterne Deluxe, Absolute Beginner) a kikötővárosból jött. Hamburg azóta nem szült új műfajt vagy stílusnevet, hanem egységesen pezsgő zenei színterével továbbra is a német popzene irányadó városának számít.