A művészettörténet remekműveinek eltérítése hétköznapi tárgyak beszúrásával egyáltalán nem új jelenség. Provokatív alkotók már régóta alkalmazzák ezt a technikát, hogy lebontsák a múzeumokat belengő kötelező áhítatot, és kizökkentsék elragadtatottságából az egyszeri műélvezőt.
Tiziano Vecellio: Urbinói Vénusz
A velencei reneszánsz egyik leghíresebb aktját a firenzei Uffizi Galériában őrzik, amelyet Tiziano 1538-ban festett az urbinói herceg számára. A kép nagy hatást gyakorolt az európai festészetre, Velásquez, Goya és Manet művein is megmutatkozik.Marcel Duchamp már száz évvel ezelőtt bajszot rajzolt a Mona Lisának, de korunk legmenőbb street art művésze, a rejtélyes identitású Banksy is rendszeresen hekkel meg múzeumokat – hol iPodot lopva a Kis Jézus fülébe, hol repülő csészealjjal dobva fel egy 18. századi tájképet.
Correggio: Danaé
Correggio a mantovai herceg számára festett egy képsorozatot Jupiter szerelmeiről. Ennek keretében vitte vászonra Danaé mítoszát is, akit apja egy jóslat miatt bronztoronyba záratott, nehogy születendő gyermeke okozza az ő vesztét. Pechére az udvarlók elől elzárt Danaé megtetszett Zeusznak, aki aranyeső formájában meg is termékenyítette a lányt. Így született meg egy újabb mitológiai hős, Perszeusz.Ebbe a műfajba illeszkedik a The Hitachi Magic Wand Throught Art History című Tumblr-oldal is, amelyik a japán Hitachi cég híres vibrátorát helyezi el a klasszikus festményeken. Ezt a masszírozó eszközt eredetileg a hasizmok ellazítására fejlesztették ki, de megpecsételte a sorsát, hogy épp 1968-ban, a szexuális forradalom idején mutatták be az amerikai piacon.
Gustav Klimt: Danaé
Danaé mítosza nemcsak a reneszánsz festőket ihlette meg, hanem a bécsi szecesszió nagy alakját, Gustav Klimtet is. Klimt képei amúgy is tele vannak aranyozott felületekkel, így nem okozott gondot számára az aranyeső megjelenítése.A Hitachi "varázspálca" így vibrátorként épült be a köztudatba, és csak még inkább növelte népszerűségét, mikor a Szex és New York egyik 2002-es epizódjában is szerepelt.
Michelangelo: Ádám teremtése
Michelangelo nem akarta elvállalni a Sixtus-kápolna mennyezetének kifestését, de az akaratos II. Gyula pápa nem hagyott kibúvót. Négy év megfeszített munka után a művészettörténet egyik leghíresebb freskója, és a római szuveníresek slágertémája lett a végeredmény.Művészeti karrierjét most a Tumblr-en folytatja. Mert ami jó volt a Sarah Jessica Parkeréknek, az úgy tűnik Napóleonnak, az Urbinói Vénusznak és a Sixtusi kápolna Ádámjának is megfelel.
Jan Gossaert: Neptunus és Amphitrité
Gossaert németalföldi festő volt, de az itáliai reneszánsz lelkes rajongója. A mitológiai képei gyakorolták a legnagyobb hatást az utókorra. Ezen a képen például a tengeristen és felesége, Amphitrité pózol - az eredetin persze egy háromágú szigony, nem pedig egy vibrátor van Neptunus kezében. Megismerkedésük története meglehetősen romantikus: Amphitrité egyszer elkeseredésében belevetette magát az Atlanti-óceánba, ám egy delfin megmentette, és elvitte őt Poszeidónhoz, aki feleségül vette. Hálából Poszeidón a csillagképek közé helyezte el, ő a Delfin csillagkép.A híres kompozíciókba diszkréten elhelyezett vibrátor teljesen átértelmezi a klasszikus kézmozdulatokat, és új jelentést ad a képnek. A Tumblr-oldal szerkesztői ráadásul arra buzdítják az olvasókat, hogy ők is ajánljanak újabb képeket, amelyeket meghekkelhetnek.
Grant Wood. Amerikai gótika
Az amerikai festészet egyik legismertebb műve, amelynek szatirikus jellege sokakat kiborított, de még többen rajongtak érte. Hamar kulturális ikonná vált, festmények, animációk és filmek tucatjai idézték meg a házuk előtt álló, mérsékelten jókedvű farmer házaspárt.