Jávor Pál, az első magyar filmsztár pokoljárása

Jávor Pál 1958-ban

 Jávor Pál a harmincas évek elején "birtokba vette" a filmgyárat, nem készülhetett film, amelyben ne ő játszotta volna a főszerepet. Megteremtette a bricseszes dzsentrihős figuráját, a mindig célba érő asszonybolondítót. A vásznakon látható figuráját a közönség összemosta hús-vér alakjával, miközben a valóságban más karakter volt. Civilben is szerette a cigánnyal húzatni, de inkább magában hallgatta a bandát, majd haza ment asszonyához. Dzsentri hősei fantáziájából teremtek elő, s persze megfigyelései is segítették megalkotásukban - ahogy Shakespeare és más klasszikus, kortárs hősök színvonalas, olykor zseniális színpadra vitelében ugyancsak. Amikor pedig úgy hozta a sors, inkább a sopronkőhidai kényszermunkát választotta mintsem hogy engedelmeskedjen a nyilasoknak. Egyik memoárírója úgy fogalmazott: "Jávor Pál a vészkorszakban azok mellé állt, akikbe belefojtották a sikolyt." A kommunista hatalomátvétel után Amerikába emigrált, de ott nem találta helyét, ezért 1956 után hazatért. Halála előtt még elhúzatta kedvenc nótáit a kórház kertjében. Nem ő rendelte oda a bandát, arra jártak éppen. A színésznek olykor szerencséje volt.  

A kék bálvány, avagy beindul az üzlet
Gróf Zichy Gábor, amikor megtekinti A csak egy kislányt, sutaság ide vagy oda, megérzi Jávorban a lehetőséget. Ragaszkodik hozzá, hogy szerepet kapjon az első igazi magyar hangosfilmben – Az egy kislány még hibrid volt -, a Brónyi Adorján regényéből készülő A kék bálványban.
Zichy gróf kulcsszereplő a magyar hangosfilmgyártás megszületésében: ő járja ki Scitovszky belügyminiszternél, hogy a Grünwald-Schiffer építőipari vállalkozás kapjon meg egy tízmillió pengős útépítési megbízást,

mely cég cserében száztízezer pengővel hozzájárul A kék bálvány elkészítéséhez.

Az ügylet lényegében megvesztegetésen alapszik,

amire azért van szükség, mert az állam nem támogatja a magyar hangosfilm megindítását.

Az illetékesek nem hisznek benne, hogy az akkor hétmilliós országban bármi értelme lenne a dolognak. Végül annyit mégiscsak megtesznek, hogy állami tulajdonba vonják az Amerikába távozott Korda Sándor által alapított zuglói filmstúdiót, a telek egy részét elárverezik, a befolyt összegből korszerű technikával szerelik fel a műtermeket, amelyeket

bérletbe kínálnak a filmes vállalkozóknak – viseljék ők a kockázatot.

Budapest, 1946. március 12. Jávor Pál (b4) és Várkonyi Zoltán (j4) színművészek művésztársaik körében a Bukarestben rendezett román-magyar kultúrnapokra induló román-magyar filmvonat indulására várakoznak a Keleti pályaudvaron Forrás: MTI/MAFIRT

A bérelt stúdióban készülő film, A kék bálvány történetvezetése hasonló elemekre épül, mint Jávor Pál előző filmje. Mindamellett a Lázár Lajos rendezte filmben sok a zenés betét.

Mikor vászonra kerül, a közönség tolakszik a kasszáknál.

Filmek sora
Jávor Pál, már vígszínházi színészként, egyre otthonosabban mozog a filmstúdiók világában.Jó viszonyban van mindenkivel: filmgyári portástól kezdve technikusokon át rendezőkig, potenciális befektetőkig. Amikor egy Csehországban és Németországban működő vállalkozó, Albert Samek megbízza a Berlinben dolgozó fiatal filmrendezőt, Székely Istvánt, hogy készítsen filmet Nóti Károly Hyppolit a lakáj című forgatókönyvéből, a filmes körök Jávor Pált is beajánlják a második magyar hangosfilmbe.
Székelyre személyes találkozásukon jó benyomást tesz a jóképű Jávor,

csak akkor retten meg, amikor megnézi A kék bálványt.

Jávor Pál a vígszínházbeli Feketeszárú cseresznyében már plasztikusan hozza a személyével majd a filmen is összenövő karaktert, de a kamerák előtt még mindig akadnak nehézségei.
Székely István évtizedekkel a forgatás után úgy emlékezik majd:

Jávor merev volt, mint egy fadarab. Úgy mozgott, mintha a nyakát is képtelen lenne elfordítani. Tudomásul kellett azonban vennem, hogy a közönségnek tetszik.

Jávor Pál a Hippolytban csak mellékszereplő Csortos Gyula és Kabos Gyula mellett. A rendező ráadásul fölöslegesnek érzi azt a szerelmi szálat, amelyben Jávor feladatot kap.

Ám a forgatás előkészületei alatt megnézi Jávor előadásait a Vígszínházban, látja, érzi a színész különleges képességeit.

A film elkészítése közben sokkal többet foglalkozik Jávor Pállal, mint azt a rábízott szerepe súlya indokolná.

Türelemmel, empátiával vezeti rá Jávor Pált: legyen olyan természetes a kamerák előtt, mint amilyen természetesség a színpadon jellemzi.

Szob, 1957. november 25. Egy vasutas üdvözli a vonatablakból kihajoló Jávor Pált a szobi határállomáson. A színművész 11 évnyi távollét után érkezett haza Magyarországra Forrás: MTI/Bartal Ferenc

Az 1935-ös Köszönöm, hogy elgázolt című filmben – melyet Martonffy Emil rendez – Jávor Pál már nem csak a szerep mérete, de színészi teljesítményét tekintve is csaknem egyenrangú partnere Kabos Gyulának. Jávor ügyvédet játszik, aki szerepet cserél a Kabos által alakított inasával. A komédiásnak született Kabos színesebb, lehengerlőbb, de Jávor Pálról még úgy is kiderül: már egyedi humorát is meg tudja mutatni a kamerák előtt.

Ráadásul szépfiú, ami a női nézőknél felülírja még a kabosi humort is.

A közönség Kabos Gyula 1939-es távozásáig – akkor az erősödő fasizmus elől Amerikába menekül –, szinte követeli a kettősükkel készülő mozi darabokat. Tizenegy filmben szerepelnek együtt.

Jávor Pál pedig a maga amerikai útja előtt több mint hetven filmben játszik majd főszerepet.

(Útja okairól később. Sz.Á.) Az első filmszínész lesz, aki a negyvenes évek elején csillagászati összeget, hatezer pengőt kap egy-egy szerepéért. Jávor Pál filmes működése alatt lesz legendássá Szörényi Éva rendezéseiben a Karády-Jávor páros: Halálos tavasz, A tanítónő, Igen vagy nem, A Noszty fiú esete Tóth Marival. Jávor Pál forgat a kor más olyan nagy díváival is, mint Muráti Lili, Simor Erzsi, Szeleczky Zita, Tolnay Klári , Turay Ida.
Mindemellett 1937-ben, A Noszty fiú esete Tóth Marival bemutatója idején Jávor Pál azt nyilatkozza:

Nagy dolog a film, a színpadi színész legyen kissé alázatos, amikor a felvevőgép elé áll, és igyekezzen, hogy a celluloidszalagon is átadhassa művészetét. Azt hiszem azonban, hogy a ma színészei a színpadra születtek, és a film csak másodsorban kerülhet számításba. A színpad nélkül nem tudnám elképzelni az életemet.

A Jávorpali
Jávor Pál egyik pillanatról a másikra lesz sztárrá - az induló honi hangosfilmgyártás idején.
Nem változó figurákat formálva, hanem egyazon karaktert mutatva, aki

szerepről szerepre legfeljebb árnyalatnyit igazíthat az alapfigura habitusának körvonalain.

A közönség és a sajtó önkéntelenül is azonosítani kezdi a színészt a filmvásznon látott, duhajságra hajlamos, ugyanakkor behízelgő szépfiúval, akiről érzelmi hevülései, olykor teátrális összeomlásai mellett egyértelműen lerí: elpusztíthatatlan, sebezhetetlen; lelke, mint a főnixmadár, ha perzselődik, megég, úgyis újraformálódik, makulátlanul kezd újabb kalandba.

Jávor Pálból a közönség számára - sajátos apoteózis során – „A Jávorpali" válik.

Jávor Pál színművész a Margitszigeti Nagyszálló halljában, 1957-ben Forrás: Fortepan/Kotnyek Antal

Jávor Pál nyilvános megmutatkozásain igyekszik megfelelni mindannak, amit a publikum elvár tőle: utcán, kávéházakban, nagyáruházakban is olyannak mutatkozni – megszólalásban, hangsúlyokban, gesztusokban -, mint amilyennek a filmvásznon látható, lényegében korának szuperhőseként. Egzisztenciája függ a „mutatvány" sikerétől.

Ha sérül az imágó, oda a hírnév, a filmes felkérések. Patologikus állapot.

Filmgyári és színházi feladatai összeegyeztetése egyre nagyobb terhet ró rá. Hajnalban érkezik érte a filmgyári autó, forgat, dél körül viszik próbálni a színházba, majd kis szünet; vagy az esti előadás előtt még néhány filmgyári felvétel. Utcán, kávéházakban, nagyáruházakban lényegében a filmek propagandistáinak ütemtervei szerint fordul meg, marketing szempontoknak megfelelve. Ekkoriban nyilatkozza:

Rettenetesen ambicionálom, hogy a színpadon ne csak „sex appealt" mutassak, hanem igazi színészetet is Úgy érzem többet és jobbat tudnék produkálni.

Kötelességtudóan teszi hozzá:

Kifakadásom nem panasz. Azt hiszem, az elégedetlenség a színésznek többet használ, mint amennyit árt. A megelégedettség langyos fürdője lankaszt és bágyaszt. A színészet örök harc és lázadás. Az elégedetlenség a fejlődés egyik feltétele.

Vasutasék minapi ágybérlője itallal oldja az elégedetlenségből, valamint a folyamatos szerepjátékból faladó feszültséget.

Jávor Pál ifjan alkalmi italozó volt, harmincadik életévén túljutva, s majd még maradék életében a mértéktartó alkoholisták kisszámú táborába tartozik. Mértéktartásnak köszönheti, hogy nem issza ki magát a hivatásból.

Ám alkoholistaként – és túlhajszolt művészemberként - olykor elvéti a mértéket.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!