Emlékhangversenyt adnak Erdélyi Zsuzsanna emlékére

Budapest, 2006. május 9. Erdélyi Zsuzsanna író részt vesz a soros EU-elnöki tisztséget betöltő Ausztria kezdeményezésére megszervezett Café d'Europe budapesti rendezvényén a Centrál Kávéházban. A 2006-os Európa-nap alkalmából 27 országban szervezték meg, hogy írók, fiatalok és polgárok írják meg Európa-történetüket. MTI Fotó: Soós Lajos

Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek online követhető emlékhangversenyt adnak a Pesti Vigadóból vasárnap Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015) néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagja születésének 100. évfordulója alkalmából.

Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós születésének 100. évfordulója alkalmából ad emlékhangversenyt, amelyet online is lehet majd követni. A hangversenyen Liszt Ferenc négykezes zongoraművei, a Ce qu'on entend sur la montagne (Amit a hegyen hallani) és a Les Préludes hangzik el. Az emlékhangversenyt az MMA hivatalos YouTube-csatornáján és honlapján élőben közvetítik január 10-én, 18 órától.

Idén lenne százéves Erdélyi Zsuzsanna művészeti író, Kossuth-díjas néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhai tagja. Ő volt az MMA Népművészeti, Néprajzi Tagozatának első vezetője, és az elsők között vehette át a nemzet művésze kitüntetést is. A köztestület díjat nevezett el róla, a Keresztény Múzeum pedig a népi vallásosság tárgyi emlékeinek gyűjteményét.

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Népművészeti Néprajzi Tagozata leköszönt vezetője átveszi az MMA Nagydíját Fekete Györgytől, az MMA elnöktől a szervezet közgyűlésén 2014 májusában Forrás: MTI/Kovács Tamás

A művelődéstörténetbe elsősorban nyelvi emlékeink kutatójaként vonult be. Több tízezer szöveget gyűjtött, az ő nevéhez fűződik a népi költés új, de valójában nagyon régi műfajának, az archaikus népi imádságörökségnek a feltárása, elemzése, európai összefüggéseinek, eredettörténeti vonatkozásainak vizsgálata. Erdélyi Zsuzsanna

az elmúlt fél évszázad magyar tudományos és művelődési életének megkerülhetetlen alakja,

aki az elmúlt évtizedekben az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével szerzett szakmai tekintélyt magának és a magyar tudománynak Magyarországon és határokon túl is. Olyan ember és tudós, aki alázattal folytatta a nagy elődök, Bálint Sándor és Domokos Pál Péter munkáját, a magyar vallási kultúra feltárását. Archaikus imádsággyűjteménye, a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1976) nélkül ma már nehezen elképzelhető nemcsak a magyar néprajz, hanem a magyar művelődés története is - hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben.