Szécsi Pál tragédiája: árvaságtól a kegyetlen haláláig

Szécsi Katalin írta öccséről, az egyik legnépszerűbb, tragikusan korán meghalt táncdalénekesről, Szécsi Pálról: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult .” Szécsi Pál nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint például a Gedeon bácsi, a Karolina, az Egy szál harangvirág, a Kósza szél, a Távollét. Életében egyetlen lemeze jelent meg, halála után számtalan. Legendás, de keserűen véget ért szerelem fűzte a korszak egyik legkiválóbb színésznőjéhez, Domján Edithez, aki nem sokkal szakításuk után végzett magával. Szécsi Pál akkor már több öngyilkossági kísérletet túlélt, közvélekedés szerint a színésznő halála miatt döntötte el ismét, hogy feladja az életét. Valójában már gyerekkorában olyan traumák érték, amelyek a későbbi megrázkódtatásokkal együtt a végzete felé sodorták. Nővére személyében ugyan erős támaszt tudhatott maga mellett, azonban mindaz, amit más családtagjaitól elszenvedett, illetve néhány rosszul választott barát miatt szinte elkerülhetetlen volt, hogy harminc évesen a halált válassza az élet helyett.

Korai halál

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Egyes források szerint 20-án.

Annyi biztos: a világ lángolt. Visszaemlékezések szerint az újszülött polgári családja hol itt, hol ott igyekezett elrejtőzni. Ennek okairól később lesz szó.

Szécsi Pál táncdalénekes 1968-as portréja
Fotó: MTI / Keleti Éva 

Szécsi Pál édesapja Szécsi Ferenc író és nyelvész volt, aki Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született 1905-ben. 

Szécsi Ferenc korábbi munkái után az 1938-as könyvnapra megjelenik az általa összeállított Idegen szavak nagyszótára is. Ekkoriban már házas ember, felesége a nála tizenegy évvel ifjabb, polgári családban született Szemere Klára, nyelveket beszélő külkereskedelmi levelező – szemrevalóan csinos asszony. 

Mária lányuk 1938-ban, Katalin 1941-ben jött a világra. A szülők a két lányt, majd Pali fiukat is megkeresztelték. A családnak Mezőtúron volt háza, az Eper utcában. Pesti lakásukat a háborúban bombatalálat ért. 

A Szentesi Napló 1942. október 10-i száma Szécsi Ferenc munkásságét értékelve közöl néhány példát az író-nyelvész, még a kilencszázhúszas években kiadott, kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: „adminisztrál — elügyit, alumínium — pihefém, artista — tarkaművész, bakfis — suttyólány, bár — duhajda, cvikipuszi — csipicsók, drogéria — gyógyosbolt, gardedám — nővigyázó.” 

Márai Sándor a következő kritikával illette mindezt: 

Szécsi Ferenc első füzetét, (…) csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jó szándékú ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet új fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat."

A jó szándékú embert, játékos kedvű nyelvújítót Szécsi Ferencet 1945. január 7-én érte el a végzete. Egyes források szerint lelőtték. Halotti bizonyítványának vonatkozó bejegyzése aknasérülést említ. Harminckilenc éves volt.

 

Anya elmegy

A huszonnyolc éves Szemere Klára nem tud mit kezdeni a rámaradt három gyermekkel. Mezőtúri szomszédaik, Fehérék veszik magukhoz a csecsemő Palit.

A négy éves Katit egy nagybácsi csempészi ki az országból a Temesváron élő apai nagyanyjához. Szemere Klára Budapestre költözik saját édesanyjához a hét éves Máriával. Az asszony hamarosan állásba kerül, újabb kapcsolatai lesznek. 

Katalin lánya tíz évet tölt Temesváron, nagy szeretetben, de vágyik az édesanyja után. 1954-ben, miután elvégzi az általános iskolát, csatlakozhat hozzá. 

Édesanyja malomipari szakközépiskolába íratja, és elintézi, hogy Katalin helyet kapjon az intézmény kollégiumába. 

Szemere Klára gyermekeivel kapcsolatos „távolságtartását” részben saját kamaszkori traumái magyarázzák.

 Tizenhét éves volt, amikor édesapja levetette magát a New York palota ötödik emeletéről. Az öngyilkosság okait nem említik a források. 

Szécsi Katalin Palika című könyvében írja meg: nagyanyja férje halálát a saját magántragédiájaként élte meg. 

Gyakran elpanaszolta lányának, unkáinak: a haláleset után nehéz anyagi helyzetbe került, nem telt többé szakácsnőre, szobalányra, pipere-vasalónőre.

1956 novemberében Szemre Klára a 18 éves Mária lányával távozik az országból. Máriát Bécsben hagyja magára a pályaudvaron, ő tovább megy az Amerikai Egyesült Államokba. 

Mária később kijutott Kanadába, majd idővel maga is az Egyesült Államokban élt. Anyai nagyanyjuk lemond a két itthon maradt gyermek felügyeleti jogáról. (Szécsi Pál valószínűleg nem hivatalosan lett a Fehér család nevelt gyermeke. Azonban nagyanyja döntése után is náluk maradhat.)

Szécsi Katalint édesanyja és nővére disszidálását követően a Malomipari Kollégium pedagógusa, Ildi néni veszi pártfogásába. 1957 őszétől azonban adminisztratív okokból kollégiumot kell váltania, amelyben egy Őrmesternek gúnyolt nevelőnő – akit irritál, hogy a gyerek egy disszidens leánya – megkeseríti az életét. 

Katalin idegrohamot szimulálva kerül be a Hűvösvölgyi Elmegyógyintézetbe. Néhány hét után Ildi néni és az iskolai osztályfőnöke „menti ki” onnan, és amíg le nem érettségizik, kellemesebb kollégiumi környezetet biztosítanak a számára. 

 

Almák

1958 márciusában Szécsi Pál Mezőtúrról kerül a Mexikói úti klinikára. A 14 éves fiúnak a növekedés okozta csigolyaproblémái miatt a kórházban a gyógyszeres kezelések mellett gipszágyban kell feküdnie.

Anyai nagyanyja egyszer látogatja meg, s arra inti az orvosokat: talán csak szimulál a fiú, hogy ne kellejen iskolába járnia. A doktorok kitessékelik a nagyit a kórházból. 

Szécsi Pál Kati nővérének panaszolja el: a többieket gyakran látogatják, édességekkel, ajándékokkal vigasztalják. A mindig éhes Kati a kórházi látogatás előtt felugrott a nagyanyjához, hátha megszánja egy lekváros kenyérrel. Csak a nagyanyja bejárónője volt otthon, aki azt monda a lánynak: nyugodtan vegyen magához néhány almát. Az egyiket odaadja az öccsének. 

Néhány nap múlva Ildi néni mondja el a lánynak a kollégiumban: nagyanyja feljelentette nála almalopásért. A pedagógus felajánlotta az almák árát a lány nagyanyjának, akinek időközben már ara is futotta, hogy bejárónőt alkalmazzon.

 

Ildi nénit tájékoztatja Szécsi Katalint: elintézte a kollégium konyháján, hogy mindig jusson számára repeta. Hozzáteszi: ha még azután is éhes, jelezze. 

Nagyanyja akkor már másodszor jelentette fel az időközben állami gondozott státuszba került Katalint. Első alkalommal akkor, amikor az állami gondozottaknak járó juttatásából – ruhajegyekből – beszerzett darabokból eladott néhányat a kollégium vietnámi lakóinak, hogy a készpénzből ételt vásárolhasson. Szécsi Katalint akkor berendelték a Kállai Éva utcai Gondozott Központba az összes ruhaneműjével együtt, amelyet egyenként lepecsételtek. Az eljárást a pecsételők is abszurdnak érezték, nevetésbe fulladt a procedúra. 

Az intézmény egyik munkatársa végül arra intette Katalint: tartsa távol magát a nagyanyjától, aki mindennek elmondta őt öccsével együtt, s állította: minden Szécsi bűnöző lesz. 

Vigaszként tette hozzá: Katalin jövőre nagykorú lesz, nagyanyja akkor már nem árthat neki. 

 

Nagyi ágyat intéz

Amikor Szécsi Pált kiengedik a kórházból, a Fehér család sajnálattal tudatja: a továbbiakban nem tudják vállalni a felügyeletét és ellátását.

A fiú a budapesti Állami Arany János Oktatási és Nevelőintézetben folytatta a tanulmányait és a Reviczky utcai diákotthonba költözött.

Szécsi Pál nem érezte jól magát a budapesti intézményben, ezért idővel kérvényezte, hogy visszatérhessen Mezőtúrra, ahol a Dózsa György Gimnáziumban tanult és az iskola kollégiumában lakott 1959. április 8-tól 1960. február 3-ig.

A váltás magyarázataként egy részlet a wmn.hu vonatkozó írásából:

 Szécsi Pál (édesanyja disszidálása után) nevelőszülőkhöz, majd nevelőotthonba került, ahol tinédzserként bántalmazták: a szexuális abúzus sajnos csak egyetlen tétel a kálvárialistán. Valószínűleg pont azért zaklatták olyan sokat, mert egyértelműen kitűnt a környezetéből. Jó tanuló volt, szép, kedves, értelmes fiú, aki remekelt a szavalóversenyeken és az amatőr színjátszásban.” 

Szécsi Katalin 1959 júniusában érettségizik. Vácon kap végzettségének megfelelő állást. Lakást iskolája igazgatója és egyik tanára intéz számára: nagyanyjához költözhet, miután a két tanerő megfenyegeti az öregasszonyt, hogy rendőrt hívnak rá, s bíróság elé citálják, ha nem engedi be unokáját abba a lakásba, ahonnan ki tudja miként kikerült.

A nagyszülő havi kétszáz forintért átad unokájának egy kisebb szobát – megtiltva a gáz és meleg víz használatát, garantálva s betartva a lány és apai felmenői napi szintű pocskondiázását. A pénz azonban kedvére van, s amikor a 16 éves Szécsi Pál a hátrahagyva a Mezőtúri iskolát – alighanem ott is folytatódtak a vegzatúrák – 1960-ban Budapestre jön, dupla lakbérért őt is beengedi a nővére lakta szobába.

 Hamarosan azonban kiderül: gonoszsága erősebb a pénzsóvárságánál. Egy nap közli, hogy erkölcs ellen való a közös fedél fivér és nővér esetében. 

A nagyi a tettek mezejére lépve maga intéz ágybérletet Palinak. Cselédszobán osztozhat a Vásár utcában egy Horesnyi László nevű fiúval. Az új lakótárs színésznek készül. A Szécsi Pálnál négy évvel idősebb fiúval hamar összebarátkoznak, verseket tanulnak, sokat olvastak, helyzetgyakorlatokat próbálnak. A fővárosba költözve Szécsi Pál előbb a Palatinus Strandon dolgozott kabinosként, ősztől a Posta Központi Járműtelepén lett küldönc. 

Mezőtúrra, ahol a Dózsa György Gimnáziumban tanult és az iskola kollégiumában lakott 1959. április 8-tól 1960. február 3-ig.

Az első öngyilkossági kísérlet, majd házasság

Szécsi Katalinnak nagyanyja 1959-ben azt mondta: édesanyjuk autóbalesetet szenvedett külhonban és meghalt.

Egy évvel később Katalin észrevesz a nagyanyja postaládájából félig kilógó, szemmel láthatóan külföldön feladott levelet. Kicseni a postaládából, felnyitja. 

A levélből kiderül: édesanyjuk él, Amerikában van, folyamatos levelezésben saját anyjával. A gyermekei kapcsán csak annyit ír: sajnálja, hogy sok gond van velük, de mindig is nevelhetetlenek voltak.

Szécsi Katalin és Szécsi Pál attól kezdve mégis gyakran ábrándozik arról, hogy egy nap találkozhatnak majd édesanyjukkal és minden elsimul közöttük.

Amikor nagyanyjuk Katalin szobájában kutatva – bevett szokása – rátalál az elcsent levélre, patáliát csap, azzal fenyegetve unokáját: feljelenti a rendőrségen a levéltitok megsértésért. Nem teszi meg, az élet pedig megy tovább. 

Katalin 1961-ben megismerkedik egy János nevű férfival, akihez hamarosan férjhez megy. János kedveli a sógorát, munkát szerez Szécsi Pálnak az Athenaeum Nyomdában. Ott látja meg a fiút a Ruhaipari Tervező Vállalat egy vezetője, aki éppen reklámanyagot rendel a nyomdában. 

Raktárosi feladatot ajánl Szécsi Pálnak saját vállalatánál, azzal a kitétellel: kitűnő megjelenésével hamarosan modellként dolgozhat majd, némi tréning után. Utóbbi státuszában 1962-ben debütál a Gellért-szállóban megrendezett divatbemutatón.

Hamarosan bekerül a szocialista-blokk modellvilágának közepébe, a Pesti divat nagyasszonya, Rotschild Klára pártfogoltjaként.

Csató Mari, Szécsi Pál és Zám Edit manökenek mutatják be a legújabb divatruhákat a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum előtt, 1962-ben
Fotó: MTI / Balassa Ferenc

A 18 éves Szécsi Pál a KGST-országok Budapesten megrendezett bemutatóján szerelembe esik a lengyel manökennel, Grazyna Haase-szel. A lánynak azonban haza kell utaznia. 

Szécsi Pál elköveti az első öngyilkossági kísérletét, a Szabadság hídról a Dunába ugrik. 

Kimentik, néhány napra bent tartják az öngyilkosokra szakosodott Alsó-erdősor utcai pszichiátrián. Onnan kikerülve Lengyelországba megy, ahonnan a Grazyna-val, a Cicuska becenevű lengyel manökennel tér vissza. 

A pár hamarosan összeházasodik, Szécsi Pál modellmunkát intéz a nála öt évvel idősebb kedvesének. Cicuska három hónapig bírja a hazája nélkül. Szécsi Pál 1963-ban feleségével együtt megy Lengyelországba, ahol neje intéz számára lehetőséget a bemutatók kifutóin. 

A férj kiváló nyelvérzékének köszönhetően pár hónap alatt megtanul lengyelül és idegenvezetőként is dolgozni kezd.