Szécsi Pál tragédiája: árvaságtól a kegyetlen haláláig

Szécsi Katalin írta öccséről, az egyik legnépszerűbb, tragikusan korán meghalt táncdalénekesről, Szécsi Pálról: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult .” Szécsi Pál nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint például a Gedeon bácsi, a Karolina, az Egy szál harangvirág, a Kósza szél, a Távollét. Életében egyetlen lemeze jelent meg, halála után számtalan. Legendás, de keserűen véget ért szerelem fűzte a korszak egyik legkiválóbb színésznőjéhez, Domján Edithez, aki nem sokkal szakításuk után végzett magával. Szécsi Pál akkor már több öngyilkossági kísérletet túlélt, közvélekedés szerint a színésznő halála miatt döntötte el ismét, hogy feladja az életét. Valójában már gyerekkorában olyan traumák érték, amelyek a későbbi megrázkódtatásokkal együtt a végzete felé sodorták. Nővére személyében ugyan erős támaszt tudhatott maga mellett, azonban mindaz, amit más családtagjaitól elszenvedett, illetve néhány rosszul választott barát miatt szinte elkerülhetetlen volt, hogy harminc évesen a halált válassza az élet helyett.

A lécdarab 

Szécsi Pál lengyelországi tartózkodása idején is gyakran látogatja nővérét – csempész útjaival egybekötve.

 Lengyelországból lepedőket importál a hálókocsi matraca alatt, Magyarországról pulóvereket exportál. 

1963-ban nővérének leánya születik. Szécsi Pál – amikor Magyarországon van – lelkes, segítőkész nagybácsi.

A két testvér találkozásaikon gyakran idézi a múltat, próbálják tisztábban látni gyermekkoruk ködbe borult részleteit. Egy alkalommal Katalinnal keresik fel azt a Dayka Gábor utcai villát, amelynek óvóhelyén utoljára tartózkodtak szüleikkel a háború idején. A testvérek ekkor még úgy tudják: azért menetek a Dayka Gábor utcai ismerőshöz, mert a lakásukat lebombázták. Gyermekkori emlékeik már elég homályosak. 

A villa tulajdonosa, neves építész, felidézi az 1944-es, ’45-ös telet, s azt a napot, amikor 

apjukat úgy lőtték agyon, mint egy kutyát."

A tulajdonos azt állítja: nem tudja, miért történt a gyilkosság. Annyit mond: 

akkor már mindenki mindenkire lőtt."

 Az is kiderül: apjuk a kert végében van eltemetve, vendéglátójuk apósával együtt. 

Sírjukat egy leszúrt lécdarab jelzi. A testvérpár egymást átölelve nézi a lécdarabot. 

Anyjuk korábban azt mondta nekik: apjuknak nincs sírja. Amikor szembesülnek a ténnyel, hogy édesapjuk tizennyolc éve nyugszik egy villa kertjébe, eszükbe jut: alig száz méterre van a Farkasréti temető. 

1963-ban Szécsi Pál – Cicuskát hátrahagyva – a nővéréékkel tölti a karácsonyt.

Akkoriban Katalin férjével és csecsemő gyermekével lakik a nagyanyjuk lakásában – magas lakbérért. Nagyjuk karácsonyi ajándéka: nem nyit rájuk, senkit nem szekíroz.

Öccse februárban is meglátogatja nővérét. Unokahúga, Andrea mintha már próbálna megformálni egy szót: mama. A testvérpár nem titkolja egymás előtt: hiányzik nekik a saját édesanyjuk. Szécsi Pál felveti, megpróbál valami lehetőséget találni arra, hogy Lengyelországból elhajózva Nyugatra jussanak. Nővére elnézően mosolyog.

Pogány Klára, Szécsi Pál és Sturmann Klára manökenek pózolnak a Ruházati Szövetkezetek őszi-téli időszakra ajánlott ruhabemutatóján a főváros XI. kerületében a Sport Szálloda előtt, a Feneketlen tónál, 1966-ban
Fotó: MTI/Balassa Ferenc

Maffiózók

Szécsi Pál és Cicuska házassága 1965-ben véget ért. A férj idegenvezetőként sokat volt távol, a feleség pedig viszonyt kezdett egy korábbi partnerével. A válás korrekt körülmények között zajlott. 

Szécsi Pál 1966 januárjában tér vissza hazájába. A Divatintézetben manökenként folytathatja korábbi munkáját, albérletet az Angyal utcában talál. Nővére ugyancsak egy évvel korábban vált el, miután elhidegültek egymástól a férjével.

Szécsi Pál hamarosan újra szerelmes. Edit ugyancsak modell, gyönyörű lány. Úgy tűnik, ő is lángol a férfiért – amíg az meg nem kéri a kezét. Akkor elmondja, van egy másik kapcsolata egy gazdag orvossal.

1966 novemberében Szécsi Pál második öngyilkossági kísérlete során altatót vesz be. Három héttel később harmadszor is megpróbál végezni magával. 

Már nem Edit miatt: Cicuska választottja küldött rá lengyel maffiózókat, mert Cicuska eltűnt, s a lengyel választott azt gondolta, Szécsi Pál szöktethette meg.

A huszonkét éves fiú mindent tagadott, de a maffiózók nem hittek neki. Pár napot kapott, hogy előkerítse Cicuskát. Szécsi Pál úgy gondolta: helyzete kilátástalan, jobb, ha ő végez magával, s nem a lengyelek. Megmentik, pszichiátriára kerül. Gondjaiban nővére siet a segítségére: felszámolja öccse lengyelek által is ismert albérletét, öccsét pedig bejuttatja arra pszichiátriára, ahol maga is időzött, miután összeroskadt az Őrmester nevű egykori nevelőnő pressziójától. 

Decemberben tíz év után találkoznak újra a Kanadából hazalátogató, jómódba került nővérükkel, Marikával. Látszólag megszelídült nagyanyjukkal együtt ünneplik a karácsony annak lakásában. Ott tudják meg – egy véletlen elszólásból –, hogy nagyanyjuk legidősebb unokájával is folyamatosan levelezésben állt. 

Bántó információ, de Kati és Pali nem akarja feszegetni a dolgot. Több közös programot szerveznek. 

Marika a Gellért-szállóban lakik, ott tartják azt a szilveszteri divatbemutatót, amelyen Pali is kifutóra lép. Ráadásul arra is lehetőséget kap – ennek előzményei a különböző források, Szécsi Katalin vonatkozó könyve sem dokumentálják –, hogy elénekeljen egy dalt. A közönség vastapssal jutalmazza.

Majd a gálavacsorán felbukkannak a lengyel maffiózók, s ezer dollár követelnek azért, hogy Szécsi Pált ne zaklassák többé. Marika nem nagyon érti a helyzetet, de kifizeti a pénzt. 

Másnap nagyanyjuk legkarcosabb stílusába vádolja meg testvéreit: szélhámosokat fogadtak, hogy kifosszák. A két testvér néhány évre ismét elszakad a nővérüktől.

 

Csak egy tánc volt

Szécsi Pált az ábrándok szintjén a színészet, a táncdaléneklés is vonzotta már tinédzser korától. Szép hangja, figyelemre méltó előadókészsége az iskolai ünnepségeken mindig sikert aratott. Azonban a polgári származású, hányattatott sorsú fiú még modellként sem mert komolyabb karrierben gondolkodni. A Gellért-szállóban tapasztalt siker – maffiózók ide, vagy oda – komoly inspirációt jelentett.

1967-ben jelentkezett a Magyar Eszperantó Szövetség Eszperantó Táncdalfesztiváljára. A Salgótarjánban lezajlott eseményt az 1966-os I. Táncdalfesztivál sikere, valamit a Magyarországon ugyancsak’66-ban megrendezett Eszperantó Világtalálkozó népszerűsége indukálta. 

Szécsi Pált kétszáztíz amatőr aspiráns közül választották ki, olyan, később ugyancsak sikeres táncdalénekes társaságában, mint Máté Péter, Dékány Sarolta, Karda Beáta.

A versenyt Tímár Éva nyerte meg a Paprikajancsi című dallal, Máté Péter volt a második helyezett a Felkelő nap háza, Szécsi Pál pedig a harmadik a Beléptél az életembe című szerzeményekkel.

A sikert követően a műfaj első számú énektanárnője, Majláth Júlia vállalta, hogy segíti a fejlődésben. Néhány hónappal később Magyar Rádió és Televízió szakemberei Majláth Júlia tanítványai között is új, a szélesebb közönség előtt ismeretlen énekeseket kerestek a második, 1967-es Táncdalfesztivál mezőnyébe. 

Majláth Júlia egyik legkedvesebb tanítványaként ajánlja Szécsi Pált a válogatók figyelmébe. 

Szécsi Pál a Vadas Tamás-Varga Kálmán szerzőpáros Csak egy tánc volt című dalával a döntőig menetel – ami helyezéstől függetlenül országos ismertséget jelent, rádiós, televíziós megjelenést, lemez lehetőséget, koncertturnékat.

Amikor nem sokkal később először lépi át a Magyar Rádió kapuját, már két órával a felvétel előtt ott ücsörög a Pagodában, az intézmény büféjében és megilletődötten bámulja a neves színészeket, énekeseket, zenészeket. Mindenkinek köszön, s amikor visszaköszönnek neki, a könnyeivel küzd, amit sármos mosollyal igyekszik leplezni 

Lehetetlen helyzetek

Szécsi Pál 1968-ban országosan ismert, rajongott táncdalénekes.

Abban az évben a Szeretni bolondulásig című dala lesz sláger. 

Nyáron leszerződik egy balatonfüredi szálloda műsorába. Szerelembe esik a bár mixernőjével, az aranyszőke, kék szemű Annával. Nehezíti a helyzetet, hogy Anna férje is a szállodában dolgozik. Úgy döntenek, hogy Budapestre szöknek.

Akciójukról Szécsi Pál a hotelben tartózkodó nővére sem tud semmit. Hamarosan nem csak a szökés tényére derül fény, hanem arra is:

Anna édesapja magas rangú belügyi ezredes, aki az énekest hibáztatja a történtekért. Megüzeni az újdonsült sztárnak: ha nem vet véget a kapcsolatnak, búcsút mondhat énekesi karrierjének.

A sikert megízlelve Szécsi Pál – részben nővére józan szavaira is hallgatva – Annának mond búcsút. 

Folytatódnak a rádiós, televíziós fellépések, jó hangulatú turnék szerte az országban. Rajongói száma egyre gyarapszik. Ám van, akit egyebekre sarkal a népszerűsége.

Szécsi Pál egy nap feldúlva állít be nővére munkahelyére. 

Kiderül: megkereste a Dayka Gábor utcai villa tulajdonosa, aki arra kérte: fizessen egy nagyobb összeget édesapja kertjükben található sírhelye után.

A felzaklatott testvérek végül ignorálják a kérést. 1969 tavaszán azonban ismét a múlt vet árnyékot a jelenükre. 

Szécsi Pál, az 1968-as Táncdalfesztivál döntőjében
Fotó: Fortepan

Gyuri bácsi megkönnyebbül

Katalin nagyanyja lakásában véletlenül összefut nagyanyja évek óta nem látott fivérével, az anyai nagybátyjával. Gyuri bácsi a nagyanyja háta mögött találkozóra hívja a lányt. Alighanem a saját lelkiismeretével akart megbékélni.

A találkozón elmondja mindazt, amiről sem nagyanyjuk, sem édesanyjuk nem beszélt Katalinnak és Palinak. Kiderül, hogy a család mindkét ágon zsidó származású, s a háborúban nem a bombázások elől menekültek a Dayka Gábor utcába, hanem a származásuk okán, s mert édesapjuk megszökött a munkaszolgálatból.

Gyuri bácsinak arról is tudomása van: édesapjuk a sírhelyéért utóbb tetemes összeget követelő villatulajdonosnak anno minden vagyonát átadta, cserébe a menedékért.

Gyuri bácsi apjukat jó szándékú, kedves, nagyvonalú embernek írja le, aki imádta a gyermekeit – egészen másként, mint ahogy azt anyjuk, nagyanyjuk elbeszélt.

Katalin megtudja, hogy édesapja istennőként imádta édesanyjukat, akit egyik könyve dedikálásakor ismert meg. Eleinte anyjuk is lángolt az apjukért, de a saját anyja sosem tudta elfogadni a férfit és mindent megtett, hogy a lányát férje ellen fordítsa.

A katolikus vallását gyakorló, templomjáró Katalin éppen úgy megrendítik a hallottak, mint az öccsét, amikor megosztja vele a hallottakat. 

Ám még eben a helyzetben is feléled bennük a remény, hogy megbékélhetnek az édesanyjukkal. Ugyanis Gyuri bácsi az igazság mellett az asszony amerikai címét is megosztja Katalinnal.

 

Egy szál harangvirág

Szécsi Pál édesanyjának írt levelére angol nyelven kap választ. Néhány mondatot szótár segítségével fordít le, azokból is kiderül: 

a saját levelében feltett kérdéseire nincs felelet, a reflexió csak mézes-mázas semmitmondás egy idegen nyelven. Szécsi Pál nővére jelenlétében tépi cafatokra anyja levelét.

Aztán a munkájába temetkezik: fellépések, felvételek sorozata.

Az énekes a legkisebb falvak közönsége előtt is teljes odaadással lép színpadra.

Tele van tervekkel, egy nyári turnéjához új vokalista lányokat keres.

Nővére nem fogadja el öccse anyagi támogatását, ellenben három állást vállal, éjszakánként a kétes hírű Balaton étteremben dogozik trafikos lányként. Ő ajánlja bátyja figyelmében az ott fellépő ismeretlen, de lenyűgöző hangú fiatal énekeslányt. 

Cserháti Zsuzsa karrierje Szécsi Pál turnéján és szakmai támogatásával indul meg. 

1970 nyarán az énekes a belvárosban összefut Bánki Lászlóval, a Magyar televízió könnyűzenei osztályának vezetőjével, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy Szécsi Pál elindulhatott a karrierjét megalapozó Táncdalfesztiválon. Báni megemlíti: csalódott, amiért Szécsi Pál lemondott egy televíziós felvételt. Hozzáteszi: azért nincs harag. 

Az énekest azonban örvényként sodorja a lelkiismeret-furdalás a harmadik öngyilkossági kísérletébe. 

Előtte több ismerősétől telefonban búcsúzik. Harangozó Teri komolyan veszi, ő lesz megmentője, időben végzik el a mentők a gégemetszést. Szécsi Pál az „Egy szál harangvirág” című dallal mond majd köszönetet barátjának, egyben kolléganőjének. 

1971-ben jelenik meg Szécsi Pál Hagyjuk Szívem című első lemeze, mind a tizenhárom dal szövegét S. Nagy István jegyzi. Az 1971-es Táncdal fesztiválon a Pillangó című dalt énekli, Auth Ede és S. Nagy István szerzeményét. (Szécsi Katalin öccséről írt kötetében nem említi S. Nagy Istvánt a dal kapcsán, azt írja, hogy Auth Ede mellett a zeneszerző énekes – nem mellesleg gégész orvos – felesége, Balázs Boglárka dolgozott sokat a Pillangó remélt sikeréért.)

A közönség ünnepli, a zsűrit azonban nem igazán érinti meg. 

A csalódást új szerelem csillapítja: egy magas rangú, idős pártvezető fiatal, gyönyörű feleségével kezd titkos viszonyba. A férjétől rettegő, szerelme szakmai karrierjéért ugyancsak aggódó nő azonban Szécsi Pál nővérének egyetértésével három hónap után azt mondja: jobb lesz, ha szakítanak. 

Szécsi Pál ezúttal is elfogadja a karrierje szempontjából biztosabb megoldást. Segít túllépni a szerelmen, hogy időközben vett egy hatvan négyzetméteres házrészt a budai Margit utcában, amit felújít és annak ellenére, hogy a kivitelezők esetében mindent túláraznak, boldogan költözik első, saját tulajdonú otthonába.