A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Hova tűnt el 15 évre Aradszky László?

Vágólapra másolva!
A Szondy utcai ház lakói már életében emléktáblával tisztelegtek táncdalénes szomszédjuknak, s még a 2010-es évek végén is látszott a lépcsőház falán az a felirat is, amelyet évtizedekkel korábban vésett oda egy rajongója. ” Szeretlek Aradszky László.” A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is kitüntetett énekes büszke volt rá, hogy sikerei ellenére rajongói maguk közül valónak tartották, s miközben tisztelték, éreztették, hogy szeretik is. Látszólag töretlen pályafutásában ugyanakkor akad kevésbé látványos szakasz is, amikor jobbnak látta – jobb híján –, ha inkább külhonban vállal fellépéseket. A Kádár-kor viszonyai között futott be, azok magyarázzák ideiglenes háttérbe szorulását is, de a rendszerváltást követően sem érezte feladatának, hogy elemzését adja annak a korszaknak. Életpályája azok hiányában sem mentes a tanulságoktól.
Vágólapra másolva!

A hokedli

Nem születtem grófnak, de nem is baj,/ túlélem e nagy csapást. /Akinek nem tetszik a személyem,/ keressen magának mást!

Részlet Aradszky László versenydalából, amelyet az 1968-as Táncdalfesztiválon énekelt. S. Nagy István és Payer András szerzeménye részben önbeteljesítő jóslatnak is tekinthető. 

A kiváló táncdalénekes az akkori idők játékszabályai szerint a hatalom jóvoltából kerülhetett reflektorfénybe. Majd némileg szűrtebb megvilágításba.

1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyén megosztott első helyezést ért el, és sorra készültek rádió- és kislemezfelvételei.

1966-ban a Magyar Rádió Made in Hungary című énekversenyét nyeri meg Dobos Attila és Szenes Iván Isten véled, édes Piroskám című szerzeményével, az ebből készült kislemezzel – B oldalán a Pókháló az ablakon –, a magyar hanglemezgyártás első aranylemezes énekese lesz.

Fotó: Fortepan / Fortepan

Az 1967-es fesztiválon Az annál az első ügyetlen csóknál című dallal második helyezést ért el, ugyanakkor Aradszky László kapja a legtöbb közönségszavazatot, valamint a dalt tartalmazó kislemez a táncdalfesztiválok első aranylemezes kiadványa lett. A Nem születtem grófnak című dal bekerült az 1968-as Táncdalfesztivál döntős számai közé, de nem nyert díjat. Ugyanakkor a következő évben, 1969-ben megjelent Aradszky László első nagylemeze.

A következő albuma majd csak az 1980-as években.

Részlet a Délkeleti Krónika egy 1994-es Aradszki László-interjújából: 

„- Azok közé az énekesek közé tartozik, Koós Jánossal, Korda Györggyel együtt, akik egyéniségei is a szakmának, rendkívül népszerű emberek is egyúttal.

- Nagyon köszönöm az elismerést, azt hiszem a többiek nevében is. Világéletemben azt szerettem volna elérni, hogy a nevem ugyanazt jelentse, mint, teszem fel, egy hokedli. 

- Hogyan kell ezt érteni? 

- A hokedliről tudjuk, hogy hokedli, s rólam is tudják, hogy én vagyok az Aradszky.

- Mennyire volt nehezebb táncdalokat énekelni az elmúlt rendszerben? 

- Érdekes maga a kérdésfelvetése is, hiszen jóval többet elérhettem volna. Mindig elhúzták előttem azt a bizonyos mézesmadzagot, ami csak mézesmadzag lehetett, több nem. Rengeteg slágert elénekeltem az életem folyamán, s ezért lettem hokedli. 

- Kért-e, elvárt-e valamit a népszerű táncdalénekestől az előző hatalom? 

- Nem kívántak tőlem semmit, a látszatát sem tapasztaltam annak, hogy III/III-as ügynöknek akartak volna felhasználni. A bátyám 15 évet kapott abban a csodás rendszerben, ennélfogva szóba sem jöhettem. Azt viszont meg tudták tenni, hogy 16 év eltelt két nagylemezem megjelenése között.

A tyúkocska és a színészóriások

Aradszky László 1935. szeptember 20-án Budapesten született. Négy évvel idősebb bátyja, András Békéscsabán, ahonnan szüleik – Aradszky András szabómester és Diószegi Róza háztartásbeli – nem sokkal kisebbik fiuk érkezése előtt költöztek a fővárosba. A VI. kerületi Szondy utca 79-ben leltek otthonra.

A második világháború kitörése két és fél héttel előzi meg Aradszky László negyedik születésnapját. Budapest egy ideig még békésebb hangulatot áraszt, miközben már a zsidótörvények is jelzik a közelgő borzalmakat. 

Az apai ágon evangélikus, anyai vonalon református Aradszky család egyelőre a hétköznapi teendőikkel foglalkozik. Aradszky András kiváló szabómester, 

olyan színészek is dolgoztatnak vele, mint az ifjú Bárdy György, de a női ruhák sem hozzák zavarba, Latabár Kálmán feleségének tucatnyi kosztümöt és kabátot készít.

Mindemellett erős marad a szülök kötődése a korábbi, vidéki létezésükhöz. Megesik, hogy a Szondy utcai lakás konyhájában egy békéscsabai látogatásról hazahozott tyúk kotkodácsol. 

Amikor szüleik Békésbe látogatnak, Lacira a bátyja vigyáz. Távollévő szüleik mindig hagynak némi süteményt a fiaiknak, amelyet András centivel mér le, hogy igazságosan oszthassák meg. Öccse azonban mindig összedumál magának némi repetát.

Aradszky László mindig érdeklődve szemléli a bérházakban némi apróért felbukkanó vándorénekesek produkcióit. Négyéves, amikor maga is kiáll a házuk udvarára, és elénekli a Rózsafa virít az ablakom alatt című nótát, amivel még a legszebb hangú vándorénekeseknél is nagyobb sikert arat. Mindemellett már óvodás korában arról ábrándozik: focista lesz egyszer, mégpedig a család kedvenc csapatánál, a Ferencvárosnál. 

Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán / Fortepan/ Szalay Zoltán

Nagyapa intelmei

Aradszky László a Szinyei Merse Pál utcai intézményben járja ki az általános iskolát, illetve a háborús évek alatt egy félévet Békéscsabán végez el. 

Meghatározónak vallja majd vidéken élő anyai nagyapja meséit és intelmeit a tisztességről, a jól végzett munka becsületéről.

Budapest ostroma idején szünetel a tanítás, a család nagyrészt az óvóhelyen tartózkodik. A kilencéves kisfiú nem érti okát a rettenetnek, remeg a fegyverzajban, amikor például egy láncos bomba földdel teszi egyenlővé a szomszédos házat, miközben az óvóhelyük padlózata hullámot vet. 

De a gyerek az gyerek. Egy csendesebb napon kilóg az óvóhelyről, s egy elhagyott német raktárból elcsen fél tucat katonai sílécet. A Városliget havas tisztásán ki is próbálná az egyiket, de az erős kötés leszakítja a cipőtalpát. Otthon édesapja megruházza a kaland és a tönkrement cipőtalp miatt. A sílécek pedig az óvóhely kályhájában végzik meleget adva.

A harcok elültével az Aradszky gyerekek édesapja azt mondja, hogy dolga van, de siet vissza. Napok telnek el, azt gondolják, hogy már nem látják élve.

Zsákokkal a hátán érkezik, azok dúsan megrakva ennivalóval. Nem derül ki, hogy miként jutott el a békési rokonokhoz, de nem lehetett könnyű. A családját hetekre étellel ellátó családfő érkezése után összecsuklik, s két napig alszik a belövésektől viszonylag megkímélt otthonuk nappalijának padlóján.

Aradszky László a gimnáziumi tanulmányait három középiskolában végzi el. A Kölcseyben, a Fasoriban és a Fazekasban. Nem éltanuló, de az iskolaváltásokat inkább zabolázhatatlansága magyarázta. Egyik hangadója a környékükön formálódó galerinek. Nagyobb balhékat sosem idéz későbbi interjúiban. Szívesen felemlíti ellenben, hogy

nyaranként klottgatyában járt strandolni, s mielőtt a Széchenyi fürdőhöz érne, megmártózik a Városligeti-tóban, hogy a jegyszedők azt gondolják: már van jegye, csak valamiért kiugrott a fürdőből. 

A trükk mindig beválik. 

Tinédzserkori devianciája kapcsán egy megszólalásában Aradszky László a háborús élményeire hivatkozott. 

Úgy érezte, hogy az esztelen harc káoszában értelmét vesztette mindaz, aminek fontosságára anyai nagyapja intette.

Énekesként hivatására találva azonban súlyt kaptak a tisztességről és a munka becsületérő hallott mondatok.

Tibi bácsi

Aradszky László időközben sportújságíróvá lett bátyját az ötvenes években egy koncepciós per keretében hazaárulás vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik (Aradszky László önéletrajzi könyvében nem részletezett okok miatt, bátyja egy interjúban azt mondta, hogy azzal vádolták, segített külföldre menekülni, "disszidálni" egy rokonnak - a szerk.)

Aradszky László akkoriban érettségizik. A futballkarrierről szőtt álmaival már felhagyott. Tizenkét éves korától játszott néhány évig a Fradi Kölyök Kettőben, ahová szomszédjuk, Pap Péter Európa-bajnok kosárlabdázó öccse ajánlotta be. Ügyes volt, de nem kiemelkedő.

Aradszky László visszaemlékezései alapján feltételezhető, hogy a gimnázium elvégzése után egy ideig a „galeri” jelentette a fő időtöltést. Bátyja elítélése miatt sem volt könnyű munkát találnia. Azután behívták katonának, s eleinte úgy tűnt: nem pontosan tudták, hogy kinek postázták a behívót. Pestre került a rádiófelderítőkhöz, ahová csak a legmegbízhatóbb sorkötelesek kerülhettek. Miután kiderült, hogy kinek az öccse, átvezényelték a Székesfehérvári 9471-es zászlóaljhoz. Aradszky László erről és az akkori történésekről a következőket mondta egy életútinterjújában: 

Ott aztán ( a székesfehérvári zászlóaljnál. SZ. Á.) nagyon rövid időn belül zászlóaljírnok lett belőlem. Ez 1956 októberében zajlott, szóval egyszer csak politikailag megbízhatóvá váltam. És aztán a sors fintora, hogy november 4-én a bátyámmal (aki a forradalom idején szabadult ki a börtönből. SZ. Á.) egy vonattal utaztunk; ő ment Ausztriába, én meg vissza Székesfehérvárra a laktanyába.

Aradszky László életében a leszerelése után bukkan fel a Lenin körúti Töltőtolljavító Ktsz. elnöke, egyben a VI. kerület párttitkára, Bajor Tibor. Aradszky László álláskeresés közben kopogtat be a céghez, s az elnök késztetést érez, hogy a kerületben galeris múltja miatt jól ismert fiút jó útra térítse. Nemcsak felveszi, de megteszi a munkahelyi kollektíva sportköri felelősének. Aradszky László nyilatkozta: 

Ezer helyen próbálkoztam, és ott Bajor Tibi bácsi vett fel. Ő volt a Ktsz. elnöke, de párttitkár is volt a VI. kerületben, különben sehová nem vettek volna fel. A maszek töltőtolljavítósok a márkás tollakat javították, és lelkesen elmagyarázták nekem is a fortélyokat, úgyhogy jól kitanultam a szakmát. Örültem, hogy tudtam melózni, és úgy érzem, hogy nagyon gyorsan fejlődök, egyre több ragadt rám, és a márkás tollakat rekordidő alatt tudtam megjavítani.


 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!