Kreativitás, innováció és magas szellemiség a művészeti OTDK-n

Beszélgetés Droppa Judit egyetemi tanárral, az idei OTDK Művészeti és Művészettudományi Szekciójának szakmai bizottsági elnökével, a közeljövőben világhírű képzőművészünk, Moholy-Nagy László nevét felvevő Magyar Iparművészeti Egyetem rektorával.

Ha jól értem, a kiválóan zongorázó orvostanhallgató is bátran jelentkezhet a művészeti szekcióba...
- Az OTDK szervezeti háttere azonos. Az említett példánál természetesen akadhatnak nehézségek: ha például az anyaintézményben nincs megfelelő művészeti képzés, akkor ott nem történhet meg az előzsűrizés, ezért nyilván más egyetemet vagy főiskolát kell ezzel megkeresni.

A művészeti diákköri alkotások kapcsán óhatatlanul felmerül egy laikusnak tűnő kérdés: mennyiben mások itt az elbírálás szempontjai?
- A munkákban át kell sütnie a tehetségnek, amit rendkívül nehéz megfogalmazni, továbbá pontosan kell látni az alkotás létrejöttének mozgatórugóit. Vagyis elemezni kell tudni a beadott pályaművet a zsűri előtt is, akik bizony rákérdeznek a felmerülő problémákra. Ezt a két szempontot igen nehéz együttesen érvényesíteni, de igyekszünk olyan szakértőket megnyerni zsűritagnak, akik az adott terület legjobb ismerői. Lehet, hogy nem olvasnak rutinosan több száz oldalnyi dolgozatot, de megfelelő oktatási gyakorlattal és szakmai tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy pontosan érzékeljék a problémákat. Nem mehetünk el az összehasonlítás kérdése mellett sem. Szeretnénk változtatni a kiscsoportos értékelés módszerén, ami az írott dolgozatok esetében működik. A mi esetünkben optimálisabb lenne nagyobb létszámú csoportokban, de több kategóriában díjat osztani, mivel így objektívebbé válik a szemle. Annak idején abban maradtam Szendrő Péterrel, hogy az első kettő művészeti diákkört ebben a rendszerben bonyolítjuk, ezt követően pedig a tapasztalatok alapján teszünk javaslatot változtatásokra, ha szükséges.

Az előzsűri és a selejtezés rendszere ugyanúgy működik, mint az egyes tudományágak területén?
- Pontosan ugyanúgy: ez egyetemi és főiskolai hatáskör. Az a felsőoktatási intézmény, amely saját művészeti diákkört kezdeményez, ott kiválogatja a beérkezettekből a megfelelő színvonalúakat, s a legjobbak kerülnek tovább az országos diákkörbe. Mivel nem minden egyetemen van művészképzés, ebből adódnak esetleg technikai problémák, melyekre már utaltam. A döntőbe bejutott művek esetében sincs arról szó, hogy valaki felmutat egy fotót, s ezzel minden el van intézve. Az alkotáshoz természetesen egy dolgozatot kell csatolni, melynek alapján aztán a zsűri kérdéseket tesz fel.

A döntőbe továbbjutott, illetve a díjazott pályaművekből lehet esetleg általános következtetéseket levonni a magyar művészeti gondolkodás korszerű irányait illetően?
- Egyelőre még nem, erre rövid volt a rendelkezésünkre álló idő. Ráadásul nagyon fontos lenne, hogy a profi művészképző intézmények jelen legyenek a versenyen - az összehasonlítás miatt természetesen, nem azért, hogy uralják a mezőnyt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mi témánkban első alkalommal például egy kertészmérnök nyert díjat a tárgyaival. Minden kezdeményezés indulásakor a jószándék mentén kell hogy működjék, és a mérce szintbeállásához szükség van egy kis időre. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy rossz munkák szerepeltek volna eddig.

Ahogy például a bölcsészettudományok kapcsán gyakran felmerülő kérdés, a művészetek esetén is előkerülhet: a hasznosság és az alkalmazhatóság szempontjai fontosak-e ezen alkotások kapcsán?
- Ha a szekció kategóriái megerősödnek, mindenképpen. Gondolok a design, a tárgytervezés kategóriájára. Az egész területet nyugaton "kreatív iparnak" hívják, ami arra utal, hogy a gyártás és a feltalálás nem feltétlenül egy helyen zajlik, vagyis a szellemi tőke jelenti az ipart, s a gyártási folyamatokat máshová helyezték át. Ebből adódóan a fejlett országokban a kreatív ipar egyre inkább előretör, s "eszi" az ötleteket, majd megkeresik a megfelelő gyártót. Mi egyelőre abban a fázisban vagyunk, hogy a gyártást ott akarják lebonyolítani, ahol az ötlet születik, ami nem működőképes sok esetben. Ha ez a helyzet javul Magyarországon, amiben erősen bízom, hiszen mi éppen erre képzünk hallgatókat, akkor ez a szemlélet átszivároghat többek között például a művészeti szekcióba is. A szellem, az innováció, a kreativitás és magas szintű alkotás egyszerre kell hogy megtestesüljön.