Véget ért a Tudomány Világfóruma

Befejeződött a Budapesten megrendezett Tudomány Világfóruma. A háromnapos rendezvényen különböző szekciókban más-más aspektusból vizsgálták a mostani összejövetel fő témáját, mely a "Tudás, etika és felelősség" volt. Közzétesszük azokat a konklúziókat és javaslatokat, melyeket a beszélgetések eredményeképp fogadtak el a szekciók résztvevői.

3. Szekció: Az üzleti világ szerepe

Az üzleti világ szerepét taglaló szekcióban a tudás XXI. századi "felértékelését" tárgyalták. A hangsúly itt elsősorban a tudás termelői, vagyis a tudományos/akadémikus világ és a tudás "ipari fogyasztói", vagyis az üzleti világ közötti interakció "új" modelljén van. Ez a modell két egyenlő partner nem kizsákmányoló, befogadó, humanisztikus interakciójára törekszik.

Üzleti élet:

A domináns üzleti modell átértékelése, a globális szabályozás irányába terelése.
A részvényes érdekeitől az érintettek érdekei felé, a megfeleléstől a morál felé (milyen világot akarunk közösen építeni?), valamint a rövid távú maximalizálástól a társadalmi és politikai vita irányába történő haladás ösztönzése.
A szabadalmak kibocsátása szempontjainak határozottabb érvényesítése, és a valódi újítások kidolgozásának nagyobb mértékű ösztönzése.

Üzleti és akadémiai világ:

Egymás megértésére való törekvés a tudomány és a kultúra közötti kulturális szakadék áthidalása érdekében, a szoros kapcsolatokra és egymásrautaltságra, az etikára, és a tudomány és technika bevált gyakorlatainak megosztására szolgáló befogadó módszerekre összpontosítva.
Az üzleti élet és az akadémiai világ egymást kiegészítő szerepeinek optimalizálása a tudományos tudás létrehozása, átadása és kiaknázása terén.
A Szellemi Tulajdonok Jogának használata az újítások ösztönzésére, de oly módon, hogy ez ne gátolja az alapvető kutatások eredményeihez való hozzáférést és ne álljon a szellemi sokféleség útjába.
A tudományos lelkiismeret, valamint a helyes értékrend és normák kialakítása, és működőképes gyakorlati szabályok kidolgozása, mint az egyetemek és tudós társaságok legfontosabb küldetése.

Üzleti élet, tudományos világ és társadalom:

Az üzleti élet és a tudományos világ közötti partnerség ösztönzése, mely újabb lehetőséget teremt a tudósoknak arra, hogy bekapcsolódjanak a társadalmi diskurzusba.
A tudomány és technika szerepének széles körű tudatosítása a tudományos információ korrekt és nyílt terjesztésén, a nagyközönséggel és a médiával folytatott nyílt és őszinte párbeszéden keresztül, valamint azzal, hogy a "felelős tudománynak" kiemelt helyet biztosítunk a politikai napirenden;
Az egyetemek ösztönzése arra, hogy a tudás átadását formálisan és stratégiailag a tanítás és a kutatás mellett harmadik küldetésükké tegyék, mindezt pedig az állami források támogassák.

4. Szekció: A fejlődő országok perspektívái

A tudomány természeténél fogva nemzetközi, ami azt jelenti, hogy minden nemzet kiveheti belőle a részét. A világ népességének nagy része ennek ellenére kimarad ebből a folyamatból, ami megosztottságot eredményez a tudás szempontjából. A tudomány nemcsak a tudás fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hanem a gazdasági növekedést szolgáló technológiák és országos újítási rendszerek fejlesztésének is előfeltétele. Mindezeken felül a döntéshozatalnak is a tudományos kutatások alapján hozzáférhető legjobb tudás alapján kell történnie. Ez éppolyan létfontosságú a legszegényebb afrikai gazdálkodó számára, mint a multinacionális cégek vagy a világ politikai vezetői esetében.

Valamennyi ország tudományos közösségeinek biztosítani kell a tudáshoz való hozzáférést a tudás tekintetében való megosztottság áthidalásával. Mivel az információ önmagában még nem tudás, lépéseket kell tenni a digitális megosztottság áthidalására, ez azonban önmagában nem elég. A tudományos oktatásnak gondoskodnia kell a népesség tudományos műveltségéről, melynek révén az információt tudássá tudja alakítani. A tudományos karriereket vonzóvá kell tenni a fiatalok számára, és minden országnak törekednie kell legalább egy kutatóegyetem létrehozására, ahol az oktatás szilárd tudományos kutatásokra épülhet.

A következő tudósgeneráció képzésében központi helyet kell kapniuk az alaptudományoknak is - nem lenne alkalmazott tudomány, ha nem lenne tudomány, amit alkalmazni lehet. A képzésnek ugyanakkor fel kell ölelnie a tudományok széles körű értelmezését, beleértve a természet- és társadalomtudományokat és a műszaki és orvostudományokat is. A bölcsészettudománnyal kiegészítve olyan valódi gazdasági tudást építhetünk, ahol a tudományos tudás alapul szolgál a műszaki újításokhoz és az országos vállalkozói szféra fejlesztéséhez. Ezek a törekvések komoly kötelezettségeket rónak a támogató közösségre. Örömmel fogadjuk az afrikai egyetemeknek nyújtandó jelentős támogatások érdekében tett erőfeszítéseket, de minden fejletlen országnak szüksége van segítségre, a nemzeti kormányoknak pedig mindeközben ki kell alakítaniuk azt a felsőoktatási és tudománypolitikát, mely hosszú távú fejlődésüket a tudás társadalma felé tereli. A "Millennium Development Goals" elérésében szerepet kap a Dél és Dél, illetve a Dél és Észak közötti aktív együttműködés.

A fejlődő országoknak és a fejlesztési segélyszervezeteknek tisztában kell lenniük azzal, milyen értéket képvisel a felsőoktatásba és a tudományos kutatásba való befektetés a fenntartható környezeti, társadalmi és gazdasági fejlődésben. A tudás mentén való megosztottság áthidalásához való hozzájárulás a világ tudományos közösségének morális kötelessége.