Véget ért a Tudomány Világfóruma

Befejeződött a Budapesten megrendezett Tudomány Világfóruma. A háromnapos rendezvényen különböző szekciókban más-más aspektusból vizsgálták a mostani összejövetel fő témáját, mely a "Tudás, etika és felelősség" volt. Közzétesszük azokat a konklúziókat és javaslatokat, melyeket a beszélgetések eredményeképp fogadtak el a szekciók résztvevői.

5. Szekció: Környezetünk jövője

Az ember egyre nagyobb mértékben avatkozik bele a Föld környezetébe. Az emberi tevékenységek már a környezet minden összetevőjét befolyásolták. Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy az emberi tevékenységek globális változásokat idézhetnek elő, sőt már előidéztek ilyen változásokat a környezeti feltételek állapotában.
Félrevezető lenne külön kezelni a természeti környezetet (a saját és a jövő generációk környezetét) saját életünktől és egészségünktől. Az élethez való jog és ennek kiterjesztéseképp a biológiai és fizikai integritáshoz való jog teljes egészében a környezet függvénye.
A környezeti szabályozás megsértése így az emberi jogok megsértését jelenti, tehát bűncselekménynek kell tekinteni, és ekként kell kezelni társadalmi és jogi értelemben is.
Földünk környezete hatalmas, összetett rendszer, és mindent meg kell tennünk ennek a globális rendszernek az alaposabb megértéséért - beleértve a folyamatait, visszacsatolási mechanizmusait és belső viszonyait.
Ahhoz, hogy az emberi társadalmak fenntarthatók legyenek, reagálniuk kell a környezeti változásra és változékonyságra, legyen az természetes vagy az ember által indukált, gyors vagy lassú. Ennek érdekében rugalmas emberi települések és mezőgazdasági rendszerek kialakítására van szükség.
A tudomány számára kulcsfontosságú kérdés, hogy megállapítható-e az ökológiai alsó határ globális illetve regionális léptékben - például a levegő CO2 tartalmának biztonságos szintje, vagy hogy mennyi növényzet kell a szükséges ökoszisztéma fenntartásához.
A globális környezeti problémák többoldalú megközelítést igényelnek.
Fontos fejlemények utalnak már most arra, hogy a politikai vezetők és a civil társadalom képviselői felismerik a fenyegető nagyléptékű környezeti kockázatokat, valamint az aktív beavatkozás és erősebb nemzetközi együttműködés, illetve a problémák megközelítése során használható alapelvek szükségességét.
A tudósoknak kötelességük határozottan felszólalni a kutatási és szakterületüket érintő közérdekű politikai kérdésekben. A semlegesség is állásfoglalás, mely azonban gyakran sérti az emberi jogokat;
Erősíteni kell a holisztikus szabályozási mechanizmusokat, köztük a széles nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban; az állampolgárokat a demokráciában való részvételben segítő oktatási terveket; és a politika és a tudományos közösségek közötti körültekintő párbeszédet. A környezeti problémák összetettsége okán szükséges a környezeti adatokhoz való hozzáférés forrásainak és eszközeinek terjesztése és biztosítása, és a tudományos információ és eredmények szabad cseréje.

6. Szekció: A jövő generációk oktatása

Készüljenek olyan új oktatási modellek, melyek fejlesztik a globális polgári tudatot és identitást, a Földünkért, az emberiségért való közös felelősségvállalás érdekében. Ezek az új oktatási rendszerek várhatóan orvosolni fogják a tudományhoz és az oktatáshoz való hozzáférésben ma tapasztalható megosztottságot és alapvető egyenlőtlenségeket.
Vezessünk be új, inter- és transz-diszciplináris, problémavezérelt oktatási megközelítéseket és módszereket, és támogassuk a részvételen alapuló gyakorlatot és módszereket, hogy felkészítsük a fiatal generációkat az életre egy folyamatosan változó világban.
Növeljük a jövő generációk tudományos kapacitását minden szinten. Ennek elérésére hatásos módszer a rangidős tudósok és a fiatalok közötti interakciók, kommunikáció és eszmecsere lehetőségének biztosítása.
Támogassuk a fenntarthatóság új tudományágának fejlődését oly módon, hogy egyidejűleg ösztönözzük a fenntartható fejlődést szolgáló tudomány és technika "keresleti" és a "kínálati" oldalának változásait.
Alakítsunk partnerségeket a jövő generációk oktatásában érintett valamennyi jelentősebb szereplő bevonásával, beleértve a tudományos közösséget, a magánszektort, az állami szektort és a civil társadalmat.
A tudományos akadémiák együttműködése és a tudományos oktatás előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseik révén támogassuk a tehetséges és motivált középiskolás diákok számára kínált tudományos mentori programokat, egyesítve a tantermi és tantermen kívüli tapasztalatokat.
Támogassuk a gyerekek Érdeklődésen Alapuló Tudományos Oktatását (Iinquiry- Bbased Sscience Eeducation), Tudományos Akadémiák (Science Academies) hálózata által világszerte kidolgozott Inter-Akadémikus Panelt (InterAcademy Panel, IAP);
A tudás- és tapasztalat-alapú társadalmak fejlesztésének elősegítése érdekében ösztönözzük a fiatal tudósok részvételét az olyan globális vezetői hálózatokban, mint a WAYS vagy a LEAD;
Legyünk tisztában a fiatal generációk elérése érdekében tett erőfeszítések hatásával, és biztosítsuk, hogy a hatásvizsgálatok alanyai (például a fiatal tudósok) részt vesznek azok kidolgozásában és az eredmények értelmezésében,
Új "tudományos társadalmi szerződésre" van szükség a jövő generációk folyamatos bevonása érdekében - hogy ne csak a tudomány iránti lelkesedést ébresszük fel bennük, hanem mi többiek is profitálhassunk különleges hozzájárulásukból.

Speciális szekció: A tudomány egy demokratikus világban: A Parlament szerepe

Korunk törvényhozó folyamatait egyre erősebben meghatározza a sokféle közreműködő bevonása a formális felelősséggel felruházott szereplőkön kívül is. A politika alakításában ma részt vesznek a megfelelő kormányzati hatóságok vagy képviselők, az üzleti élet szereplői, a tanácsadó testületek, az újságírók, és a többi érdekelt, valamint a civil szervezetek.
A tudomány és az országgyűlési képviselők közötti hatékony kapcsolat lényege a tudósok és a politika alakítói közötti kommunikáció javítása. A tudósok feladata, hogy kutatásaikról hűen és érthetően adjanak számot a politikusoknak, megfogalmazva a saját tudásuk hiányosságait is és körvonalazva a bizonytalanságokat, így ebben kulcsfontosságú szerepet kap a média, elsősorban pedig a tudományos újságírás.
Szükséges a parlamenti képviselők képzése a jövő tudományos fejlesztéseinek terén. Ez és az általuk generált potenciális előnyök vagy hatások rámutatnak arra az igényre, hogy jobban megismerjük a technika különböző eszközeit és módszereit, valamint értékeljük és előre tervezzük a technológiát. A résztvevők az UNESCO-t kérték fel, hogy közvetítsen ezekben a törekvésekben.
Miután rögzítettük, hogy a döntéshozatal elsősorban még mindig országos szinten zajlik, szükséges a kooperációs hálózat erősítése, a tapasztalatok és a szakértelem cseréje.
A tudományos kérdések és a politikai világ időbeli léptéke közötti eltérés tükrében hangsúlyozzuk a hosszútávú politika szükségességét - különös tekintettel a több generációra, és nem választástól választásig tervezett tudományos infrastruktúrára.
Egy országos tudománypolitikai fórumon képviseltetni kell a parlamenti képviselőket, a tudományos és technológiai politika alakítóit, az újságírókat, az üzleti élet szereplőit, a politikai pártokat, és a civil társadalmi szervezeteket;
Az UNESCO-t és az ISESCO-t arra kérjük fel, hogy egy olyan nemzetközi platformot biztosítsanak, mely a parlamenti és a tudományos bizottságok, tudósok és más érdekeltek közötti együttműködést, a tapasztalatok és gyakorlatok cseréjét, az országos törvényhozó folyamatok javítását szolgálja.